2012. március

    2012. március fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    AZ ELKÜLÖNÜLTSÉG ÁTKA

    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AZT MONDTÁK... A BELSŐ HARCRÓL

    AJÁNLJUK


    PROGRAMJAINK:

    Szellemi kalandtúra
    Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

    EGER

    2012. március 7. szerda, 18.30
    További időpont: március 14.
    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.
    Bővebben

    GYŐR

    2012. március 12. hétfő, 18.00
    További időpontok: március 19., 26.
    Az Új Akropolisz győri központja, Babits Mihály u. 16.
    Bővebben

    Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid, és érdekelnek a mélyebb összefüggéseket kereső válaszok is? Fel akarod fedezni a benned rejlő képességeket?

    A tanfolyam témáinak segítségével próbára teheted a filozófiai tanításokat és alkalmazhatóságukat. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is tartoznak, hogy frissen szerzett ismereteidet alkalmazhasd is – így a tieid maradnak!

    A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:

    • Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük
    • Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
    • Mi az ember valódi boldogsága?
    • Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
    • A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
    • Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
    • Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
    • Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
    • Korunk válsága – új középkor?

    bevezető kurzus - heper

    Vásárfia az egri piacon

    Vásár

    EGER

    2012. március 10. szombat, 7.00–13.00

    Az Új Akropolisz ismét a Katona téri piacra költözik. A sátrunkhoz látogatók válogathatnak kisplasztikáinkból, kiadványainkból, vásárolhatnak szenetet (egyiptomi táblás játékot) és természetesen pörgethetnek egyet erénykerekünkön is.

    egri piac, Katona tér

    Bővebben

    az Új Akropolisz standja az egri vásárban


    Szophia Filmklub
    Egy csodálatos elme

    Filmvetítés és beszélgetés

    BUDAPEST

    2012. március 10. szombat, 16.00

    John Forbes Nash Jr. korának egyik legkiválóbb elméje. Amilyen zseniális gondolkodó, olyannyira különc is: nehezen találja a hangot a többi emberrel, ezért nem elégedett az életével. Vágyai, úgy tűnik, teljesülnek, amikor egy rejtélyes ismeretlen titkos megbízatást ad neki...

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    Egy csodálatos elme, jelenet a filmből


    Szophia Filmklub
    Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz

    Filmvetítés és beszélgetés

    EGER

    2012. március 10. szombat, 16.00

    A főszereplő egy festői szépségű tó közepén álló remetelakban él, ahol már önfeledt gyermekkorában kirajzolódik sokszínű jelleme. Néhány lappangó tulajdonsága azonban csak akkor mutatkozik meg, amikor kamaszként egy szenvedélyes szerelem tüze lobbantja lángra ifjú szívét.

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

    Bővebben

    Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz, jelenet a filmből


    Szophia Filmklub
    Mennyei királyság

    Filmvetítés és beszélgetés

    BUDAPEST

    2012. március 19. hétfő, 18.00

    Keresztes lovagok háborúznak Szaladinnal, a muszlimok legendás királyával a Szentföldért és a becsületért. Bátorság, kitartás, hűség... Melyik mennyit ér, ha háború vagy szerelem dúl?

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7 (kaputelefon: 24)

    Bővebben

    Mennyei királyság, jelenet a filmből


    Filozófiai kávéház – Belső harc

    Előadás

    SZÉKESFEHÉRVÁR

    2012. március 25. vasárnap, 18.00

    Ma a harmóniát többnyire úgy keressük, hogy tökéletes testi-lelki egyensúlyra törekszünk, és igyekszünk kizárni életünkből a nehéz helyzeteket. Pedig „ahol nincs harc, ott érdem sem lesz”, tanította H. P. Blavatszky az ősi szellemi hagyomány alapján. Mi ez a belső küzdelem, kik vívják, és mi lehet a célja? Erről beszélgetünk a filozófiai kávéházban.

    Ribillió Kávézó és Söröző, Rózsa u. 1.

    Bővebben

    Szent György bronz szobrocska


    Tanuljunk tanulni!

