2011. december

    2011. december fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    AZ EMBER ÉS AZ EMBERISÉG

    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AZT MONDTÁK... A KÖTELESSÉGTUDATRÓL

    AJÁNLJUK


    PROGRAMJAINK:


    Szellemi kalandtúra
    Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

    EGER
    2011. december 5., hétfő, 18.30

    További időpont: dec. 12., 19., jan. 2.
    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.
    Bővebben

    SZEGED
    2011. december 6., kedd, 18.30
    1. modul

    További időpontok: dec. 13., 20., jan. 3., 10.
    Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a
    Bővebben

    Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid, és érdekelnek a mélyebb válaszok, összefüggések is? Fel akarod fedezni, milyen képességek rejlenek benned?

    Ha kíváncsi vagy a nagy szellemi mesterek útmutatásaira, akkor szívesen látunk az országszerte meghirdetett filozófiai tanfo-lyamunk decemberi nyitó alkalmain. A tanfolyam témái során próbára teheted a filozófiai tanításokat és alkalmazhatóságu- kat. Ha beválik, jobban látod majd, milyen sok minden rejlik benned, másokban és a világban, amit eddig talán nem is sejtet- tél. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is kapcsolódnak, hogy a frissen szerzett ismereteidet alkal-mazhasd is – így a tiéd marad!

    A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:

    • Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük
    • Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
    • Mi az ember valódi boldogsága?
    • Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
    • A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
    • Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
    • Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
    • Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
    • Korunk válsága – új középkor?

    Ókori és modern Egyiptom – kiállítás

    Kiállítás

    SOPRON

    2011. december 5–9.

    Az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövetségével közösen összeállított kiállítás betekintést nyújt Egyiptom gazdag múltjába és jelenébe. A tárlat megnyitója december 5-én 16 órakor lesz.

    Hotel Lövér – Sopron, Várisi út 4.

    Bővebben

    Egyiptom kiállítás Győrben


    Szophia Filmklub – MEGLEPETÉSFILM!

    Filmklub

    BUDAPEST

    2011. december 5., hétfő, 18.00

    Ezúttal egy premier előtti, friss magyar játékfilmet vetítünk, amelyre a moziműsorban nem találsz rá! A pilótából lett népszerű amerikai író gondolatainak szárnyán izgalmas és szédítő hazai tájak fölé emelkedhetünk... A film után beszélgetünk a rendezővel és a stábbal.
    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

    Bővebben

    repülők a Duna felett


    Giordano Bruno képrendszere

    Előadás

    BUDAPEST

    2011. december 6., kedd, 18.30

    • Miért fontos a képzelet és hogyan fejleszthető?
    • A képek lélekre gyakorolt hatása: mit tehetünk a befogadásukért vagy hogyan védekezzünk ellenük?
    • Bruno emlékezetművészete, valamint annak ókori és középkori előzményei

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben


    Hirdi Mikulás

    Szociális akció

    BUDAPEST

    2011. december 6., kedd, 18.00

    A Mikulás csak kapóra jön! Az őszi hónapokban kezdtük gyűjteni a pécs-hirdi lakásotthonban lakó család nélküli gyerekeknek, fiataloknak. A gyűjtést magunk szállítjuk a helyszínre, de a gyerekeknek már a Mikulás és egy krampusz kézbesítik. :-)

    Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ lakásotthona, Pécs-Hird, Szathmáry u. 15.

    Bővebben


    Karácsonyi ruha- és játékgyűjtés

    Szociális akció

    GYŐR

    2011. december 7., szerda, 9.00–17.00

    A Győri Egyetemért Közhasznú Egyesülettel együttműködve könyv-, játék- és ruhagyűjtési akciót szervezünk. Várjuk a feleslegessé vált, de még jó állapotban lévő játékokat, sportszereket vagy éppen mesekönyveket.

    Széchenyi István Egyetem, régi aula, Egyetem tér 1.

