2010. június

Fejléc
 
TARTALOM
BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

SAKK: NEM CSAK JÁTÉK

A HÓNAP REJTÉLYE

AZT MONDTÁK... A FÉNYRŐL

AJÁNLJUK

PROGRAMJAINK:

Tudósítás a XVI. Történet- és mesepályázat
eredményhirdetéséről

BUDAPEST

2010. május 29. szombat, 16.00

Az Új Akropolisz Központja, Rigó utca 6-8.

Sokan várták 2010. május 29-ét, az Új Akropolisz Erénynek erejével című, XVI. Történet- és mesepályázatának eredményhirdetését. A pályázat honlapján – ahol az idei 320 pályamű megtalálható – már több mint 1700 szerző és érdeklődő regisztrálta magát. A középdöntő, a 30 legjobb, plusz a 20 ígéretes írásmunka közzététele után egyre többen bekapcsolódtak a fóruméletbe, kommentálva-értékelve egymás alkotásait.

Eredményhirdetés

A díjkiosztás délutánján végre összekapcsolódhattak az írások az arcokkal, és személyesen is megismerkedhettünk a legjobb 15 pályamű szerzőjével. A zsűrinek nehéz és egyben örömteli volt a feladata, ugyanis igen nagyszámú színvonalas írás érkezett. Aki az értékelés szempontjainak bemutatása után meghallgatta a legjobb művek egyenkénti elemzését, maga is megbizonyosodhatott erről.

Miután a zsűri ünnepélyesen lezárta a mintegy ötszáz fő részvételével zajlott közönségszavazást, nem maradt más hátra, mint a győztesek kihirdetése, amelyet a fődíjas Öt pohár víz című történet felolvasása koronázott meg. A gratulációk után a szerzők között élénk beszélgetés kerekedett, amely jó fórumnak bizonyult a szerzői tapasztalatok megosztására, és a zsűrielnökkel való megismerkedésre.
A pályaművek, a díjazottak és az eredményhirdetésről szóló részletes, képes tudósítás a pályázat honlapján olvasható.

Az első három helyezett:

1. helyezett: Bujáki Márton: Öt pohár víz

2. (megosztott) helyezett:
Bodonovits Regina: Rosszkedvrabló
Czank Bernadett: A kincs

3. helyezett: Lipp Dominika:
Minden út kómába vezet...

A díjazottak a zsűrivel


Az öt elem tana

Előadás

BUDAPEST

2010. június 12. szombat, 16.00

A ma öt elemként ismert rendszer (Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz) nemcsak az ember felépítésének, működésének és így a kínai orvoslás rendszerének az egyik alapja, de belőlük épül fel a természet is. A körülöttünk lévő világ élő világ. Minden dolog él, és minden ember az öt elem kombinációinak egyedi megtestesülése.

Az elemek egyfajta minőséget testesítenek meg, amelyek folyamatosan és ciklikusan alakulnak át egymásba. A Tűz elem például a Szív fő szervben testesül meg, és a szeretet melegét adja bennünk. Akiben ez az elem gyengén működik, nem tudja mit jelent valakit szívből szeretni.

Az előadás során megtanulhatjuk, hogyan lehet alapszinten felismerni a bennünk lévő elemek kiegyensúlyozatlanságát, és azt is, hogy mit tehetünk ez ellen.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó utca 6-8.

Bővebben

Az öt elem



A természet elemi szellemei

Kávéházi beszélgetés

SZÉKESFEHÉRVÁR

2010. június 19. szombat, 18.00

Ki ne ismerné a Szentivánéji álom csintalan koboldjait? A nyári napfordulóhoz kötődő hagyományok egy láthatatlan, meseszerű, néha kicsit hátborzongató világba vezetnek el. A mesék tündérei, manói, hableányai és más, kevésbé ismert lények elevenednek meg beszélgetésünk során.

Megtudhatjuk, kikkel játszanak az egészen kicsi gyermekek, kiktől kapják a virágok illatukat, és honnan a megdöbbentő hasonlóság a mítoszok, mesék leírásaiban. Az anyagi világ látható és láthatatlan dimenziói népesek a természetet működtető erők, az elemi szellemek végtelen családjaitól.

Mokka Kultúrkávézó, Kossuth utca 3.

