2012. április

    2012. április fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    A SZABADSÁGRÓL ÉS
    A RABSZOLGASÁGRÓL


    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AZT MONDTÁK… A MEGKÜLÖNBÖZTETŐKÉPESSÉGRŐL

    AJÁNLJUK


    PROGRAMJAINK:

    Szellemi kalandtúra
    Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

    SZEGED

    2012. április 17. szerda, 18.30
    További időpontok:
    április 24., május 8., 15. és 22.
    Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a Bővebben

    Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid, és érdekelnek a mélyebb összefüggéseket kereső válaszok is? A tanfolyam témáinak segítségével próbára teheted a filozófiai tanításokat és alkalmazhatóságukat. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is tartoznak, hogy frissen szerzett ismereteidet alkalmazhasd is – így a tieid maradnak!

    A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:

    • Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük
    • Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
    • Mi az ember valódi boldogsága?
    • Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
    • A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
    • Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
    • Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
    • Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
    • Korunk válsága – új középkor?

    bevezető kurzus - heper

    Bemutatkozás az egri piacon

    EGER

    2012. április 14. szombat, 7.00

    Április 14-én ismét kiköltözünk a Katona téri piacra. A sátrunkhoz látogatók megtekinthetik kisplasztikáinkat, kiadványainkat, kipróbálhatják a szenetet (egyiptomi táblás játékot), és természetesen pörgethetnek egyet erénykerekünkön is.

    Katona téri piac

    Bővebben


    Szophia Filmklub – Gattaca

    Filmvetítés és beszélgetés

    BUDAPEST

    2012. április 14. szombat, 16.00

    Vincentnek születésekor beteges és rossz fizikumot, rövid életet jósolnak, ezért egy olyan világban, amelyben alapelv a genetikai alapon történő megkülönböztetés, esélye sincs, hogy karriert csináljon. Van azonban egy álma: fel akar jutni a Gattaca-űrállomásra, hogy egyszer elrepülhessen a csillagokig…

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    Gattaca film szereplői


    A labirintus csodája

    Előadás

    BUDAPEST

    2012. április 14. szombat, 16.00

    Vajon miért foglalkoztatják ennyire az embert a labirintusok? Az athéni Thészeusz és a krétai Minótaurosz mítosza az emberi élet küzdelmeinek értelméről szól, és megmutatja azt is, hogyan juthatunk el a célig.

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

    Bővebben


    Reneszánsz lantduók

    Kamara koncert

    BUDAPEST

    2012. április 15. vasárnap, 19.00

    Reneszánsz lantduókat hallgathatunk Konstantin Michaylov és Reményi Árpád előadásában. A műsort Francesco Petrarca és William Shakespeare szonettjei tagolják, közreműködik Mészáros Veronika.

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

    Bővebben

    Lantot pengető kéz


    Hogyan teremtsünk kapcsolatot?

    Három alkalom a kommunikációról

    SZEGED

    2012. április 17. kedd, 18.30
    További alkalmak: április 24. és május 8.

    Hogy jól érezzük magunkat egymással, és a bőrünkben!
    A felmerülő témák:
  • egyenrangúság a viszonyainkban
  • az egyes kapcsolattípusok
  • az együttélés tanulságai

  • Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

    Bővebben

    emberi alakok és kérdőjelek a sivatagban


    Föld napja az Érsekkertben

    EGER

    2012. április 20. péntek, 9.00

    A Föld napja alkalmából az Új Akropolisz is felállítja sátrát az Érsekkertben, ahol önkénteseink egész nap különböző programokkal várják a látogatókat.

    Érsekkert

    Bővebben


    Az európai zenetörténet évszázadai

    Hangversenysorozat, 4. rész

    BUDAPEST

    2012. április 21. szombat, 19.00

    Az Accelerando együttes és vendégeinek műismertetéssel egybekötött hangversenysorozata.

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kapucsengő: 24.)

    Bővebben

    Couprin bélyegen


    XVII. Gellért-hegy tisztítási akció

    Környezetvédelmi akció

    BUDAPEST

    2012. április 22. vasárnap, 9.00

    A Föld Napján tizenhetedik alkalommal rendezzük meg hagyományos „Gellért-hegy tisztítási akciónkat”.