    Bővebben

    Ruhagyűjtés


    Szophia Filmklub – A mások élete

    Filmklub

    BUDAPEST

    2011. december 10., szombat, 16.00

    Wiesler százados, az NDK titkosszolgálatának tisztje, a rendszer „megbízható eleme” egy művészházaspár lehallgatását végzi. Ahogy mások életét figyeli, fokozatosan ráébred saját életének kisszerűségére.

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    A mások élete, filmjelenet


    Szophia Filmklub
    – Az ember, aki fákat ültetett

    Filmklub

    EGER

    2011. december 10., szombat, 16.00

    Decemberi kisfilmünkben egyetlen ember kitartó munkája megváltoztatja a természeti környezetét és ezzel jótékony hatást gyakorol a világra. A természetet tisztelő és szerető férfi útja tetterőt, és olyan gondolatokat ébreszthet, amelyekkel – még ha csak egy keveset is, de – akár mi magunk is változtathatunk környezetünkön.

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

    Bővebben

    Az ember, aki fákat ültetett


    A természetőr munkájának segítése
    a Szénásokon

    Filmklub

    BUDAPEST

    2011. december 11., vasárnap, 8.00

    GEA ökológiai csoportunk ezen a hétvégén is szívesen várja önkéntesek jelentkezését, hogy közös, jó hangulatú munkával segítsük a Szénások Európa Diplomás terület növényeinek a gondozását.

    Budai Tájvédelmi Körzet

    Bővebben


    A tizenkét pár
    széttáncolt aranycipellő

    Meseelőadás

    SZEGED

    2011. december 12., hétfő, 16.00

    Mint oly sok mesében itt is elindul egy legény, hogy világot lásson, s vállalja, hogy megfejti a titkot, de még maga sem gondolta volna, hogy milyen kalandokba keveredik az útja során, milyen akadályokon keresztül jut el a királykisasszony titkáig és végül szívéig... mert minden jó, ha jó a vége.

    Dóm tér, Bálaszínház

    Bővebben


    Ruha- és játék- és tartós élelmiszergyűjtési akció

    Szociális akció

    BUDAPEST

    2011. december 12–18., hétfőtől csütörtökig, 18.00–21.00

    Egyesületünk idén is szervez ruha-, játék- és tartós élelmiszergyűjtést a rászoruló családok és gyermekek részére.
    Az adományokat a Főnix Kultúrműhelyben december 12., hétfő és december 15., csütörtök között minden nap 18-21 óra között tudjuk fogadni.

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6-8.

    Bővebben


    Karácsonyi kézművesvásár a Főnix Klutúrműhelyben

    BUDAPEST

    2011. december 12–15. hétfőtől csütörtökig, 18.00–21.00

    Egyesületünk idén is szervez karácsonyi vásárt, ahol könyveink közül és kézművesműhelyeink termékeiből válogathatnak mindazok, akik szép és tartalmas ajándékkal szeretnék meglepni szeretteiket.

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben


    Szívmérlegelés – egyiptomi festés

    Szeminárium

    SZEGED

    2011. december 14., szerda, 18.00

    Ajándékkészítési lehetőség. Elmerülés az eredeti színek és formák világában. A programon való részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges a szeged[kukac]ujakropolisz.hu címen vagy a 30/278-3615-ös telefonszámon.

    Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a

    Bővebben

    Szívmérlegelés


    Karácsonyi vásár

    SZEGED

    2011. december 17. szombat

    A karácsonyt megelőző héten a mi standunk is végig kint lesz a szegedi Dóm téren lévő kézműves vásáron kiadványainkkal és plakettjeinkkel.

    Dóm tér

    Bővebben


    Anh – a kulcs, hogy jól sikerüljön
    a karácsony

    Előadás

    BUDAPEST

    2011. december 17., szombat, 16.00

    A téli napfordulón a fény győzelmet arat a sötét felett. A haláltól nem lehet megszabadulni, de a félelemtől igen. Hogyan érték ezt el az egyiptomiak? Mire tanítanak a szimbólumaik?
    Az előadás ideje alatt a résztvevők megfesthetnek egy Anh szimbólumot, az élet kulcsát.

