2013. február

    2013. február fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    A PLATÓNI ERÉNYEK – IDÉZETEK A NÉGY FŐ ERÉNYRŐL

    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AZT MONDTÁK… AZ UDVARIASSÁGRÓL

    AJÁNLJUK


    KIEMELT PROGRAMOK:

    Tizenkét lépés a bölcsesség felé
    Keleti és nyugati tanítások a
    gyakorlatban – tanfolyam

    BUDAPEST

    2013. február 14. csütörtök, 18.30
    További időpontok: feb. 21., 28.
    Főnix kultúrműhely, Budapest VIII., Rigó u. 6–8.
    Bővebben

    Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
    Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
    Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
    Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
    Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
    Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
    Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
    Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
    Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
    Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
    Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
    Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

    A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

    lábnyomok a homokban

    TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


    BUDAPEST – Főnix kultúrműhely

    Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

    Zeneszeminárium kezdőknek
    2013. február 4. hétfő, 18.30
    További alkalmak: feb. 11., 18.
    Bővebben

    fejhallgatós strucc

    Egy nyelvet beszélünk? – második alkalom
    2013. február 7. csütörtök, 18.30
    Bővebben

    két fej kérdőjellel középen

    Mesék szárnyán a Föld körül – Oroszország
    2013. február 17. vasárnap, 10.00
    Bővebben

    léghajó matrojska babákkal

    Kesztyűmese – Az üres virágcserép
    Gyerekprogram
    2013. február 23. szombat, 11.00
    Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
    Bővebben

    farsangi maszk

    Szophia Filmklub – Hétköznapi mennyország
    2013. február 23. szombat, 16.00
    Bővebben

    kórus

    Polgári Természetőr Szolgálat (február)
    Budai Tájvédelmi Körzet
    2013. február 24. vasárnap, 9.00
    Bővebben

    További budapesti programjaink


    BUDAPEST – Hunyadi kultúrműhely

    Budapest II., Margit krt. 64/B fszt. 6.

    Szophia Filmklub – A sziget
    2013. február 11. hétfő, 18.30
    Bővebben

    A sziget film képkivágás

    További budapesti programjaink


    EGER

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.

    Kapcsolatok és kommunikáció négy tételben
    2013. február 5. kedd, 18.00
    További alkalmak: feb. 12., 19., 26.
    Bővebben

    emberek kérdőjelekkel

    További egri programjaink


    GYŐR

    Az Új Akropolisz győri központja, Babits M. u. 16.

    Zenekuckó
    2013. február 17. vasárnap, 10.00
    Gyerekprogram
    Bővebben

    gyerekek körben

    További győri programjaink


    SZEGED

    Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a

    Filofotó – fotószeminárium
    2013. február 23. szombat, 10.00
    Bővebben

    ember az esőben és kisfiú

    Giordano Bruno, a 9 vak mítosza – beszélgetés a szerelemről és a hősiességről
    2013. február 26. kedd, 18.30
    Bővebben

    ember mérleg hintán agy és szív között

    További szegedi programjaink


    SZÉKESFEHÉRVÁR

    Az Új Akropolisz székesfehérvári központja, Megyeház utca 22/a

    A nevelés reneszánsza, platonikus tanok újratöltve – filozófiai kávéház
    2013. február 17. vasárnap, 18.00
    Ribillió Kávézó és Söröző, Rózsa u. 1.
    Bővebben

    főnix

    Ji King szeminárium – kezdő
    2013. február 23. szombat, 9.00
    Bővebben

    kínai érmék piros szalaggal átkötve

    További székesfehérvári programjaink



     

    A fellendülést hozó filozófia atyja – Platón

    Platón és Arisztotelész az AkropoliszonIdén számos szervezet és gondolkodó ünnepli világszerte különböző rendezvényekkel a platóni akadémia megalapításának 2400. évfordulóját. Előadásokat tartanak, vitafórumokat, kiállításokat rendeznek, művészeti előadásokat mutatnak be és megidézik a platóni dialógusok szellemiségét. Megelevenedik nemcsak Platón, hanem a többi vele rokon gondolkodó eszmeisége is, akik századok hosszú során át merítettek nézeteiből, és hasonló irányban vizsgálódtak maguk is.