Bővebben

Elemi szellem



Irányított test, irányított lélek

Önismereti-önirányítási szeminárium
pilates-módszerrel

BUDAPEST

2010. július 3. szombat, 16.00

Ha valami többre vágynál, mint csupán mozgásra…
Ha szeretnél felfrissülni testileg-lelkileg…
Ha harmonikusabb szeretnél lenni…
Ha tudatosabbá szeretnél válni…

Meg tudunk mutatni egy módszert, amellyel kialakíthatod saját harmóniádat. Joseph Pilates, a ma pilates néven ismert edzésforma alapítójának célja a kiegyensúlyozott test-lélek kapcsolat volt.

Testünk bonyolult, összetett rendszer. Gondolataink és érzelmeink formálják mozgásunkat, testtartásunkat, visszatükrözik belső világunkat. A tudatébresztő edzés segítségével lépésről lépésre elsajátíthatod testrészeid teljes koordinációját, megtanulhatod irányítani fizikai és lelki mozgásaidat, hogy olyanná válhass, amilyenné valójában lenni szeretnél. Pilates-szemináriumunk során betekintést nyerhetsz ebbe a kalandos útba, amelyet te irányíthatsz saját döntéseiddel és gyakorlás révén.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó utca 6-8.

Bővebben

Pilates



Volt Fesztivál

Beszélgetés, kvízek, játékok

SOPRON

2010. június 30. – július 2.

Boldogság… Siker… Barátság… Tartalmas élet… Fejlődés… Tudás… Van, aki ne vágyna ezekre? De mégis, hogyan érhetők el? A filozófia szerint az egyik legfontosabb kulcs az önismeret és az önmagunk jobbításán végzett munka.

Ismered önmagad? Mennyire erős benned a figyelem, lényeglátás, képzelet, akarat, stb.? Önismereti és filozófiai kvízeink, játékaink segítségével mindezt próbára teheted, sőt azt is megtudhatod, hogyan fejlődhetsz tovább bennük.

Bővebben

Volt fesztivál



Sziget Fesztivál

Beszélgetés, kvízek, játékok

BUDAPEST

2010. augusztus 11-16.

Siker vagy sikertelenség? Boldogság vagy boldogtalanság? Szabadság vagy kötöttségek? Min múlik? Hogyan lehetünk sikeresek, boldogok vagy szabadok? Vagy akár hősök a mindennapokban? Témák, amikkel várunk idén az Új Akropolisz Filozófiai Iskola sátrában a Civil Szigeten! És nemcsak ott. Gyere el, és próbáld ki magad kvízeinkben, pörgesd meg az Erénykereket és válassz idézetet az adott napra, vagy csak ugorj be egy kis beszélgetésre, sakkjátszmára! Vagy... küldj üzenetet a jövőbe, saját magadnak! Hogy hogyan? Az időkapszulával! Mindez vár Téged velünk együtt az idei Szigeten! Ne hagyd ki!

Budapest, Hajógyári-sziget

Bővebben

Sziget fesztivál


 


A filmzenék hatásáról

Zene és filmHa egy jó filmet szeretnénk jellemezni, gyakran használjuk a „lebilincselő” jelzőt. Ez azt jelenti, hogy amikor a vetítés elkezdődik, megszűnik számunkra a külvilág, és csak a stáblista feltűnésekor „térünk vissza” a mindennapokba. Természetesen ezt maga a történet is előidézheti, de a filmek rendezői nem bízzák a véletlenre vagy a nézők aktuális lelkiállapotára, hogy ez a hatás bekövetkezzen. Ezért egy biztos eszközhöz nyúlnak: a zene erejéhez.

Már az ókorban foglalkoztak a zene hatásaival, és megállapították, hogy a különböző jellegű dallamok a nekik megfelelő állapotot idézik elő az emberi lélekben. Püthagorasz, az i. e. 6. század nagy filozófusa is tanított erről, és ezeket a hatásokat tanítványai megfelelő lelkiállapotának elérése érdekében alkalmazta is. Platón, Arisztotelész és követőik mind nagy figyelmet fordítottak a zenére, és ez a középkor művészeire és művészetekkel foglalkozó tudósaira is igaz volt. Nem csak a hatás tényét tartották igaznak: gondolataik középpontjában az állt, hogy az ember hogyan válhat finomabbá, tökéletesebbé, és hogy ehhez a zene hatásait hogyan lehet segítségül hívni. Így a műveket ezeknek a törvényszerűségeknek a figyelembevételével alkották, és ez a tudás érződik az érett barokk és klasszikus stílusú művekben is.