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

    Bővebben



     
    A filozófia hajdan és most

    Athéné szobraA filozófiát sokszor női alakban jelenítették meg, komoly, büszke, szép nőként, aki ellentétes érzelmeket vált ki az emberből: vonz és nehézségeket támaszt, megigéz és zavarba ejt, hívogat és visszariaszt. No, nem méltóságteljes külseje vagy ruhája idézi elő mindezt, hanem inkább a néha magánál hordott könyv, amelyet oly sokan érthetetlennek vagy haszontalannak bélyegeznek, mivel nem az azonnali szükségletekről és a hétköznapi élet dolgairól szól. Ilyen hasznavehetetlen lett volna az ókori filozófia, vagy pusztán ilyenné silányult a róla alkotott kép az azóta tartó időutazása közben?

    Kérdezzük meg magunktól: szeretnénk boldogok lenni, semmiben sem szenvedni hiányt, bátran viselni a viszontagságokat, szabadnak és jónak lenni? Teljes és tökéletes, „isteni” életre vágyunk?

    Mindez és sok más is a bölcsesség ajándéka, a filozófia pedig a bölcsesség szeretete.

    Nos, újra feltaláltuk a spanyolviaszt, vagyis tudjuk jól, mit keresünk, a kérdés azonban az, tudjuk-e hogyan lelhetünk rá? Nem nehéz kutatni valami után, de megtalálni annál nehezebb, és a helyzet csak tovább romlik, ha utána nem fordítunk rá energiát és nem cselekszünk legbensőségesebb vágyainkkal összhangban. A leggyakoribb emberi tévedés vagy ellentmondás ugyanis az, amikor valaminek a nyomára akarnánk bukkanni, de pont az ellenkező irányba indulunk, hiszen így elvétjük az utat, célt és irányt tévesztünk, míg végül a magány is utolér.

    Sőt, az is felmerül, hogy ez a bölcsesség, a teljes élet rajtunk kívül álló dolog, vagy olyasvalami, amit képesek vagyunk megszerezni? Sajnos ez lehetetlen… Az élet legnemesebb célja nem függhet a körülményektől, csakis rajtunk áll. Ha nem mi alakítjuk a körülményeket és nem mi hatunk másokra, ők veszik át az irányítást felettünk: a párunk, a szüleink, a barátaink, a hivatalok vagy a természet erői… Testhezálló világra vágyunk, de a világ nem ilyen.

    Ortega szavait sokan ismerik: „én én vagyok és a körülményeim”. Vegyük sorra egy egyszerű ábrán:
    Ábra DSG A filozófia hajdan és most című írásához

    szobrokA filozófia az út, amely a körülményektől az Én magamhoz, a tudatlanságtól egészen a bölcsességig vezet. Nem eszközszámba megy, hiszen az ember szívében születik meg, nem pedig a filozófuson kívül álló valami. A szeretettel (vagy erős vonzalommal) egyenlő, amely a filozófusban születik; és amelyet nem kaphatunk meg másoktól, még Platóntól, Szókratésztől vagy Arisztotelésztől sem. Ők csupán példát, ihletet adhatnak. Az élet tökéletességének szeretete minden ember filozófiája, és nem más ez, mint a bölcsesség. A bölcsesség jelen van a világegyetemben, de a bölcsben születik meg és nyer formát, aki példát mutat, amely követhető, de átadni nem lehet.

    A tudatlanság viszont bennünk ver tanyát, és ezért híján vagyunk a Létnek és az Énnek. Hogyan közeledhet az ember a bölcsességhez? Úgy, hogy a bölcsesség szeretetétől átalakul, ahogy a filozófia útján jár. Az eszköz én magam vagyok, hiszen a szeretet és filozófia jószolgálatában átalakítom magam. Ha a filozófiához közeledek, a szívemhez, a legmélyebb álmaimhoz, az élet igazi céljaihoz jutok közelebb. Az a bajunk, hogy hibás kép alakult ki bennünk a filozófiáról, és ezért elhibázott a viszonyulásunk is.