    Előadássorozat gyakorlatokkal

    SZEGED

    2012. március 27. kedd, 18.30
    További alkalmak: április 3. és 10.

    • Milyen tanulótípusba tartozunk?
    • Hatékonyabb tanulás: az emlékezet működtetése
    • Önmagunk motiválása: hogyan érjük el, hogy érdekeljen a tanulnivaló?
    • Időbeosztási fogások: hogyan vigyük végig, amit elterveztünk?

    Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

    Bővebben

    biliárdgolykból kirajzolódó kérdőjel



     

    Isten hozott a Costa Concordián!

    Az alábbi cikk fordítás, amely a Slobodna Dalmacija című horvát napilapban jelent meg a közelmúltban. A Costa Cruises hajótársaság Concordia elnevezésű óceánjárója a latin „concordia” (egyetértés, összetartás) szóról kapta a nevét. Hogy ez a bekövetkezett események tükrében intő példa vagy a sors fintora, azt ki-ki döntse el maga. Annyi bizonyos, hogy csupán az utasok mentésében részt vevő parti őrök viszonyulása szolgált rá erre a fogalomra – ha a kapitányon múlik, ez valóban csak fantázianév maradt volna.

    cilinder a tengerenSzáz évvel ezelőtt, 1912. április 15-én elsüllyedt a híres óceánjáró, a Titanic. Kora legmonumentálisabb és leggyorsabb utasszállítójának összesen 2200 fős legénységéből és utasából több mint másfélezer ember lelte halálát a jeges óceánban.

    Giovanni, a fiatal pincér, a 900 fős legénység egyik
    tagja volt és egyike annak a 700-nak, aki nem élte túl a katasztrófát. Egyszerűen nem volt esélye – kevés volt a mentőcsónak, ráadásul a legénység tagja volt és férfi. Ekkoriban ugyanis az emberi fajnak még egészen különleges viselkedési kódexe volt érvényben a tengeren: először a nőket és a gyerekeket mentették ki, a férfiak közül pedig a legénység hagyta el utolsónak a hajót. Giovanni testvére, Maria Olaszországban maradt. Maria unokája, Valentina Capuano két héttel ezelőtt lépett a luxus tengerjáró fedélzetére, a Costa Concordiára. Bár a Concordia kapitánya, Francesco Schettino a cseh Dnes újságnak egy évvel ezelőtt adott interjújában kijelentette, hogy „soha nem akart volna a Titanic kapitányának bőrében lenni”, a sors mégis, sajátos humora folytán éppen ezt a szerepet szánta neki: január 13-án robosztus hajója zátonyra futott a kis olasz sziget, Giglio közvetlen közelében.

    Az utasok, akik éppen vacsoránál ültek, ugyanazt a szörnyű hangot hallották, amely azon a rég elfeledett éjszakán a Titanic utasait is felébresztette. A sors megint csak ugyanazzal a sajátságos humorérzékkel úgy intézte, hogy az étteremben ekkor Celine Dion My hearth will go on című dala, James Cameron Titanicjának főcímzenéje
    szóljon a háttérben. Nos, itt érnek véget a párhuzamok, még ha véletlenek is, amelyek a két tengeri szerencsétlenség között vonhatók.

    Valentina – akinek rokona, Giovanni eltűnt a Titanickal együtt – beszámolt a zűrzavarról, amely akkor keletkezett, amikor a Concordia borulni kezdett. A hajó tisztjei eltűntek, az utasok úgy menekültek, ahogy tudtak; a férfiak nőkön taposva, gyerekeken átesve, pánikszerűen rohanták meg a csónakokat. Schettino kapitány pedig a tengeri hajózás történetének egyik leggyalázatosabb epizódjaként sorsára hagyta utasait, legénységét, és első tisztjével, Ciro Ambrosióval elsőként szállt be a mentőcsónakba és menekült el a parttól alig néhány méternyire zátonyra futott hajóról. Ha mást nem is, mindössze annyit hozhat fel gyenge mentségéül, hogy „soha nem akart volna a Titanic kapitányának bőrében lenni”.