    Csak hogy néhány nagy platonikus filozófust említsünk közülük: Plótinosz (203–269), Porphüriosz (234–305), Proklosz (412–485), Dionüsziosz Areopagitész (5. sz.), Johannes Scotus Eriugena (810 k. – 877 k.), Ibn Tufajl (1110 k. – 1185), Ibn Arabi (1165–1240), Nicolaus Cusanus (1401–1464), Marsilio Ficino (1433–1499), Pico della Mirandola (1463–1494), Giordano Bruno (1548–1600), Immanuel Kant (1724–1804), Friedrich Schelling (1775–1854), Arthur Schopenhauer (1788–1860), Edmund Husserl (1859–1938), Karl Jaspers (1883–1969), Martin Heidegger (1889–1976).

    Ki volt Platón?

    Platón Athénban született az i. e. 5. században, arisztokrata család gyermekeként. Élete regények lapjaira kívánkozik, életrajzírói fordulatokkal teli, kalandos életpályát festenek le. Eszerint fiatal korában részt vett az iszthmoszi játékokon, költői vénáját a lírai költeményekben és a tragédiákban vetette latba. Miután megismerkedett Szókratésszal, aki beléoltotta a filozófia mint életmód iránti szeretetet, felhagyott addigi életével, elégette műveit, és mestere mellett maradt, egészen a haláláig. Belátta, hogy egyedül nem tudja megreformálni korának korrupt politikai rendszerét, ezért hátat fordított a politikusi pályának, és tanulási vágytól vezérelve hosszú éveket töltött Egyiptomban, ahol a templomokban elsajátította a papok tudását.

    Visszatérve megalapította az Akadémiát, filozófiai iskoláját, amely kis híján ezer évig állt fenn. Élőszóban és párbeszédes formában megírt művekben fejtette ki nézeteit. Harcolt kora romlottsága ellen, a tudást pénzért árusító szofistákkal, az álerényesség ellen, és mindvégig az igazi nemes ember, az erényt – az aretét – birtokló arisztosz lebegett a szeme előtt. Kétszer is elutazott a szicíliai Szürakuszaiba azért, hogy hatni próbáljon az ifjú türannoszra, Dionüszioszra, és megvalósulni láthassa álmát, vagyis „hogy a filozófusok és a nagy államok kormányzói ugyanazok a személyek legyenek”.

    Ez a törekvése ugyan nem járt sikerrel, de bizonyítja, hogy nem volt elméleteket gyártó, valóságtól elrugaszkodott gondolkodó. Hatást akart gyakorolni a saját korára, mivel felismerte, mitől indult hanyatlásnak: egyre általánosabb lett a tudatlanság az ember valódi természetéről, ebből pedig lelki züllés fakadt. A jó, a szép, az igaz és az igazságos nagy archetípusait igyekezett közelebb hozni az arra fogékonyak számára, és szép számban akadtak olyanok, akik a későbbiekben továbbörökítették.

    Iskolájának emléke és a műveiben megfogalmazott tanítások sohasem hagyták hidegen az utókort. Ihletet merítettek belőle a pedagógusok, mint Comenius, az államférfiak, mint Morus Tamás az Utópia megírásakor, de a természetfilozófusok is, mint Campanella, aki Napváros című művében a platóni elvek alapján álmodta meg az ideális emberi közösség berendezkedését és működését. Platónhoz fordultak mindig, amikor meg akarták újítani egy kor nézeteit vagy akár a társadalom egészét. Elég, ha csak az újplatonikusokra, a reneszánsz gondolkodókra vagy éppen az arab filozófusokra gondolunk.

    Mit adhat a platonikus filozófia a ma emberének?