    Delia Steinberg Guzmán
    Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

    HPB portréFilozófia mint életmód

    „Egy igazság felismerése nem azonos annak alkalmazásával: minél nagyobbnak és szebbnek tűnik, minél többet beszélnek az erényről és a kötelességről, ahelyett, hogy gyakorolnák őket, azok annál inkább a Holt-tenger halaihoz hasonlítanak.”

    (Helena Petrovna Balavatsky)


    Az ember és az emberiség

    bortön ablak, kék égAz emberek egyik legnagyobb hibája, hogy tudják, hogyan kell helyesen cselekedni, de amikor elérkezik az idő, úgy viselkednek, mintha nem tudnák. Ne egyre többet akarjunk tudni, inkább éljük, amit tudunk.

    Az a fontos, hogy az emberiség felülemelkedjen a tudatlanságon, a kegyetlenségen és az önzésen. Nem az számít, melyik nép jár ebben elöl, hanem az, hogy egyik se maradjon le.

    Az emberiség hatalmas gátakat emelt, átszelte az óceánokat, legyőzte a távolságot és járt a Holdon, mert szellemi ereje és kalandvágya nem hagyta nyugodni – a rejtély az ismeretlen és egy jobb jövő felé hajtotta.

    Az embernek el kell köteleznie magát történelmi sorsa, isteni ősei, jelene és jövője mellett.

    Nem elég csupán lyukat ásni a földbe, magot is kell vetni bele. Abból lesz majd fa, virág és gyümölcs. Nem azért, hogy magunkat tápláljuk, hanem az anyagelvű, hitehagyott világ sivatagában elhagyatottan tengődő emberek megsegítésére.

    Sose hasonlítsd magad senkihez, hiszen minden élőlény abszolút tökéletessége egyedül az önmagával való összehasonlításban gyökeredzik.

    Ahogy a birkanyájat sem birkák terelik, éppúgy az egyik ember sem tudja vezetni a másikat. Erre az emberiség szellemi vezetői hivatottak.

    Ahogy a lánc is olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, és a várfal ereje is az építőköveken múlik, ha az emberiséget szeretnénk jobbá tenni, mindannyiunknak jobbá kell válnunk.

    Ha a világra kiterjedő sötétségben mindannyian meggyújtjuk a reménynek és az erkölcsi tisztaságnak egyetlen kis lángját, fényéből sem csupán egyetlen ember, hanem mindenki részesül majd.

    A társadalom jobbítása önmagunk jobbításával kezdődik. Jorge Angel Livraga

    Filozófiai kvíz

    Novemberi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. c, 3. b, 4. d
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Decemberi feladványunk a „kezdeményezés” jegyében:
    1. „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” (Star Wars) Mit igyekezett ezzel Yoda megtanítani Luke-nak?
    a) Ez egy galaxisszerte ismert űr-zen-koan, hiszen az ember semmiről sem tudhatja, hogy meg tudja-e tenni vagy sem, amíg meg nem próbálta. Luke ettől annyira megzavarodott, hogy végül sikerült neki.
    b) Arra, hogy inkább bele se kezdjen semmibe, amiről nem biztos, hogy meg tudja csinálni. Ez egy megszokott jedimódszer volt: addig nem engedték a padavannak, hogy élesben kipróbáljon valamit, amíg azt előzetesen alaposan be nem gyakorolta veszélytelen terepen.
    c) Az önbizalom fontosságát. Bíznunk kell abban, hogy amibe belevágunk, sikerülni fog, különben a kételyeink felőrölnek, még mielőtt célt érhetnénk.

