2013. április

2013. április fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

A FÖLD, AZ ÁLLATOK, AZ EMBER

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK… A HŐSIESSÉGRŐL

AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Tizenkét lépés a bölcsesség felé
Keleti és nyugati tanítások a
gyakorlatban – tanfolyam

PÉCS
2013. április 4. csütörtök, 18.30
További időpont: ápr. 11.
Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.
Bővebben

Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

Fiú egyiptomi kép előtt

TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Szophia Filmklub
Invictus – a legyőzhetetlen

2013. április 13. szombat, 16.00
Bővebben

Mesék szárnyán a Föld körül – Japán
Gyerekprogram
Füvészkert, VIII., Illés u. 25.
2013. április 14. vasárnap, 10.00
Bővebben

Az elveszett csillagok nyomában
Gyerekprogram
2013. április 20. szombat, 10.00
Bővebben

gyerekek úton Bergengóciába

Igazságos kormányzás? – Platón jól megmondja
2013. április 20. szombat, 16.00
Bővebben

bárány bábut tartó farkas a pódiumon

Városnézés női szemmel
2013. április 27. szombat, 16.00
Találkozó: V. kerület, Ferenciek tere, Néreidák kútja
Bővebben

Néreidák kútja

Mit tehetek az egészségemért?
Do-in!

2013. április 28. vasárnap, 9.00
egész napos mozgáskurzus
Bővebben

Do-In négy évszak

További budapesti programjaink


BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b fszt. 6.

Szophia Filmklub – A nap birodalma
2013. április 8. hétfő, 18.30
Bővebben

kisfiú repülőgép propeller felé nyúl

A Labirintus közepén
2013. április 27. szombat, 17.00
Bővebben

Szívformájú labirintus

Reneszánsz táncház
2013. április 28. vasárnap, 17.00
Bővebben

További budapesti programjaink


EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

A Föld napja Egerben
2013. április 22. hétfő, 9.00–16.00
Érsekkert
Bővebben

Életfa

További egri programjaink


GYŐR

FILO-PONT, Kálóczy tér 15.

Ariadné fonala kiállítás
2013. április 9. kedd, 17.00
Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, I. sz. épület I. emelet,
Liszt Ferenc utca 42.
Bővebben

kiállításmegnyitó előadással

Zenekuckó
2013. április 14. vasárnap, 10.00
Bővebben

A Víz Kígyó éve
2013. április 23. kedd, 18.00
Bővebben

vízkígyó

További győri programjaink


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.

Gyakorlati szimbolizmus – festéskurzus
2013. április 13. szombat, 9.30
Bővebben

Hórusz szem készül

A Tűzkígyó visszatér
2013. április 23. kedd, 19.00
Nappali Bár, Pécs, Király u. 23-25.
Bővebben

További pécsi programjaink


SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a

Humor és derű: a boldog pár
2013. április 16. kedd, 18.30
Bővebben

A mesék lélektana, a varázsmesék világa
2013. április 27. szombat, 16.30
Bővebben

sárkány és a királyfi

További szegedi programjaink


SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Székesfehérvár, Megyeház utca 22/a


Székesfehérvári programjaink



 

Cinege, virág, Nap

Egy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről volt szó. Az egyik telefonáló panaszkodott, hogy levertnek érzi magát, mert senki sem szól hozzá kedvesen. Amikor bemegy a munkahelyére, egy morcos titkárnőt lát, senki sem mosolyog rá, és senki sem kérdezi meg, hogy van.