    – Élő, organikus világképet,
    – Egységes világnézetet, amelyben a szellemi elveket az intelligencia és a tudás közvetíti a mindennapi gyakorlatig,
    – Az egyén, a társadalom és a világ szerves egységét, kiemelve felépítésük és működésük párhuzamait,
    – Olyan oktatási rendszert, amely az erények fejlesztésére épül, és egységben neveli a lelket és a testet,
    – Olyan tanítást az ember lelkéről, amely megszabadít attól, hogy féljünk az élettől és a haláltól,
    – Útmutatást a racionális és a mitikus, az ész és a képzelet kibékítéséhez,
    – Az üres szónoklat helyett a baráti párbeszéd nyitját,
    – A mester–tanítványi lánc kitűnő példáját Szókratész és Platón viszonyában,
    – A bölcsességet kereső filozófus és a mások javáért munkálkodó politikus embereszményét.

    A platonizmus a civilizációs értékekre épít, együttműködésre és békére ösztönzi és – ami ennél is fontosabb – neveli a polgárokat. A platóni ember fontosabbnak tartja az erényt az anyagiaknál, az igazságkeresést az információáradatnál. Az egyik meghatározó módszere a párbeszéd, ahol nem az számít, kinek van igaza, hanem az, hogy minden résztvevő eljusson az igazságig. Az egyik meghatározó célja az emberek között uralkodó igazságosság, amely szavatolja, hogy mindenki egyéni érdemei szerinti bánásmódban részesül.

    Kinek ne esne jól olyan világban élni, ahol az eszményi cél az, hogy a „barlangból” kijussunk a napfényre? Ahol a vezetők a filozófusok, akik már megpillantották a fényt, és vállalják mások segítését, hiszen ők az ideális politikusok, akiket nem a pénz motivál – hiszen nem is jár nekik –, hanem a mások iránt érzett szeretet. Utópia lenne?

    Deák Szilvia
    A magyarországi Új Akropolisz elnöke



    Filozófia mint életmód

    „Ha valamin mérgelődöl, bánkódol, sírsz, egy hónap múlva nem úgy fogsz rajta mérgelődni, bánkódni és sírni. Hát még egy év múlva! Haj de bölcs ember volna, aki mindent olyan szemmel tudna nézni, ahogyan egy év múlva látja.”
    (Gárdonyi Géza)


    A platóni erények – idézetek a négy fő erényről

    Areté, az erény

    Platón lemenő napos tájban„Egyetértesz te is velünk, hogy minden cselekedetünk célja a jó, s hogy a jó miatt teszünk minden mást, nem pedig a jót valami más miatt?”
    (Gorgiasz, 500a)

    „A jó nem azonos a gyönyörrel, se a rossz nem azonos a fájdalommal. A gyönyör és a fájdalom képes egyszerre megszűnni bennünk, a jó és a rossz, tekintve hogy két különböző valóságról van szó, erre nem képes.”
    (Gorgiasz, 498d)

    „Az erény valahogy a lélek egészsége, szépsége és virulása, a gonoszság pedig a lélek betegsége, csúfsága, fonnyadása.”
    (Az állam, 444e)

    „A kiválóság, az erény, akár tárgyról, akár testről, lélekről vagy bármilyen élőlényről van szó, jobbára nemcsak úgy véletlenül jelenik meg, hanem az illető természetének megfelelő rend, összhang vagy éppen művészet eredményeképpen.”
    (Gorgiasz, 506d)

    „Az erény, mindenfajta erény végső soron rendezettség és szabályosság.”
    (Gorgiasz, 506e)

    „Nem törődöm azzal, hogy mit tartanak rólam az emberek, hanem az igazságot szolgálom, s arra törekszem, hogy tőlem telhetőleg a legerényesebben éljek és úgy is haljak meg, ha az időm betelt.”
    (Gorgiasz, 526e)

    „Ne hízelegjünk sem magunknak, se másoknak, se keveseknek, se a tömegnek.”
    (Gorgiasz, 527c)

    „A legnemesebb jellemek általában olyan közösségben születnek, melyhez sem a gazdagság, sem a szegénység nem szegődik lakótársul: mert nem költözik oda sem a gőg, sem az erőszak, sem a vetélkedés, sem az irigység szelleme.”
    (Törvények, 679c)