Friedrich Marpurg (1718–1795) német zenetudós fejtette ki bővebben, hogy milyen módon lehet kifejezni a zene eszközeivel a különféle érzelmi állapotokat, mint például a szomorúságot, a boldogságot, a bizakodást, a félelmet, a haragot, a szerénységet, a merészséget stb. Így a boldogságot gyorsabb ütemmel, lendületes, győzedelmes dallammal, meleg hangtónusokkal és túlnyomórészt harmonikus összhangzatokkal hangsúlyozták, míg a szomorúságot lassú, erőtlen dallammal, sóhajtás jellegű intonációval és sok disszonáns hangzattal jelenítették meg. Műveikben a kor szerzői egészen a romantika derekáig alkalmazták is a leírtakat, amikor felmerült az igény, hogy ne csak egyszerű lelkiállapotot, hanem ennél sokkal összetettebb jeleneteket varázsoljon a zene a hallgatók lelki szemei elé. A 19. századi programzene csodálatos képei egyébként egyre inkább arra szolgáltak, hogy a szerző a benne keletkező különféle érzelmeket és gondolatokat minél hatékonyabb formában tudja kifejezni, és a zene egyéb hatásait egyre kevésbé vették figyelembe. Azaz míg régebben a hallgató volt a legfontosabb, most a művészre helyeződött át a hangsúly.

Zenét hallgatvaA 20. századi „kortárs” zenében teljesedett ki ez a folyamat, és a szerzőknek észre kellett venniük, hogy műveiket néhány végsőkig elszánt rajongón kívül senki sem hallgatja, hiszen ezek a művek a maguk diszharmóniájával, pesszimista látásmódjával, sokszor öncélú intellektualizmusával kimutathatóan igen károsak az ember érzelem- és gondolatvilágára, és ezt egy idő után még a kevésbé fogékony emberek is felismerték. A többség az úgynevezett „könnyűzene” felé fordult, amelynek ilyen negatív hatásai ugyan nincsenek, és valamelyik fajtája általában mindenkinek tetszik, viszont kifejezőereje korlátozott, és a lélekre gyakorolt határozott, jótékony hatásáról sem beszélhetünk igazán.

Korunk minőségi filmzenéje tölti be ezt az űrt, amely a szélsőségessé, emészthetetlenné vált komolyzene és a populáris, könnyen befogadható, de könnyen el is felejthető könnyűzene közt tátong. Egyrészt gyorsan befogadhatónak kell lennie, mivel a néző ott a moziban, és általában csak egy alkalommal találkozik vele, másrészt viszont meg kell tudnia ragadni a lelket, hiszen a feladata az, hogy a lehető legjobban elmélyítse a nézőben az adott jelenetre jellemző hangulatot.

Ezért újra elővették a régi tudást. Beléptek a klasszikus zene „fegyvertárába”, és alkalmazták a fenti kritériumoknak megfelelő eszközöket. A zeneszerzők ehhez teszik hozzá az általuk alkotott dallamvonalat, néha modern hangzásúvá alakítják át, néha pedig meghagyják eredeti hangszerelésükben, és rábízzák azokra a szakemberekre, akik tudják, hogy melyik jelenethez melyik zeneblokkot kell társítani.

Tovább a cikk folytatásához


Filozófia mint életforma



Kodály„Hogy mindennek a gazdasági krízis az oka? Minden megjavul magától, csak a gazdaság jöjjön rendbe? Nem hiszem. A művészetnek megvannak a maga külön létfeltételei, a pénztől függetlenül. A nyomor talán gátolja a terjeszkedését, de a gazdagság nem mindig segíti elő. A pénz nem termel eszméket. Pénz volna itt elegendő, csak nem mindig arra fordítják, amire kellene. De éppen ami a legértékesebb: azt nem lehet pénzen megvenni. Nem az erszény, a lélek üressége a nagyobb baj.”
(Kodály Zoltán)


Sakk: nem csak játék

Tolsztoj azt írja egy helyen, hogy sajnál mindenkit, aki nem ismeri a sakkot… Nehéz lenne elképzelni, hogy csak arra gondolt volna, hogy a játék unaloműző, kellemes szórakozás. A sakk mesterei, de hétköznapi szerelmesei is vallják, hogy ez az ősi játék a gondolkodás igen hatásos formálója. Filozófiai szempontból elemezve, mint szimbólumot vizsgálva még nagyobb mélységek tárulnak fel.