Csira napfénybenEszembe jutott az a kis cinege, aki az egyik kora tavaszi hideg reggelen vidáman és bátran szólt, és azt kiabálta – legalábbis úgy értettem –, hogy „nincs több tél, nincs több tél”. Igen, a még alig felengedett márciusi földben mennyi kibontakozni kész erő bujkál, hány csíra várja, hogy keresztülvágja magát a talajon, és megmutassa apró, zöld testét a világnak! A halottnak látszó fában áramlani kezdenek a nedvek, és a csodálatos törvénynek engedelmeskedve rügyek nyújtják ki fejüket a tavaszi levegőbe. És ott az a kis őszapó, remeg a szárnya, de egy nálánál nagyobb tollal a csőrében igyekszik ahhoz a faághoz, ahol megkezdte fészke építését. Visszajöttek már régi helyükre a gólyák is, bár nem messze tőlük hatalmas vonatszerelvények robognak. És tudom, hogy van egy hely egy betonjárdán, ahol a kő repedése alatt – mint már évek óta – készülődik egy mag, hogy majd kiemelkedjen. Neki kevesebb táplálás és nedvesség jut, és nincsenek közelében testvérei sem, mégis keresztültör a kőtörmeléken és a poron. És nem fél, hogy majd rátapos valaki a járdán lépdelve.

Madarak madáretetőnélAz őszapó és a gólya sem kérdezik a naptól, mikor mosolyog rájuk, nem kérik a széltől, hogy szárítsa fel a hó nyomait, és nem félnek a morcosabb, didergősebb reggeltől sem. A magok nem várják a földtől, hogy adjon utat nekik, hanem merészen elindulnak, szinte hihetetlen erőt kifejtve keresik meg a napfényt. És maga a Nap nem válogatja meg, hogy kire ontsa a melegét, hiszen mindenkinek ugyanannyit juttat sugaraiból. A természet nem vár el, hanem teszi, amit belülről jövő törvénye mond. Mennyit tanulhatnánk tőle… És miért ne lehetnénk egy-egy rosszkedvű reggelen a környezetünk cinegéje, virágja, Napja?

Takács Mária


Filozófia mint életmód

Színváltó kaméleonok

A kaméleonok legjobban talán bámulatos színváltoztató képességükről ismertek. Ez a „sokszínűség” nem csupán a rejtőzködést szolgálja, hanem ennek segítségével képesek kifejezni hangulatukat, valamint kommunikálni más kaméleonokkal. Magát a szín változását a bőrükben található ún. pigmentsejtek vándoroltatásával idézik elő, de az egyes egyedek nem képesek bármilyen szín elérésére: megvan a maguk színskálája, ami egyébként az egyes kaméleonfajokra is jellemző.

kézfogás kaméleonAz embereket is jellemzi egyfajta sokszínűség, amit előnyös tulajdonságnak tartunk, azonban létezik egy másik kifejezés is a színváltoztatással kapcsolatban: a kétszínűség. A kétszínű emberek annyiban hasonlíthatók a kaméleonokhoz, hogy úgy változtatják „színűket”, álláspontjukat, véleményüket, ahogyan az legjobban szolgálja saját érdekeiket.

Példaként szolgálhatnak erre az ókori görög szofista filozófusok, akik igen jó szónoki képességekkel és többnyire nagy tudással rendelkeztek, az igazságot és a tényeket azonban mindig jól fizető ügyfeleik javára, az aktuális széljárásnak megfelelően alakították. Az ilyen hüllőszerű viselkedés azonban évszázadokkal ezelőtt is megváltoztatta embertársaink arcszínét, azaz a szín váltogatása ma is csak a kaméleonoknak elég jó stratégia.

Bakos Bettina



A Föld, az állatok, az ember…

Nagyítót tartó kéz a zöldben„Kényszert érzünk, hogy egészségesnek és szépnek kell maradnunk. Ha pedig még arra is futja, akkor divatosan is kell öltözködnünk. Ezalatt pedig a Föld, amelytől otthonunk, testünk és egészségünk függ, a betegség nyilvánvaló jeleit mutatja.”

„Ha az erdőket tényleg a kipusztulás fenyegeti, ha a növény- és állatvilág egyaránt haldoklik, akkor nagy baj van a világban. Lehet, hogy a Föld panasza szól az emberekhez, akik nemigen bánnak vele élőlényként. Lehetséges, hogy növekvő elsivatagosodása figyelmeztetés azoknak, akik nem gondolnak bele, mit is jelentene a sivár és puszta Föld… ahol a megmaradt kevés ember képtelen lenne visszaállítani mindazt, ami elpusztult.”