    Találkozó: 9 órakor a vízesés fölött, a Gellért püspök-szobornál.
    Várunk minden lelkes önkéntest, akár egyénileg, akár csoportosan.

    Gellért-hegy

    Bővebben


    A lélek halhatatlansága

    Filozófiai kávéház

    BUDAPEST

    2012. április 22. vasárnap, 18.00

    „Kíséreljétek meg visszavezetni a bennetek lakozó istenséget a mindenségben lakozó istenséghez!” – hagyta ránk Plótinosz az örökérvényű tant. Mi a Lélek, és hogyan lehet megvalósítani Plótinosz tanácsát?

    Ribillió Kávézó és Söröző, Rózsa u. 1.

    Bővebben


    Szophia Filmklub
    Egy csodálatos elme

    Filmvetítés és beszélgetés

    EGER

    2012. április 28. szombat, 16.00

    John Forbes Nash Jr. korának egyik legkiválóbb elméje. Amilyen zseniális gondolkodó, olyannyira különc is, nehezen találja a hangot a többi emberrel. Bár ünnepelt kutató, mégsem elégedett az életével. Vágyai látszólag beteljesülnek, amikor egy rejtélyes ismeretlen szigorúan titkos megbízatást ad neki…

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.

    Bővebben

    Jelenet az "Egy csodálatos elme" című filmből



     

     

    A félelem kórtana

    Ablak előtt kucorgó lányA félelem megbetegíti korunk emberiségét, aminek a legrosszabb következményei a napról napra jelentkező egyre újabb, egyre fájóbb panaszok.

    A félelem, mint valami rettentő karom, lecsap gondolatainkra, érzelmeinkre és akaratunkra, és ezzel az értelmes cselekvés minden lehetőségét elveszi tőlünk. Életünk ilyenkor az önvédelemre, kibúvók keresésére, a felelősség és az állásfoglalás elhárítására, rejtőzködésre csupaszodik le, arra, hogy még véletlenül se keltsünk feltűnést. Ma nagyra becsülik a szürkeséget és fakóságot, pedig ezek a félelem jegyei, amely éppen ilyen fénytelen és borús.

    Ilyenkor megjelenik egy figyelemre méltó viszonyulás: az ellenszegülés, amikor az emberek ellenállnak mindennek, ami akár a legcsekélyebb elkötelezettséggel járna. Semmi sem jó nekik, mivel először a hibákat veszik észre, és eközben az egyre növekvő félelem megfosztja őket az erények felismerésének minden lehetőségétől.

    Aki mindenre nemet mond – vagyis semmit sem támogat –, a félelem egy másik kóros tünetétől szenved. Egyedül saját nyereségét és személyes túlélését vallja értéknek, akkor is, ha ezért át kell gázolnia mindenkin, ami az efféle gondolkodás közvetlen következménye. Ez nyilvánvalóan az önzés egyik legijesztőbb formája, amelyben az „én” annyira erősödik meg, amennyire másokat lenéz. Nem arra törekszik, hogy megoldja a világ meglévő gondjait, hanem félelemből elzárkózik tőlük és becsmérel minden mást, miközben a tétlenség védőszárnyai alá menekül.

    A filozófusnak ki kell űznie magából a félelmet és minden szövődményét. Meg kell tanulnia szétválasztani a jót a rossztól, kitartani nézetei mellett, és megkülönböztetni őket a nekik ellentmondóktól, mindezt pedig az akarattal és a cselekvéssel karöltve. Nem lehetünk csupán „ellenszegülők”; szilárd és hiteles eszményekből kell építkeznünk, hogy ellen tudjunk állni egynémely dolognak. Mielőtt valamit elutasítunk, valami mást el kell fogadnunk. Mielőtt valamit tagadunk, tudásra van szükségünk.

    A filozófus az élet bármely szegletében rábukkanhat a hibákra és hiányosságokra, de nem áll meg ott, hogy rájuk mutat vagy szorongani kezd miattuk, hanem lelkesen azon munkálkodik, hogy erejéhez mérten jobbítson mindenen – természetesen önmagával kezdve.