A sakkot indiai bölcsek találták ki több mint 1500 éve, majd innen terjedt el az egész világon. Eredetileg tanítási segédeszköz volt, és időről időre újra betöltötte ezt a szerepet. Ahogy Indiában egykor harcosok oktatására szolgált, a középkori Európában fontos alapköve volt a lovagok képzésének. De nem pusztán a két csata közötti kikapcsolódásként szolgált, hanem segítségével – anélkül, hogy magát az éles helyzetet át kellett volna élni – alaposan ki lehetett általa ismerni a harc természetét.

Sakk 1Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a sakk a harc ideája, archetípusa, amelynek segítségével megtanulhatunk győzni. Szűkebben véve győzni az ellenfél, tágabb értelemben pedig a körülmények, a nehézségek, vagy éppen önmagunk felett, éppen ezért tanulhatunk belőle akkor is, ha az adott játszmát elvesztettük.

A sakk a leírások szerint egy hajdanvolt, korszakváltó háború tanulságait őrzi és idézi fel szimbolikus, letisztult formában. Erről a csatáról szól az ősi indiai mítosz, a Mahábhárata, amelyben a sakkhoz hasonlóan két hadsereg áll szemben egymással: az ember erényeit, erősségeit megtestesítő „világos” Pándavák és a hibákat, indulatos összetevőket, felszínes érzelmeket jelképező „sötét” Kauravák. Ebben az értelemben a sakk világos-sötét mezői mintha belső lelki térképünket jelenítenék meg, amelyen életutunkat járjuk. Egy-egy reakciónk vagy döntésünk egy-egy lépés ezen a különleges táblán.

A sakk központi figurája a király – a játék neve is ennek perzsa megfelelőjéből, a sah szóból származik. A király a cél, a lényeg, a végeredmény szempontjából csak ő számít. Ahogy az életben is, ha nincs cél, akkor csak lépkedünk az élet sakktábláján, és minden kicsit és nagyobb ellenfél vagy nehézség könnyűszerrel felülkerekedik rajtunk, hiszen csak sodródunk.

Sokat tanít a sakk arról is, hogy a cél elérését meg kell tervezni. Nincs esély a győzelemre, ha az embernek nincs hosszú távú (stratégia) és rövid távú terve (taktika), amelyek persze rugalmasan alakulnak az ellenfél lépéseitől, avagy a körülményektől függően. Taktika nélkül légvárakat építünk, stratégia nélkül pedig csupán spontán döntéseket hozunk.

Jó „játszma” lehet egy-egy sakktankönyvet akár abból a szempontból is áttanulmányozni, hogy a benne lévő taktikai-stratégiai tanácsokat megpróbáljuk általánosítani, azaz kivetíteni aktuális élethelyzeteinkre. Például mit jelenthet egy állóháborúban feláldozni egy bábut egy pozíciós előnyért cserébe, hogy közelebb kerüljünk a célhoz? Mit jelent a kettős támadás? Vagy mire fordítható át az, hogy a gyalog, a leggyengébb bábu, az utolsó sorba bejuttatva bármivé átváltozhat, legtöbbször eldöntve ezzel a csata sorsát?

Talán ezt a kulcsot használva közelíthető meg elektronikus hírlevelünk előző számának kérdése: az Indiából ismert ősi (eredeti) változat szerint a világos félnek mindenképpen győznie kell a játékban. A nem szokványos sakkfeladvány egyik megoldója szerint a sakk egyfajta belső játék, és hiába tudták, hogy ki kerekedik felül, mégis izgalmas lehetett végigkövetni, miként jut az út végéig. De felfoghatjuk – egy másik ötlet szerint – úgy is, hogy a játék nem a hétköznapi, érzékelt, hanem az ideális valóság tükre, és ebben nem lehet más a győztes, mint a jót, a fényt, a világosságot szimbolizáló oldal.

Tovább a cikk folytatásához


A hónap rejtélye

Öt elem

A kínai öt elem (Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz) rendszere felöleli a megnyilvánult világ teljességét. Ebből az öt elemből épül fel az egész világegyetem és maga az ember is. Az elem lényegi természetének a megértése és megragadása érthetővé teszi számunkra a természet és egyben az ember működését.