    2. Egészítsd ki az alábbi Victor Hugo-idézetet!
    „A jövőnek sok neve van: a …… úgy hívja: ismeretlen, a ……. úgy, elérhetetlen, a ….. lehetőségnek nevezi.”

    a) gyáva, gyenge, bátor
    b) gyermek, filozófus, kalandor
    c) realista, kishitű, hedonista

    3. Az ókori Görögországban Kairosz volt a lehetőségek istene. Kairoszt szárnyas ifjúként ábrázolták, kopaszon, a homlokán egy előrelógó hajtinccsel. Mit szimbolizálhatott ez?
    a) Az ifjúságot. Ez akkoriban divatos hajviseletnek számított a fiatalok körében.
    b) A szokatlanságot. Azt, hogy a lehetőség mindig váratlan helyről érkezik.
    c) A lehetőségnek azt a természetét, hogy ha nem ragadjuk meg időben, elillan.

    4. Ha az embernek van egy jó ötlete, amihez szeretné, ha mások is csatlakoznának, a legjobb, amit tehet, …
    a) …hogy hírverést kelt körülötte. Aláírásgyűjtést indít, vagy különböző, témába vágó internetes fórumokon 5-10 álnéven elterjeszti az ötletét. Minél nagyobb társadalmi támogatottsága van a dolognak, annál valószínűbb, hogy megvalósul.
    b) …hogy megkeresi a témával foglalkozó szakembereket, és javasolja nekik, vegyék fontolóra az ötletét. Nem érdemes azt hinni, hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt.
    c) …hogy nekilát. Kell valaki, aki megteszi az első lépést, aztán aki lát benne fantáziát, majd bekapcsolódik.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek egy tetszés szerinti programunkra beválthatók, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


    Azt mondták... a kötelességtudatról

    „Aludtam és azt álmodtam: az élet öröm. Felébredtem, és azt láttam: az élet kötelesség. Dolgoztam, és azt láttam: a kötelesség öröm.”
    (Rabindranath Tagore)

    „A kötelesség az, amivel tartozunk az emberiségnek, embertársainknak, szomszédainknak, családunknak, és különösen azoknak, akik nálunk szegényebbek és védtelenebbek. Ha életünkben nem fizetjük vissza ezt a tartozást, erkölcsileg csődöt mondunk.”
    (Helena Petrovna Blavatsky)

    „Ami a bölcs szeme előtt áll: a kötelesség; ami a közönséges ember szeme előtt áll: a haszon.”
    (Konfuciusz)

    „Tartsd végre méltónak magad arra, hogy úgy élj, mint érett ember, aki bölcsességre törekszik! Mindaz, amit legfőbb jónak látsz, áthághatatlan törvény legyen a számodra.”
    (Epiktétosz)

    „Csak akkor igazán erkölcsös az ember, ha engedelmeskedik annak a belső kényszernek, hogy minden hozzáférhető életnek segítségére legyen, s fél attól, hogy bármely élőnek ártson. Nem kérdezi meg, hogy egyik vagy másik élet – értéke szerint – mennyire érdemel részvétet... Neki maga az élet, mint olyan, szent.”
    (Albert Schweitzer)

    „Az élet csak azt az egyet követeli, hogy mindannyian tegyük meg, ami a kötelességünk.”
    (Lev Tolsztoj)

    „Feladván a ragaszkodást tetteid gyümölcséhez, mindig mint kötelességet végezd összes tevékenységed! A lehető legjobb, amit tehetsz az emberek tanításáért, az kötelességed teljesítése.”
    (Bhagavad-gíta)

    „A jól elvégzett munka egyetlen jutalma, hogy elvégezhettük.”
    (Mahatma Gandhi)

    „A spártaiak nem kérdezik, hányan vannak az ellenfelek, csak azt, hogy hol.”
    (II. Agisz spártai király)

    „Nem az az igazság követője, aki folyton tudós dolgokat mond, hanem az, aki, még ha nem is tanult ember, nem tér le az igaz útról, és jól végzi dolgát.”
    (Buddha)

    „A tudás útja megegyezik a cselekvés útjával.”
    (Bhagavad-gíta)