    A filozófus nemcsak a rosszat veszi észre, hanem a jót és az előremutatót is, amely időnként rejtve van, vagy éppen elnehezíti a meglátását a félelem és a tehetetlenség terhe. Az erényeket, mint minden palántát, gondozni és ápolni kell, amíg el nem érik fejlődésük csúcspontját.

    A filozófus nem szembeszegül az élettel, hanem elkötelezi magát mellette, elfogadja az ellenkező áramlatok létezését, és igyekszik tiszta elvekre szert tenni, hogy elboldoguljon a világban. Akik mindennek ellenszegülnek, végül embertelenné válnak; a filozófus ezzel szemben nélkülözhetetlennek tartja az emberséget ahhoz, hogy a várva várt új és jobb világ felépülhessen.

    Delia Steinberg Guzmán
    Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

     


    sziklába vájt lépcsőkFilozófia mint életmód

    „Ha a tökéletesedés útját lépcsősnek képzeljük el, az egyik lépcsőre (az alsó lépcsőnél már feljebb), ez van írva:
    – Nem mondok rosszat senkiről.
    A következő lépcsőre:
    – Nem is gondolok.”

    (Gárdonyi Géza)


    Jorge Angel Livraga:
    A szabadságról és a rabszolgaságról


    A szabadság a felébredt emberek jellemzője, akik képesek megválasztani útjukat, akik messzebbre látnak. Az ember lényegi tulajdonsága ez a szabadság; aki elveszíti, önmagát veszíti el. Aki szabad, saját belső természete egyik törvényének engedelmeskedik, ami a szabadság maga. Aki nem szabad, aki saját vagy mások szenvedélyeinek rabja, aki saját vagy mások testének rabja, nem ismerheti meg a filozófiai engedelmességet. Olyan, mint egy állat, amely felett szellemek és emberek, vágyak és félelmek uralkodnak. Hajlamos az erőszakra és a csalásra, kizsákmányolható és ő is kész ugyanígy cselekedni.

    madárka drótkerítésenA belső szabadság, saját természetéből adódóan, a Törvények tiszteletétől függ, és ezek a Törvények teszik lehetővé létrejöttét is. A szabadság megszabadulás az állati énünktől, amely szenvedést okoz, és megszégyenítően csüng rajtunk. Ezt a szabadságot azonban csak úgy érhetjük el, ha a felébredt Egyén harmonikus viszonyt tud kialakítani a közösséggel.

    A szabadság nem végcél, hanem eszköz valaminek az eléréséhez, és ha nem párosul nemességgel és jósággal, a kizsákmányolók eszközévé válik, akik a szabadsággal tesznek lakatot a hiszékenyek szájára.

    A szabadság önmagában nem cél, hanem csupán eszköz, hiszen csak ha a céljai jók, akkor jó a szabadság is. Másként faltörő kossá válhat, amely lerombolja az ember védfalát, vagy aljas szándéktól vezérelve egész nemzeteket dönthet romba.

    Szükségünk lenne arra, hogy a gondolatban létező szabadságot élhető szabadsággá alakítsuk át. Élnünk kell a szabadságot, nem elég csak gondolkodni róla. Az okoskodás kora, a puszta ész kora leáldozott.

    A szabadság az egyén tudatosságára épül, önmaga és a világ megismerésének képességére. Ha az ember nem ismeri önmagát és a világot, önnön szabadságát korlátozza.

    Aki bezárkózik és enged a kétségbeesésnek, kétszeres fogságba esik. Az intelligens ember mindig megtalálja a módját, hogy elérje a szabadság és méltóság nélkülözhetetlen minimumát.

    A vakhit kizárja a szabadságot, a szabadság viszont nem zárja ki a hitet. A hitnek a beigazolódott tényekből kell erednie, hirdetnie és jövendölnie kell a belőle fakadó magasztosabb igazságokat. Nem válhat olyan erővé, amely az értelem és a fejlődés útjában áll, és ellenséges mindenkivel, aki érez, gondolkodik és szeret.