    „A bölcsek is azt mondják, hogy a közösség, a barátság, a rendezettség, a józan mérték és az igazságosság fűzik egybe az eget és a földet, az isteneket és az embereket. Ezért hívják a mindenséget is világrendnek, nem pedig világrendetlenségnek.”
    (Gorgiasz, 508a)

    Igazságosság

    „Hát a jogtalan cselekvéssel hogy állunk? Elég-e pusztán nem akarni, s már nem is fogjuk elkövetni? Vagy ehhez is kell valami hatalom, művészet, amelynek hiányában, tehát ha nem tanuljuk meg és nem gyakoroljuk, amit kell, bizony elkövethetünk jogtalanságot?”
    (Gorgiasz, 509e)

    „Jogtalanságot cselekedni, illetve elszenvedni tehát kétféle rossz, és mi azt állítjuk, hogy nagyobb rossz a jogtalan cselekvés, kisebb rossz a jogtalan szenvedés. Kérdés, milyen úton-módon segíthetnénk magunkon, hogy mind a két előnyünk meglegyen: ne is kövessük el, és ne is szenvedjünk el jogtalanságot. Hatalom kell hozzá vagy akarat?”
    (Gorgiasz, 509d)

    „Mi hasznosabb: az, hogy igazságosan cselekszünk, szépen tevékenykedünk és igazságosak maradunk, ha látják, ha nem – avagy hogy igazságtalanságot cselekszünk, igazságtalanok vagyunk, ha éppen nem is kell lakolnunk érte, és nem kell büntetésben javulnunk?”
    (Az állam, 445a)

    „Jobban kell óvakodnunk elkövetni az igazságtalanságot, mint elszenvedni, és mindenekelőtt arra kell törekednünk, magánemberként is és a közéletben is, hogy jó emberek legyünk, arra kevésbé, hogy annak látsszunk.”
    (Gorgiasz, 527b)

    „A legfőbb jó az, ha az ember igazságos, a második jó pedig, ha az ember megbűnhődik az elkövetett igazságtalanságért és igazságos lesz.”
    (Gorgiasz, 527c)

    „Annak, aki jó szónok akar lenni, igazságos embernek kell lennie s tudnia kell, mi az igazság.”
    (Gorgiasz, 508c)

    „Az igazságos ember nem engedi, hogy a lélekrészek egymás feladatával foglalkozzanak és egymás dolgába beleártsák magukat, hanem valóban minden részt a saját dolgára fog, így önmagán uralkodik, rendet teremt, barátja lesz önmagának, összhangba foglalja a három részt.”
    (Az állam, 443c–e)

    „Mit hoz létre az igazságosság? Nem azt, hogy a lélek egyes részei a természet rendje szerint uralkodnak és szolgálnak egymásnak?”
    (Az állam, 444d)

    „Akkor élünk a legjobban, ha az igazságosság és a többi erény gyakorlásában élünk s úgy is halunk meg.”
    (Gorgiasz, 527e)

    Bölcsesség

    „…az igazságosság, a józanság és a bátorság nem más, mint tudás.”
    (Prótagorasz, 361b)

    „A bölcsek valamennyien tisztában vannak vele, hogy mindazok, akik valami szégyenteljes és rossz dolgot tesznek, nem urai akaratuknak.”
    (Prótagorasz, 345e)

    „Az önmagunkkal vívott küzdelemben alulmaradni – nem lehet más, mint tudatlanság; az önmagunk fölött aratott győzelem pedig semmi más, mint a bölcsesség.”
    (Prótagorasz, 358c)

    „Mi a véleményed a megismerésről? […] A legtöbb ember ugyanis nem tartja a megismerést erős, irányító, sőt parancsoló tényezőnek, nem, egyáltalán nem ilyennek tartja, hanem azt gondolja, hogy bár az emberben sokszor megvan a megismerés, mégsem az irányítja, hanem valami más erő: hol a harag, hol a gyönyör, máskor a fájdalom, néha a szenvedély, gyakran a félelem.”
    (Prótagorasz, 352b)

    „Gyengének bizonyulni a gyönyörrel szemben tudatlanság, éspedig a legnagyobb tudatlanság.”
    (Prótagorasz, 358e)