„Sokan szólalnak fel világszerte, kiemelve, hogy hányféle emberi tevékenység árt a bolygónak. De mintha mégsem változna semmi. Csúcstalálkozókat tartanak a világ nagyvárosaiban, hogy értekezzenek a Föld helyzetéről, majd miután érdekes végkövetkeztetéseket hangoztatnak és adnak ki, mindenki hazamegy a saját országába, és ugyanazt teszi, amit addig. A gazdasági érdekek – legyenek azok egyéni, kereskedelmi, ipari, vállalati, tőzsdei, állami vagy olyan érdekek, amelyekről nem is tudunk –, úgy tűnik, fontosabbak a válságos állapotban lévő Föld érdekénél.”

„A Föld öreg és beteg – ezt tanítják az ősi hagyományok. A tünetek egyre jobban láthatók, és amit mi elemi csapásnak minősítünk, csupán a bolygó nyöszörgése. Ehhez jönnek még a tudatlanság és a mértéktelen vágyak káros következményei, mert az emberek azt hiszik, hogy érzéketlen és elmozdíthatatlan kőtömbön laknak.”

„Elveszítettük a szent földrajz iránti érzékenységünket. Ma bárhol építkezhetünk, és bárhogy élhetünk. Nem ismerjük el azokat a helyeket, ahol sokkal jobb letelepedni, mert ott jótékony energiák működnek. A divat diktálja az építészeti stílusokat, amelyek biztonságos megoldásaik ellenére mégsem szilárdak, a szépségről nem is beszélve. Miért panaszkodunk, ha tudatlanul éppen egy hangyaboly vagy skorpiófészek fölött állítottuk fel sátrunkat?”

„A természet nem csupán »környezet«, díszlet, amelyből kivonjuk az életünkhöz szükséges anyagokat. A természet élőlény, hatalmas lény, akit nehéz felfogni nagysága és sokszínűsége miatt, amelyben a létezés számtalan formája kap helyet, s mi is egyike vagyunk ezeknek. Lehetetlen tisztelni a természetet, ha azt hisszük, hogy mi és még néhány élőlény »különleges esetek« vagyunk: hogy a természet az egyik oldalon áll, mi és még egy-két teremtmény pedig a másikon. Vagy talán részének tekintjük az ásványokat, a növényeket és az állatokat – netán a számtalan csillag is beleférne? –, s magunkat az embereket ezek szemlélőinek és használóinak?”

Lány kilátással„Szeretnénk felébreszteni a természet iránti tiszteletet, életereje miatt, megköszönve neki mindazt, amivel egyrészt fizikai fenntartásunkat segíti, másrészt pedig állandóan bölcsességre biztató tanításaival kötelez le.”

„A kivételektől eltekintve, az ökológiai megmozdulások valódi mozgatórugója az, hogy az emberi szükségletek kielégítéséhez őrizzék meg jó állapotban a természetet – hiszen környezetünk hanyatlása előbb vagy utóbb az emberiség hanyatlását eredményezné. Ez igaz, de nem lehet csupán ez az egyetlen indítékunk arra, hogy szeressük a természetet. Önzés lenne csak saját fenntartásunk miatt gondoskodni róla.”

„Oldalak százait lehetne megtölteni azzal, amit az állatokról el lehet mondani, és amit tőlük tanulhatnánk. Vannak állatok, amelyekről alig tudunk valamit. Mások viszont barátaink lettek, megtanultak velünk élni, és szüntelenül igyekeznek, hogy megértsék vágyainkat és megragadják figyelmünket. Mi képesek vagyunk hasonló nagylelkűséget és odaadást tanúsítani irántuk? Vagy megelégszünk azzal, hogy »felsőbbrendűnek« érezzük magunkat? Ma láttam egy sárga szemű, fekete kandúrt, amint mozdulatlanul feküdt egy napos sziklán. Ügyetlenül megpróbáltam utánozni a nyávogását. Rám pillantott, és azonnal válaszolt. Ugyanezt nem tapasztaltam egy élelmiszerbolt alkalmazottjánál…”

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke



Filozófiai kvíz


Márciusi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. b, 4. a
Köszönjük a megfejtéseket!