    Kihasználtak és kihasználók vagyunk egyaránt, álszükségletekkel telítjük életünket, meddő és felszínes viselkedési formákkal, és így milliónyi modern rabszolga táborát alkotjuk, akiknek nincs sem politikai, sem filozófiai tudata: alkalmazottak és szakmunkások hatalmas seregévé lettünk.

    Furcsa szerzet az ember! Alighogy megkötözik vagy bezárják pár napra, máris kétségbeesetten követeli a szabadságot. Azt viszont élvezi, ha saját indulatai, szenvedélyei és tudatlansága verik láncra. Testét, földi lakhelyét börtönné alakította, és saját szenvedéseit megkedvelve mindent megtesz azért, hogy el se kelljen hagynia.

    A rabszolgaság nem csupán fizikai korlátozottság, sokkal inkább egy mentalitás. Már a sztoikusok is azt hangsúlyozták, hogy valójában csak az a rabszolga, aki önmagát annak érzi, és elfogadja ezt az állapotot ellenkezés nélkül.

    Hányszor döntöttek rabigába embereket a szabadság nevében, mennyi vért ontottak, miközben a jóságra és a jámborságra hivatkoztak! Égig érne azoknak a bölcseknek a holttestével megrakott máglya, akiket már feláldoztak a bölcsesség nevében!

    A tiltakozás a rabok eszköze, a szabad emberé azonban a cselekvés. Akinek van keze és szíve, nem tiltakozik, hanem cselekszik. Mindenki írhat a történelem könyvébe.

    A népeket a „nép nevében” döntik rabszolgasorba, a szabadságra hivatkozva pedig eltörlik a föld színéről…

    A fehérből fekete lesz, a szabadságból rabság, az együttlétből szétválás. A Törvény ritmikusan lüktet, és minden létező, minden pillanat a két ellentét összeütközéséből születik. De az is igaz, hogy a feketéből fehér lesz, a rabságból szabadság, a szétválásból újbóli egymásra találás…

    Az éhezők kedvenc témája a kenyér, a rabszolgáké pedig a szabadság. Akik valóban szabadok, nem beszélnek a szabadságról, hanem megélik.

    láncszemek között virágAz igazi szabadság egy, mint ahogyan az igazi engedelmesség is az. És minden ember részesülhet bennük, és nem kell testvérháborút vívni egymással és gyerekesen viselkedni abban a hitben, hogy attól lesznek szabadabbak, ha felteszik a lábukat az asztalra, mintha így maradnának természetesek, ahelyett hogy a földön tartanák őket, ahol a helyük van, és amire a természet az évmilliók alatt felkészítette őket. Az engedelmesség természetes magatartás, amelyben a lábat lábként, a kezet kézként, az érzelmet érzelemként, a gondolatot gondolatként és a Lelket Lélekként használjuk. Amikor mindez felborul, attól kezdve nincs már sem szabadság, sem forradalom… semmi sincs. Csak a tudatlanság, a rendetlenség, a félelem és a bukás létezik. Semmi sem virágozhat, ami a természettel szembefordul, és végül a mostani civilizációs formához hasonlóan úgy végzi, hogy saját anyagi, lelki és szellemi hulladékának mérgétől pusztul el.

    Az engedelmesség szabad választás eredménye, és nem a körülmények kényszerítik ki. Számunkra az engedelmesség a kitisztult szabadság, amelyben mindenki maga választja meg a sorsát, útját, munkáját, nevetését és könnyeit, borát és Istenét. És ha elhatározta magát, hű marad kiválasztott útjához, hiszen ő a szimbóluma és megtestesülése annak, ami mellett akarata döntött. A platonikusok mondása szerint csak a szabadok tudnak engedelmeskedni, ami egyszerű igazság, tiszta, akár egy vízcsepp. Aki nem szabad, az nem tud engedelmeskedni… legfeljebb megtörni.

    Addig terjed a szabadságunk, ameddig a tudatosságunk, önmagunk és a dolgok ismerete. Akkor tudunk kiválasztani egy szobrot a többi közül, ha már tudunk valamit a szobrokról. Akkor választhatjuk ki a megfelelő gyógyszert, ha már tudunk valamit az orvoslásról, egy növényt pedig, ha vannak botanikai ismereteink. De ha nem tudunk semmit a szobrokról, az orvoslásról vagy a botanikáról, mi alapján válasszunk?