    „Kedves barátom, hogyan is tudna bárki hamis véleményből kiindulva az igazságnak akár csak egy kicsiny darabjához eljutni, és ekképpen tenni szert belátásra?”
    (Az államférfi, 278e)

    „Értelmes és belátással bíró, megfontolás nélkül sohasem volt még lélek, és nem is lehet sohasem, úgyhogy a belátás a bátorságtól merőben különbözik.”
    (Törvények, 963e)

    Bátorság

    „Vitéznek is aszerint nevezünk valakit, ha indulata minden kínban-gyönyörben konokul hű marad ahhoz, amit az értelem hirdet a félelmetes és nem félelmetes dolgokról.”
    (Az állam, 442b)

    „A félelmetes, illetőleg nem félelmetes dolgokra vonatkozó bölcsesség azonos a bátorsággal.”
    (Prótagorasz, 360d)

    „Az erősek cselekvőképesek.”
    (Prótagorasz, 351a)

    Mértékletesség

    „Amit az egész világ, azt mondom én is önuralomnak: ha valaki józanul mértéktartó, tud magának parancsolni és féken tartja magában a gyönyöröket és a vágyakat.”
    (Gorgiasz, 491e)

    „Az emberi természet nem állhatja meg, hogy ha korlátlan hatalommal kormányozhatja az emberi dolgokat, ne teljen meg gőggel és igazságtalansággal.”
    (Törvények, 713d)

    „Minden erőnket, a sajátunkat is és a városét is arra kell fordítani, hogy meglegyen bennünk az igazságszeretet és az önmérséklet, ha egyszer boldogok akarunk lenni, és mindenben ennek megfelelően kell cselekedni, nem pedig szabadjára engedni a vágyainkat és csak azok betöltésén fáradozni.”
    (Gorgiasz, 507e)

    „A zabolátlan ember sem embertársa, sem az istenek előtt nem lehet kedves. Képtelen közösségben élni, ahol pedig nincs közösség, nincsen barátság sem.”
    (Gorgiasz, 508a–e)

    „A mértéktartó lélek jó.”
    (Gorgiasz, 507a)



    Filozófiai kvíz


    Januári kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. c, 3. a, 4. c
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Februári feladványunk:

    1. Tudod-e, miért hívjuk ma Arisztoklészt Platónnak?
    a) Az ókorban előszeretettel adtak álneveket vagy gúnyneveket a közszereplőknek. Arisztoklész is így kapta a Platón, „bölcselkedő” elnevezést.
    b) Mert a platonikus filozófia követője volt, innen kapta a nevét.
    c) Testalkata miatt, a „platón” ugyanis „szélesvállút” jelent.

    2. Platón Akadémiájának bejárata fölött ez a felirat állt: „Senki ne lépjen be ide, aki a geometriát nem ismeri”. Mit üzent ezzel a filozófus?
    a) Platón úgy gondolta, a matematika minden tudományok alapja, ezért aki ebben nem jártas, annak további képzésével nem is érdemes foglalkozni.
    b) Platón nagyra tartotta Püthagorasz matematikai tanításait és az ezeken keresztül megmutatkozó magasabb erkölcsi törvényeket. Ezek tükröződnek saját írásaiban is.
    c) Az Akadémia tantermei mértani szabályszerűségek szerint helyezkedtek el. Ha valaki nem ismerte ezeket, képtelen lett volna eligazodni.

    3. Miért fontos Platón tanításában az emlékezés?
    a) Ez a tanulás, a megismerés módja. Azaz a lelkünknek semmi nem újdonság, a látható dolgokat vizsgálva felismeri az ideákat, amelyeket nem földi valójában, hanem annak előtte, „szárnyas léte” idején már látott.
    b) Az értelem jele, ha az ember jól emlékszik az életében történt dolgokra, ezért Platón – ma így mondanánk – memóriajátékokat talált ki tanítványainak.
    c) Platón éppenséggel azt hangsúlyozza, hogy nem fontos az emlékezés, ugyanis amiatt nem tudjuk megismerni a dolgokat, mert a régebbi tudással van tele a fejünk. Azaz felejteni kell tanulni, nem emlékezni.