Áprilisi feladványunk:

1. „Tudom, hogy nem tudok semmit” – mit jelent Szókratész sokat idézett mondása?

a) Ezt a szerénynek tűnő kijelentést csupán álcának használta. Szókratész a tudatlanság látszatát keltette, megválaszolhatatlan kérdéseivel korának neves személyiségeit tette nevetségessé.
b) Ebben foglalta össze azt az éber és friss viszonyulást, amely a valódi filozófust jellemzi. Az ember csak akkor tehet szert új tudásra, ha képes szerény maradni és meglévő nézetein alakítani.
c) Valójában Szókratész ezzel a felelősséget hárította. Az ókorban ugyanis számon kérhették a filozófusokon az elméleti és gyakorlati tudás összhangját. Szókratész ügyes húzásával korának első ünnepelt szofistájává vált.

2. Szókratészról azt mondta a delphoi jósda, hogy ő a legbölcsebb athéni. Amikor ennek utána akart járni, azt tapasztalta, hogy aki egyetlen dologhoz jól ért, azt hiszi, hogy bármi másról is véleményt formálhat. Mi a baj azzal, ha mindenki hangoztatja a véleményét?

a) Az, hogy tanulás helyett inkább az érzéseink, a felszínes gondolataink fogják meghatározni a szavainkat, ezért esetleg fontosabb lesz a hangerő, és az, hogy ki mondja, mint az, hogy mi is az igazság.
b) Semmi. Mindenkinek egyformán megvan az esélye arra, hogy vak tyúk is talál szemet alapon rátapintson az igazságra. Minél többen próbálkoznak, annál nagyobb százalékban akadnak rá valamire.
c) A véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia alapvetése. Szókratész sajnálatos módon nem értette meg a demokrácia lényegét, ezért szerzett sok ellenséget és maradt neki csupán a nyelvelés, csipkelődés.

3. Miért nevezték Szókratészt bögölynek?

a) Azt tanította, hogy a gondolatok frissítéséhez a test pezsdítésére is szükség van, ezért előszeretettel csipkedte tanítványait.
b) A görögben a bögöly szót olyan emberre mondták, aki kellemetlenkedő, csípős vérszívó, ma úgy mondanánk, kullancs. Szókratész állandóan ráakaszkodott az emberekre, faggatta, macerálta a járókelőket, ezért kapta gúnynevét.
c) Kérdései a bögöly csípéséhez hasonló fájdalmat okoztak azoknak, akikben akkor született meg a felismerés, hogy megingathatatlannak hitt gondolataik tévesek voltak.

4. Szókratész szerint hogyan érhető el a valódi jó?

a) A valódi jót a nemcselekvés révén, az ősi bölcsességek tanulmányozása által érhetjük el.
b) Szókratész szerint nincs valódi jó, mert a jó fogalma mindig relatív, hiszen amit az egyik ember jónak tart, az a másiknak rossz lehet. Ez volt a híres aigioppia tana.
c) A valódi jó a jóra való törekvésből származik, ami mentes a körülményektől, hiszen az ember tettei belátásától és szabad, belső elhatározásától függenek.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk)style="line-height: 1.6em" tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… a hősiességről

„Könnyebb egyszer s mindenkorra odadobni életünket, mint apránként áldozni fel a mindennapi harcban. Ha megkérdeznék tőlem, melyik út vezet az égbe, azt felelném: a legfáradságosabb.”
(Nikosz Kazantzakisz)

„Az ember nagyságát az mutatja meg, hogy mit mer megtenni.”
(Jorge Angel Livraga )