    A túlhalmozott magántulajdon fényűzéshez és rabszolgatartásához vezet. Ha egy ember tárgyakat szeret birtokolni, előbb-utóbb embereket, sőt nemzeteket is birtokolni akar majd, akik így megismerik a zsarnokokat.

    Az életben mindig választani kell. Nem lehet minden a miénk.



    Filozófiai kvíz

    Márciusi kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. c, 3. a, 4. c
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Áprilisi feladványunk a szabadságról:

    1. Szerinted mit jelent Khalil Gibran gondolata: „A feledni tudás a szabadság egyik formája”?
    a) Azt, hogy az is szabadabbá tesz minket, ha meg tudunk válni saját régi, berögzült nézeteinktől, érzelmeinktől, szokásainktól.
    b) Azt, hogy ne akarjunk semmit és ne ragaszkodjunk semmihez. Ha az ember megfeledkezik a célokról, akkor azok nem nyomasztják majd, és szabadnak érzi magát.
    c) Ez csak részigazság. Nem elég felejteni tudni, emlékezni is tudni kell. Ha fejben tartom a jogaimat, azonnal kiderül, ha korlátozni akarnak.

    2. Buddha tanításai szerint akkor leszünk végleg szabadok, és érjük el a Nirvánát, ha megszabadulunk… De vajon mitől?
    a) …a vagyonunktól.
    b) …a vágyainktól.
    c) …az életünktől.

    3. Epikurosznál találjuk ezt a mondást: „Ha az igazi szabadságot akarod elnyerni, a filozófia rabszolgájának kell lenned".  Mit jelenthet ez?
    a) Naponta olvassunk sok filozófiát, ahogy Kant, Hegel és Spartacus is tette.
    b) A filozófia ráébreszti az embert arra, hogy mi fontos és mi nem az, így képes lesz szabadon dönteni és irányítani az életét.
    c) Ennek nincs értelme, hiszen igazi szabadság nem létezik. Ezzel a paradoxonnal Epikurosz csupán rá szeretett volna mutatni erre.

    4. Hogyan fejeződhet be a filozófuscsászár, Marcus Aurelius gondolata? „Gondold meg, hogy a szabadsággal egyáltalán nem összeférhetetlen, ha… ”
    a) …azt teszel, amit akarsz, gondolkodás nélkül, a pillanat hevének engedve.
    b) …nézeteid mellett kitartasz, s ragaszkodsz hozzájuk a végsőkig.
    c) …nézetedet megváltoztatod, és ha arra hallgatsz, aki jó tanácsot ad.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


    Azt mondták… a megkülönböztetőképességről

    „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”
    (Seneca)

    „Az igazi törvényeket nem írták könyvekbe és nem őrködnek fölöttük fizetett tisztviselők. […] Veled, benned és körülötted élnek, és a világ teremtésétől a világ végezetéig változatlanok. Meghatározzák, hogy mit tehetsz és mit nem tehetsz, megéreztetik veled a különbséget jó és rossz, szép és csúnya között.”
    (Wass Albert)

    „Nem alapozhatjuk boldogságunkat arra, ami jön-megy, ami ma van és holnap már nem lesz, ami a miénk, majd elveszítjük, ami megjelenik és eltűnik… Ez óriási bizonytalanságot, szorongást ébreszt, mert valójában nem tudjuk, mi az, amire szilárdan támaszkodhatunk az életben. Ha tényleg boldogan szeretnénk élni, tisztában kell lennünk azzal, hogy mi maradandó az életünkben.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „– Ez a hegy kopasz – mondja a keleti oldalon lakó ember –, nincs rajta egyetlenegy fa sem!
    – Ezt a hegyet sűrű erdő borítja – jelenti ki a nyugati oldalon lakó.
    Mielőtt hajba kapnál valakivel emiatt, vedd a fáradságot és sétálj át a hegy másik oldalára is.”
    (Wass Albert)