    Edward John Smithben, a Titanic kapitányában – bár az éjszaka és az óceán közepén jártak, a víz 0 fok körül lehetett, és 400 mérföldnyire voltak a szárazföldtől – egyetlen pillanatra sem merült fel, hogy elhagyja a hajót. Azon az éjszakán a fedélzeten A Titanic kapitánya a Costa Concordiánlátták utoljára, pár másodperccel azelőtt, hogy maga is eltűnt volna az óceán mélyén. Akkoriban ugyanis az emberi fajnak egészen különleges viselkedési kódexe volt érvényben a tengeren. A kapitányok utoljára hagyták el a süllyedő hajót, vagy vele együtt merültek el a hátramaradók.

    A kapitánnyal együtt távozott a jeges hullámsírba első tisztje, William Murdoch is, aki az utolsó pillanatig irányította az utasok mentését. De a fedélzeten maradt a többi tiszt és sok száz matróz is, sőt Thomas Andrews, a Titanic tervezője és Wallace Hartley is, zenekarának mind a nyolc tagjával, akik – talán a katasztrófa leghíresebbé vált jelenetében – az utolsó percig könnyed keringőket és ragtime zenét játszottak.

    John Jacob Astornak, a kor egyik leggazdagabb emberének – akinek felmérhetetlen vagyona mai értékre átszámolva több mint százmilliárd dollárra rúgna – sem jutott eszébe, hogy elfoglalja a helyet egy nő vagy egy gyerek elől a mentőcsónakban. Beültette feleségét, annak szobalányát és a dajkát, majd segített menteni a többi utast, magának csupán annyi időt hagyva, hogy Jacques Futrelle író társaságában elszívjon még egy utolsó cigarettát.

    Nem Astor volt az egyetlen milliárdos a hajón – első útja alkalmával a Titanic szalonja ugyanis egybegyűjtötte az akkori világ elitjét. Benjamin Guggenheim iparmágnás, egy másik híres család örököse beültette a mentőcsónakba szeretőjét és annak szobalányát, majd kabinjába tért, felöltötte szmokingját és a jelenlévők szerint kijelentette: „Kész vagyok gentlemanként távozni”. Utoljára akkor látták, amikor titkárával a hajó szalonjának pompás emelvényén cigarettázott és arra kérte az egyik későbbi túlélőt, hogy adja át feleségének: talpig úriemberként távozott. „Egyetlenegy nő sem fog meghalni azért, mert Benjamin Guggenheim gyávának bizonyult” – mondta a híres milliomos a halála előtti percekben.

    Sem Astor, sem Guggenheim nem volt szent. Lelkiismeretlen kapitalista hiénák voltak... tovább >>

     


    Filozófia mint életmód

    „Az önmagunknak tett önkéntes fogadalmakat – »holnaptól nem teszem ezt vagy azt, így vagy úgy élek, ezzel vagy azzal foglalkozom« – talán még alaposabban meg kell fontolni, mint az embereknek adott szavunkat. [...] Az önmagunknak adott szó annyit jelent, hogy szerződést kötöttünk jellemünkkel, mely nem változik, s ezért a vele kötött szerződést sincs módunk megváltoztatni. Ha a világ megvet, mert valamilyen lelkiismereti okból nem tudtuk megtartani adott szavunkat, ezt a megvetést túl lehet élni, mert a világ sem erkölcsös szerződő fél. De ha jellemünket csaljuk meg, akkor is van ugyan módunk továbbélni, de belső magatartásunk bizonytalan lesz, bűntudatos és ingadozó.”

    (Márai Sándor)


    Az elkülönültség átka

    töredezett gyermekrajzAmikor évekkel ezelőtt írásainkban és előadásainkon szóba került, hogy egy új középkor küszöbén állunk, eltúlzottnak, szinte fatalistának tűnt ez az álláspont.