    4. Platón Az állam című művében olvasható a barlangmítosz. Miért tér vissza a mítoszban a barlangból kijutott ember a lekötözött társaihoz?
    a) Társai iránt érzett szeretetétől vezérelve segíteni akar, hogy ők is megszabadulhassanak kötelékeiktől.
    b) Arra számít, hogy a barlangon kívül szerzett tapasztalatai segítségével a többiek előtt tekintélyt szerezhet és vezérükké válhat.
    c) Mert a barlangon kívül is hiába kereste a boldogságot és a megvilágosodást, a közösség ereje végül ráébresztette, mi az igazán fontos az életben: a biztonság és a kényelem.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



    Azt mondták… az udvariasságról

    „Egyszerűen figyelmes és szívvel teli cselekedetekről van szó: tudni meghallgatni és beszélni, nem vétkezni az emberiség ellen, hanem minden lehetséges módon segíteni.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Aki magas helyen is szerény és kedves tud maradni, az mindent elnyer.”
    (Ji King)

    „Aki a boldogságot keresve másokat sért, akik szintén boldogságra vágynak, az többé nem talál boldogságra. Aki a boldogságot keresve nem sért másokat, akik szintén boldogságra vágynak, az rátalál a boldogságra.”
    (Dhammapada)

    „Úgy viselkedj az alárendelttel, ahogyan szeretnéd, hogy följebbvalód viselkedjen veled.”
    (Lucius Annaeus Seneca)

    „Ha udvarias akarsz lenni, ne vond felelősségre azt, akivel beszélsz. Beszéded ne untassa őt… ha tudatlansága lelepleződik, és alkalmad nyílna megszégyeníteni őt, légy finom hozzá. Ne sürgesd, ne vágj a szavába, ne dorgáld meg keményen, ne szorítsd sarokba, és ne félemlítsd meg, nehogy a későbbiekben kerülje a veled való beszélgetést.”
    (Amenemope)

    „Ne gondolkodj mások hibáin, ne ítéld meg tetteiket és mulasztásaikat. Inkább saját tetteiddel foglalkozzál, saját hibáiddal és mulasztásaiddal.”
    (Dhammapada)

    „A fiatal ember otthon tisztelje a szüleit, házon kívül tisztelje az idősebbeket, legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot, de bizalmas viszonyban az emberségesekkel legyen. Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére fordíthatja.”
    (Konfuciusz)

    „Míg a törvényesen elrendezett kapcsolatok a jogok és kötelességek szilárd összefüggésrendszerére épülnek, addig az egyéni vonzalmak alapján kötött viszonyok tartóssága kizárólag a felek tapintatos visszafogottságán múlik.”
    (Ji King)

    „Mások hibáján csak akkor próbálj javítani, ha e hibát jól látod, anélkül, hogy számodra visszataszító volna; s ha biztosan tudod, hogy beavatkozásod nem tolakodás és nem reménytelen kísérlet.”
    (Weöres Sándor)

    „Aki előzékeny és udvarias az idegenekkel, az bizonyítékát adja annak, hogy a világon mindenhol otthon van.”
    (Francis Bacon)

    „Szüleidet szolgálván hibáikra szelíden figyelmeztesd őket. Ha látod, hogy semmiképpen nem akarnak rád hallgatni, akkor kettőzd meg tiszteletedet anélkül, hogy visszavonnád (tanácsodat). Még ha ők rosszul bánnak is veled, nem szabad zúgolódni ellenük.”
    (Konfuciusz)

    „Ha vitatkozol, dühöngsz és ellentmondasz, néha győzöl, de hiú siker lesz, mert sohasem szerezted meg az ellenfeled jóindulatát.”
    (Benjamin Franklin)

    „Aki nem tud udvarias lenni, az bizony fennhéjázó lesz.”
    (Phaedrus)