    „Arra vágyom, hogy egy hatalmas és nemes feladatot hajtsak végre. De az én legnagyobb kötelességem az, hogy a kis feladatokat is úgy végezzem el, mintha hatalmasok és nemesek lennének.”
    (Helen Keller)

    „Először csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt teszed, ami lehetetlen.”
    (Assisi Szent Ferenc)

    „Ahogyan a hullám nem önmagáért van, hanem hogy az óceán hullámzásában állandóan részt vegyen, életem sem lehet soha önmagáért, mindig csak annak átélésében, ami körülöttem van.”
    (Albert Schweitzer)

    „Soha ne nyomja el az álom fáradt szemeidet, mielőtt a nap művét háromszor el nem gondoltad: mit mulasztottál, mit tettél, milyen szent kötelességet nem teljesítettél?”
    (Püthagorasz)

    „Este mindig vidám leszel, ha a napot hasznosan töltötted.”
    (Kempis Tamás)

    „Az erkölcsös ember sohasem a hajlamai, hanem a kötelességtudat alapján cselekszik.”
    (Immanuel Kant)

    „Akinek nincs joga, annak nincs kötelessége sem, és fordítva.”
    (Georg Wilhelm Friedrich Hegel)

    „Nem kívánom senkitől,
    hogy csodás dolgot tegyen,
    de joggal elvárom mindenkitől,
    hogy mindig ember legyen.”
    (Ady Endre)

    „Tegye mindegyik a maga kötelességét, s ne valami egyebet, hanem azt ugyan emberül.”
    (Széchenyi István)

    „Ó, térülj-fordulj
    hangyahad! Hátad terhe
    Isten morzsája.”
    (Gáspár Ildikó)

    „Ha egy embernek utcaseprés a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját.”
    (Martin Luther King)

    „Ne szégyelld, ha segítségre szorulsz. A te dolgod – mint a katonáé ostrom alkalmával – az, hogy kötelességedet teljesítsd. S vajon mit tennél, ha sérült lábbal egymagadban nem tudsz feljutni a bástyára, más segítségével azonban mégiscsak feljuthatsz?”
    (Marcus Aurelius)

    „A tapasztalatok lépcsőfokok egy hosszú lépcsőn. Nincs értelme ragaszkodni a lépcsőfokok egyikéhez csak, mert ott viszonylag biztonságban és kényelemben vagyunk. Kötelességünk tovább haladni, átmenni minden nehézségen, amelyet mesterien állít elénk az Élet, hogy újabb próbák elé kerülhessünk.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Mi dolgunk a világon? küzdeni
    Erőnk szerint a legnemesbekért.
    Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
    Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
    S a szellemharczok tiszta sugaránál
    Ollyan magasra tettük, mint lehet,
    Mondhatjuk, térvén őseink porához:
    Köszönjük élet! áldomásidat,
    Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
    (Vörösmarty Mihály)

    „Többszer mondám: az élet fő célja – tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy! S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik…”
    (Kölcsey Ferenc)

    „Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk; hasznos emberré a fáradtságos évek tesznek.”
    (Kemény Zsigmond)

    „Gondold meg azt is, hogy minden kötelesség meghatározott teljesítmények összessége. Ezeket a részletteljesítményeket tartsd számon, és zavartalanul, nem neheztelve a neheztelőkre, módszeresen végezd a magad dolgát.”
    (Marcus Aurelius)

    „Alexandros, a platonista filozófus tanította, hogy kényszerűség nélkül senkinek ne mondjam, levélben se írjam: »Nincs időm.« Bokros teendőimet se hozzam fel ürügyül, hogy ezzel a módszerrel következetesen elhárítsam magamtól az emberi együttélés szülte kötelességeket.”
    (Marcus Aurelius)

    „Csodálatos, mennyi kötelesség van az emberben, ha a mások kötelességeiről van szó.”
    (Móra Ferenc)