    „Milyen közel állnak egymáshoz: adni – kapni, ajándékozni – elvenni, tisztelni – megalázni, odafigyelni – elvárni, elengedni – kényszeríteni, megbocsátani – haragudni, megbízni – gyanakodni, együttérezni – közönybe burkolózni, hinni – kételkedni… A választani tudás az igazi tudás.”
    (Khioszi Tatiosz)

    „Ha választanunk kell, és mégsem tesszük, már választottunk is.”
    (William James)

    „Sokszor nagyon éles szem kell hozzá, hogy valaki megkülönböztesse az egyenes mellékutca szűk bejáratát a görbe sikátor kezdetétől. […] Időben tanuld meg a görbe utat az egyenestől megkülönböztetni. Tanuld meg az elágazásokat, s ha valahol nem ismered ki magadat, azokat kérdezd meg, akik téged felelősséggel szeretnek.”
    (Szilvási Lajos)

    „Tanuld meg, hogy mi visz előre, és mi az, ami visszatart, aztán válaszd ki a bölcsességig vezető utat.”
    (Buddha)

    „Ha egyszer meghatároztuk életünk fő céljait, ha egyszer haladni kezdtünk a célhoz vezető úton, nap mint nap választanunk kell a dolgok között. Sőt, nem csupán racionális döntések meghozataláról van szó, hanem a választást elősegítő tettekről is.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Minden kellemetlen képzet felmerülésekor nyomban jegyezd meg: »Te csak képzet vagy, és egyáltalán nem az, aminek látszol.« Ezután vizsgáld és ítéld meg a képzetet elveid alapján: legelőször és legfőképpen abból a szempontból, vajon oly dolgokra vonatkozik-e, amelyek hatalmunkban vannak, vagy pedig olyanokra, amelyek nincsenek hatalmunkban.”
    (Epiktétosz)

    „Az eseményekből csak akkor gyúl a sikerhez vezető utat láthatóvá tévő világosság, ha az ember képes oly módon szemrevételezni a dolgokat, ahogyan azok vannak, bármiféle önámítás vagy illúziók nélkül.”
    (Ji King)

    További idézetek a megkülönböztetőképességről >>


    Ajánljuk

    Világos indul és a második lépésben mattot ad

    SakkfeladványHétről hétre új taktikai megmérettetéssel nézhetünk szembe az Új Akropolisz honlapján. A sakkfeladványok nemcsak elemző képességünket teszik próbára, hanem – ha van bátorságunk – felderíthetjük belső világunk sötét és világos mezőit, illetve a figurákat is, amelyek irányításáért mi felelünk.
    Nincs ember, aki ne ismerné a sakkot, mégis igen kevesen vannak, akik igazán kiismerik magukat benne. Ez a több mint másfél évezredes táblás játék egyszerre matematika, stratégia, logikai játék, valamint képzési eszköz.
    Legfontosabb figurája a király – a játék neve is perzsa megfelelőjéből, a sah szóból származik –, ő a cél, a végeredmény szempontjából csak ő számít. Ahogy az életben is: ha nincs cél, akkor csak sodródunk a lépéseinkkel az élet sakktábláján. A cél elérését azonban meg kell tervezni. Nincs esély a győzelemre, ha az embernek nincs hosszú távú (stratégia) és rövid távú terve (taktika). Taktika nélkül légvárakat építünk, stratégia nélkül pedig csupán spontán döntéseket hozunk.
    De gondoltunk-e már arra, hogy mit jelenthet saját életünkben „állóháborúban feláldozni egy bábut egy pozíciós előnyért cserébe”, vagy mi számunkra a „kettős támadás”? Esetleg mire fordítható át az, hogy a gyalog, a leggyengébb bábu, az utolsó sorba bejuttatva bármivé átváltozhat, akár a csata kimenetelét is eldöntve?
    A sakkban is oka és következménye van
    minden lépésünknek. A sakklépések szinte végtelen variációi lehetőséget teremtenek arra, hogy többet tapasztaljunk, mint amennyit megélünk, és egy életre okulhassunk abból is, ami csupán egy játéktáblán történt.

    Heti feladványunk itt frissül.
    A sakk mélyebb szimbolikájáról szól a Sakk: nem csak játék című cikkünk.
     

    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009