„Ha hősi életet élünk, akkor szeretjük a kihívásokat, és lehetőségeket keresünk, hogy megmutathassuk legjobb tulajdonságainkat. Nem félünk a próbáktól, mivel mindegyikük segít felülmúlni a korlátainkat.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A bátorság az a lélekhangulat, a belsőnek az az energiája, mely a fenyegető veszélyektől meg nem ijed, hanem azokkal szembeszáll. A bátor a vakmerőtől abban különbözik, hogy ok nélkül nem keresi a veszélyt, míg a vakmerő a veszélyt magáért a veszélyért szerzi. […] Az erkölcsi bátorság meggyőződéseink őszinte kinyilvánítására vonatkozik, ha olyankor történik, mikor abból ránk veszély, kellemetlenség, üldözés hárulhat.”
(Pallas Nagylexikon)

„Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani.”
(Maire Curie)

„Ez az emberek egyik legnagyobb hibája: tudják, hogyan kellene cselekedniük, de amikor elérkezik az idő, mégis úgy viselkednek, mintha nem tudnák. Amint látod, nem az a nehéz, hogy sokat tudjunk, hanem élni azt, amit tudunk.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A különbség aközött, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
(Mahatma Gandhi)

„A puszta szándék még nem tesz hőssé senkit; a bátorság és a tehetség sem elegendő hozzá, még szörnyek és sárkányok is kellenek.”
(Jean-Paul Sartre)

„A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk.”
(Arthur Golden)

„A hős csatája a szörnyekkel nem más, mint harca saját tökéletlenségei, gyengeségei, az olyan túlságosan hétköznapi tulajdonságai ellen, amelyek megakadályozzák abban, hogy felébressze önmagában a jövő felé haladó embert.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A lehetetlen nem tény, hanem vélemény.”
(Muhammad Ali)

„Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, azután harcolnak ellened, majd győzöl.”
(Mahatma Gandhi)

„Tegyünk valami olyant minden nap, amitől félünk.”
(Eleanor Roosevelt)

„A hős tudja, hogy javait neki kell megszereznie, tudja, hogy érdemeinek köszönhetően fog győzni, és nem csupán azért, mert elment a csatába. A hős nem vár ajándékokra, mindenért megharcol, amire szüksége van.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Férfi vagy nő sohasem küzd oly keményen, mint amikor egyedül küzd, tanúk, tanácsadók és bizalmasok nélkül, bátorítás, útmutatás és szánalom nélkül.”
(Charlotte Brontë)

„Előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”
(Assisi Szent Ferenc)

„A harc megedzi az embert, bármire képesnek érezzük magunkat. Lelkesedünk, bízunk önmagunkban, másokban, a köztünk létrejövő kapcsolat kialakításában, bízunk abban, hogy képesek leszünk felismerni a jót minden egyes lépésünknél.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.”
(Kurt Dimberger)

„Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.”
(Albert Schweitzer)

„A gonosz győzelméhez annyi is elég, hogy a jók tétlenek maradjanak.”
(Edmund Burke)

 



Ajánljuk

„Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy…”

A természettel csak akkor találkozhatunk, érezhetjük testközelből, csodálhatjuk közvetlenül erejét és szépségét, ha felkerekedünk és kimegyünk a zöldbe. Ez az igény pedig talán ilyenkor a legerősebb, amikor a hosszú téli hónapok után tavaszodóra fordul az idő.

Ha nemcsak élvezni szeretnénk mindazt, amit a természet nyújthat, hanem eltöltenénk a szabadban néhány tevékeny és hasznos órát, mert szeretnénk megóvni, akkor aligha adódhat erre a közeljövőben jobb alkalom, mint A Föld napja alkalmából szervezett számtalan környezetvédelmi akció, természetbe szervezett aktivitás.

Az Új Akropolisz Ökológiai Csoportjának tagjai immár 19. alkalommal vágnak neki, hogy a Gellért-hegy sétányait, parkjait megtisztítsák a szeméttől. 2013. április 21-én ismét várunk kicsit és nagyot, egyénileg vagy csoportosan, akár iskolai osztályokat, hogy korlátfestéssel, szemétszedéssel tegyük szemet gyönyörködtetőbbé a város szívében lüktető zöldövezetet.

Kapcsolódó cikkeink:
A filozófia, az ember és a természet
Új Akropolisz Ökológiai Csoport
Természetvédelmi akciók
Ökológiai témájú cikkeink

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2013