    „Az önző rajongó élete céltalan. Hiába élt az, aki nem végzi el élete kijelölt munkáját.”
    (Helena Petrovna Blavatsky)


    Ajánljuk

    Mesés ünnep

    „Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik tündérmerséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok nekik még több tündérmesét.” (Albert Einstein)

    rajzos meseillusztrációSokféle mese van, legalább olyan válto-zatossággal, mint az ételeink. Melyek a jó és lélektápláló mesék, amelyek felemelik az érzelmeket és gondolatokat, mintha csak ünnep lenne? A lélek fogékony a történetekre, ahogy a test is megemészti az ennivalót és erőt merít belőle. De hogyan, mi alapján válasszuk ki az épp megfelelő lelki táplálékot? Hogy érjük el, hogy az igazat, a jót és a szépet, a testi-lelki egészséget megalapozót kedvelje és keresse a lélek?
    Platón azt tanította, hogy azok a jó mesék, amelyek híven írják le és ültetik el a lélekben a világ lényeinek-dolgainak igazi, legmélyebb természetét, és ezt a négy alaperény (a bölcsesség, a bátorság, az önmérséklet és az igazságosság) következetes megnyilvánításával érik el. Ezek a történetek alkalmasak arra, hogy a lelket ismerethez-önismerethez segítsék, és az élet minden szintjén alkalmazható ideákhoz vezessék. A varázsmesék éppen erre hivatottak: olyan évezredes szimbólumokat és hagyományokat hordoznak magukban, amelyek életkortól függetlenül megszólítják a lelket.

    A mesék tanító, sőt, gyógyító szerepével egyre többen foglalkoznak, és egyre nő azoknak a társadalmi kezdeményezéseknek a száma, amelyek igyekeznek felhívni erre a figyelmet. A Médiaunió Mesélj mindennap! elnevezésű kampánya többek között azt emeli ki, hogy „A mesének humora van, mesteri szerkezete, univerzális igazságai; tanítása oldja a gyermekekben is természettől fogva meglévő szorongást.” A Mosoly Alapítvány a mesék gyógyító erejét hívja segítségül a súlyosan beteg gyerekek kórházi terápiás kezeléséhez. Boldizsár Ildikó meseterapeuta módszerét alkalmazva minden élethelyzetnek megkereshetjük a mesepárját, amelynek igazságtartalma, a próbák hősies megoldása reményt ébreszt, és szervesen hozzájárul a gyerekek gyógyulásához.

    Az Új Akropolisz pedagógiai kutatócsoportja és Meseháza is rendszeresen foglalkozik a varázsmesékkel. Azért kutatjuk a mesék erkölcsi értékeit és üzenetét, hogy a nevelés útravalót adhasson a gyermeki léleknek. A varázsmesék egy életre segíthetnek megalapozni a helyes hozzáállást a nehézségekkel, próbákkal szemben, hiszen nincs az a legkisebb szegénylegény, aki a falu határából visszafordult volna, mondván, a királylányt visszaszerezni túl fáradságos, vagy aki a sárkány előtt megtorpant volna, hogy félelmetesebb, mint gondolta.

    „A nevelés tehát éppen az »elfordítás« mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége: mint lehet a látást a neveltbe beléplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell – ezt kell hát kimesterkednünk.” (Platón: Állam 518d) Kívánunk ehhez minden szülőnek, pedagógusnak, nevelőnek sok bátorságot és kitartást, hogy a hétköznapok kihívásai erőt kovácsoljanak és ünneppé váljanak, alkotó foglalkozásokkal egybekötött gyermekelőadásainkra pedig szeretettel várjuk a kicsiket és nagyokat is.

    Linkajánló:
    www.meseljmindennap.hu (mesekeresővel)
    www.mosolyparade.hu/mesek-a-mindennapokban (Mit meséljünk a gyereknek?)
    www.palyazat.ujakropolisz.hu/varazsmesek (válogatás a magyar mesevilág kincseiből)
    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009