    „Ce-lu a nemes emberről kérdezősködött: A mester mondotta: »A nemes ember tökéletesíti önmagát a tisztelettudó figyelmességben«. Ce-lu azt kérdezte: »S ez elegendő?« A mester felelte: »Tökéletesíti önmagát és nyugalmat biztosít az embereknek«. Ce-lu tovább kérdezte: »S ez elegendő?« A mester pedig felelte: »Úgy tökéletesíti önmagát, hogy nyugalmat tudjon biztosítani az egész népnek«.”
    (Konfuciusz)

    „A bölcsességben előrehaladó embert jellemzi, hogy senkit sem ócsárol, senkit sem dicsér, nem vádaskodik és nem panaszkodik, sohasem beszél úgy magáról, mint aki számít és tud valamit; ha nehézségekbe és akadályokba ütközik, önmagát okolja.”
    (Epiktétosz)

    „Az udvariasság a lélek természetes magatartása egy másik lélek jelenlétében.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Milyen sokszor teremtett már békét az emberek között az udvariasság és a nyájasság!”
    (Marcus Tullius Cicero)

    „Az udvariasság az élet legfinomabb parfümje. Annyi nemesség és nagylelkűség van benne, amelyet bárki adhat, még az is, akinek semmije sincs a világon.”
    (Amado Nervo)

    „Az udvariasság nem kerül semmibe, de bármit el lehet vele nyerni.”
    (Molière)

    „A vidám hangulat ragadós, ezért van sikere. Az öröm azonban a kitartásra kell hogy alapozódjék, nehogy féktelen mulatsággá fajuljon. A szívben igazság és erő kell hogy lakozzék, miközben a külső érintkezésekben a kedvesség érvényesül.”
    (Ji King)

    „Erősítenünk kell a toleranciát és a nemeslelkűséget azzal, hogy minden szinten gyakoroljuk az udvariasságot, mert így értjük meg és fogjuk tisztelni a hozzánk közelálló embereket, meghaladva a személyes tetszéseket és hasonlóságokat.”
    (Delia Steinberg Guzmán)



    Ajánljuk

    Szophia Filmklub

    „A film és a bölcsesség? Szokatlan párosítás!” – gondolhatja az olvasó, amikor meglátja filmklubunk nevét. A szórakoztatóipar soha nem látott térhódításától a peremre szorulva, könnyen mellőzzük a filmkultúrát az értékközvetítő és gondolatébresztő művészeti ágak sorából. Kellő támogatás és érdeklődés híján egyre-másra zárnak be a művész mozik – holott a tartalmas, elgondolkodtató filmek iránti igény vélhetően semmivel sem csökkent az elmúlt évtizedekben.

    Mit adhat egy film? A művészet magja, az emberi lét rejtélyeit fejtegető kérdések és válaszok természetesen megjelennek a vizuális kultúra világában is. A jó film egy felvillantott tükörkép mindarról, ami bennünk is megvan, sőt, ami talán mindnyájunkban közös.

    És mit adhat a filmklub? A közös filmélmény és az együtt alakított beszélgetés során az érzelmi hatások értékes gondolatcsírákat táplálhatnak. Vélemények ütközhetnek egymással, nézőpontok találkozhatnak, és segíthetnek megtalálni azt a közös nevezőt, amely kulcsot jelenthet a film és akár saját világunk megértéséhez.

    Szophia szeretettel látja mindazokat, akiket vonzanak az értékes filmek, amelyek elindíthatnak egy kötetlen beszélgetést. Havonta egy, népszerű vagy épp nehezen hozzáférhető mozgóképpel készülünk országszerte (repertoárunkban éppúgy szerepelnek friss mozik, mint korábban be nem mutatott filmkülönlegességek), és időről időre tematikus filmrészletekkel és előadással is várjuk az érdeklődőket.

    Értékes filmek, kellemes környezet, jó beszélgetések! Ezt kínálja a filmek és eszmecserék szerelmeseinek minden hónapban országszerte a Szophia Filmklub.

    További információkat a Szophia Filmklub honlapján találsz: http://szophiafilmklub.blogspot.hu
    Kérdésed van? Írj nekünk: /szophiafk[kukac]gmail.com
    " target="_blank">szophiafk[kukac]gmail.com
    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2013