    Arról is volt szó, hogy a történelmi ciklusok ismétlődését nem kell feltétlenül csapásnak vagy visszaesésnek tekinteni, hiszen ez az élet természetes velejárója, ahol a körkörös és spirális formák a fokozatos előrehaladásra utalnak, amely hasonló pontokat érint, noha különböző fejlődési szinteken vannak.

    Hogy korántsem volt fatalizmus és még kevésbé eltúlzott, azt a mostani események bizonyítják. Korunkban számos szerző és kutató rámutat a középkor jelenségére, amit az utóbbi évszázadok következményének és a várakozás és felépülés szakaszának tekint, amely megelőz egy lehetséges – nevezzük így – reneszánszot.

    Több jel utal civilizációnkban arra, hogy most ez az átmeneti ciklus zajlik. Közülük az egyik különösen figyelemfelkeltő, mert súlyos következményekkel járhat, ha nem ismerjük fel valódi jelentőségét. Éspedig az elkülönültség jelenségéről van szó.

    A politikai jelentéseken túl – bár ezek is benne foglaltatnak – az elkülönültség az ember minden megnyilvánulásába beszivárog, mint egy olyan szer, amely elfeledtet minden régebbi eredményt, és egymás ellen fordítja az embereket, és ezzel gyökeret ver a szélsőséges individualizmus, amely végül mindenkit önmagába zár.

    Az olyan kifejezések, mint a szabadság, a függetlenség, az autonómia, a szabad véleménynyilvánítás, az önrendelkezés és megannyi más, nem jelentenek többet az izoláció folyamatának szinonimáinál. Korunkban a nemzetek tartományokra és régiókra tagolódnak, amelyek abszolút eredetiségre és önellátásra törekednek. A folyamat azonban itt nem áll meg... tovább>>


    Filozófiai kvíz

    Februári kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. c, 3. c, 4. b
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Márciusi feladványunk a győzelem természetét segít megismerni:

    1. Japántól Rómáig számos gondolkodó mondja azt, hogy az önmagunk felett aratott győzelem a legnagyobb győzelem. Mit jelent ez valójában?
    a) Tíz sakkjátszmából minimum nyolcszor megverem magam.
    b) A saját hibáimon és félelmeimen aratott győzelmet, ami segít túllépni a felmerülő nehézségeken.
    c) Sikerül elfojtani minden vágyamat és természetes késztetésemet, hogy a kitűzött célra függeszthessem a tekintetem.


    2. Konfuciusz szerint „ha hibázol … akkor követed el igazán a hibát”.
    a) …és a következmények helyrehozhatatlanok, …
    b) …és ezt mások is látják, …
    c) …és nem javítod ki, …

    3. Miért érdemes mindent befejezni, amit elkezdtünk?
    a) Mert minden elkezdett munka befejezése az önbizalom érzetét kelti bennünk, akkor is, ha később vissza kell térnünk rá, hogy jobbítsunk rajta.
    b) Nem érdemes. Jó, ha egyszerre több dolgot forgatunk a fejünkben, hiszen ez is a sokszínűségünket és a munkabírásunkat bizonyítja.
    c) Hogy gyorsan továbbmehessünk a következőre, és gondolni se kelljen a már elvégzett feladatokra.

    4. Hogyan győzhetjük le a félelmet?
    a) Megpróbálunk tudatosan nem gondolni rá.
    b) Vessük bele magunkat a kihívásba, és lesz, ami lesz!
    c) A tudatlanságot kell legyőznünk, mert attól félünk, amit nem ismerünk.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


    Azt mondták... a belső harcról

    „Ahol nincs harc, ott érdem sem lesz. Ha nem jutunk át a próbák zavaros vizein, ha nem ízleljük meg a győzelem markáns ízét, soha nem léphetünk ki a tudatlanságból, amelyben mindent meg akarunk kapni, cserébe azonban semmit sem adunk.”
    (Helena Petrovna Blavatsky)

    „Semmilyen igazán értékeshez nem juthatunk el erőfeszítés nélkül, és nincs az az álom vagy nézet, amely annyira értékes lenne, hogy egész utunkon végigkísérhetne, amely magától jönne, győzelem és az azt megelőző belső harc nélkül.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Tartsd végre méltónak magad arra, hogy úgy élj, mint érett ember, aki bölcsességre törekszik! Mindaz, amit legfőbb jónak látsz, áthághatatlan törvény legyen a számodra; ha valami küzdelmes vagy kellemes, dicső vagy gyalázatos kerül elébed, jusson eszedbe, hogy itt a küzdelem ideje, most kezdődnek az olümpiai versenyek és nem lehet őket többé elhalasztani: egy nap alatt, egyetlen tettel elveszted vagy megmented előrehaladásodat.”
    (Epiktétosz)

    „Nem számít, milyen lassan érsz oda, ahová mész, ha soha nem állsz meg.”
    (Konfuciusz)

    „Amikor lándzsák
    erdejében állsz, és csak
    egymagadban vagy,
    legyél biztos benne, hogy
    saját szíved a pajzsod.”
    (Uesiba Morihei)

    „Ha egy ember ezreket és ezreket tud legyőzni a csatában, míg egy másik le tudja győzni önmagát, bizony a másodiké a nagyobb dicsőség, mert az önmagunkon aratott győzelem a legnagyobb győzelem, és sem az istenek odafenn, sem a démonok odalenn nem tudják elvenni ezt a dicsőséget.”
    (Buddha)

    „Győzhetetlen lehetsz, ha nem bocsátkozol olyan küzdelmekbe, amelyekben a győzelem nem tőled függ.”
    (Epiktétosz)

    „A szimbolikus történetekben a hős mindig győz, noha megsérül és fájdalmak gyötrik. Ez természetes. Ez az egyetlen módja annak, hogy felébresszük önmagunkban a jövő felé haladó embert.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Az ember akkor fedezi föl magát, amikor megmérkőzik az akadállyal. ”
    (Antoine de Saint-Exupéry)

    „Halastóba az okos haltenyésztő csukát is bocsát. A halak a zaklatás következtében fürgékké, erősekké fejlődnek. Vajon a földi bajok rajtunk nem ilyen csukák-e?”
    (Gárdonyi Géza)

    „Valóban erőteljes teljesítményt csak akkor lehet elérni, ha az emberben megvan a bátorság, hogy seregeit önmaga ellen masíroztassa.”
    (Ji King)

    „Férfiasan küzdj, a megszokást leszokással győzöd meg.”
    (Kempis Tamás)

    „Az energiát nem a hibák elleni harcra kell összpontosítani, hanem az erények megerősítésére. Sok csatát kell megvívni, hogy végső győzelmet arathassunk. De még így is előfordulhat, hogy valamelyik ellenség – valamelyik hiba – újra és újra felbukkan. Az addigi csatákban szerzett tapasztalatok viszont újra győzelemhez segítenek.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    Toviábbi harcos idézetek >>


    Ajánljuk

    A Hangtárnok dallamai

    A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Egerben várja az olvasókat, a zenei részleg Hangtárnok névre hallgató blogját azonban már országszerte ismerik. A néhány fős könyvtárrészleg zenés klippel mutatkozik be a világhálón. Olvashatunk, hallgathatunk, nézhetünk, kereshetünk a zenei könyvtárban. A tematikus bibliográfiák sorra készülnek, és ha Mozart műveiből vagy éppen gyermekdalok előadására készülünk, akkor sem maradunk szakmai segítség nélkül. Nem meglepő, hogy a Hangtárnok-blog sem egyszerűen tájékoztató kis írások sora. A főoldalon például angol zeneszámok magyar nyelvű talánya fogad bennünket. Kívánságlistát küldhetünk, zenei folyóiratok cikkeiből rendelhetünk másolatokat. Különböző keresők segítik a zenepedagógusok munkáját vagy épp a zenehallgatók álmainak megvalósítását.

    http://hangtarnok.klog.hu/

    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009