Minden szervünk valamelyik elemhez tartozik, például a tüdő a Fémhez, a vese a Vízhez, a gyomor a Földhöz stb. A Fa elem megértésében segíthet Lao-Ce, aki azt írta: „A fiatal fa rugalmas és hajlékony.” Az emberben a Fa elemhez tartoznak ennek megfelelően például az inak, de gondolkodásunk rugalmasságáért is a Fa megfelelő működése a felelős.

Vajon melyik elemhez kapcsolódhatna az emberi Lélek és miért? És melyik lehet a hozzá tartozó szerv? Ha van ötleted, elehir[kukac]ujakropolisz.hu (írd meg nekünk.)style="line-height: 1.6em" A legtalálóbb gondolatok szerzői között jegyeket sorsolunk ki egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.

Azt mondták... a fényről

„A szem sose látná meg a napot, ha maga nem lenne naptermészetű, és a lélek sohasem látná meg a Szépet, ha maga nem lenne szép.”
(Plótinosz)

„Legnagyobb vágyam, tudod, mi?
Tulajdon árnyam átugorni.”
(Johann Wolfgang von Goethe)

„Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.”
(Weöres Sándor)

„Naponta jobbítsunk mindenen, amit csinálunk. Jobbítsunk csüggedés nélkül mindenen, ami körbevesz. Teremtsünk szépséget mindenütt; teremtsünk fényt mindenhol, ahol vagyunk – belül és kívül egyaránt.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.”
(Immanuel Kant)

„Az egyetlen valódi evolúció a belső átalakulásra irányuló törekvés. Nem az a megoldás, ha leülünk és várjuk, hogy minden magától megoldódjon. Belső árnyékaink kiűzése a mi feladatunk. Ha az eget felhők borítják, nem láthatjuk a napot.”
(Jorge Angel Livraga)

„Az akarat a lélek hatalma, ami anyagi világunk sötétjén át utat tör, és felsőbbrendűségének köszönhetően győzelmet arat.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is ilyen láng.”
(Gárdonyi Géza)

„Napsugár a levegőben
Tündököl a rét,
Kincseit az ifjú tavasz
Bőven önti szét.

Fényes idő lelke jár,
Belepezsdül a határ,
Lengjünk, mint a harang nyelve,
Énekelve már!”
(Weöres Sándor)

„A reggeli nap fényének visszfénye a harmatcseppben nem kevesebb a Napnál magánál, mint ahogy az élet visszfénye lelketekben sem kevesebb, mint az élet maga. A harmatcsepp visszaveri a fényt, mert egy azzal. És ti is visszatükrözitek az életet, mert egyek vagytok vele.”
(Khalil Gibran)

„Egyetlen jótettnek emléke jobban világít miutánunk, mint ezer fáklyának lobogása.”
(Jókai Mór)

„Gyújts fényt a lámpásodban. Gyújts fényt egy mosolyoddal, még akkor is, ha az elején erőltetettnek is tűnik. Gyújts fényt azzal, hogy érdeklődsz valami újnak az elsajátítása iránt, vagy olyasvalami iránt, amit addig nem értettél meg. Gyújts fényt azzal, hogy meghallod a téged körülvevő embereket.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.”
(Weöres Sándor )

„Választanunk kell: tegyük fel, hogy van egy gyertyánk. Na most, a gyertya kell nekünk, vagy a fény? Ha a gyertya kell, egész életünket sötétben fogjuk tölteni, ha a fény kell, akkor a gyertyát égetni kell, fogni egy gyufát, meggyújtani, közelíteni, engedni, hogy a fény meggyulladjon, az örökké függőleges fény, mely olyan, mint egy fénylő kard.”
(Jorge Angel Livraga)

„Árnyék mögött fény ragyog,
Nagyobb mögött még nagyobb,
S amire nézek, az vagyok.”
(Gyökössy Endre)

„Tudni látni, azaz figyelemmel látni azt jelenti, hogy belső szemünkkel a formákon és a látszaton túl kutatunk, és felfedezésekre jutunk, hogy megismerünk, megértünk, tudunk. Ahhoz, hogy figyelemmel lássunk, fényre, azaz intuícióra, helyénvaló képzelőerőre van szükségünk.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.”
(Albert Einstein)

„Az emberek úgy tekintenek az intelligencia fejlesztésére, mintha egy mentális atlétikai versenyről lenne szó. Pedig az intelligencia az élesebb látás adománya. Több a gondolkodásnál és az érvelésnél, sokkal több, mint a külső ingerekre adott gyorrs felelet - ez az a képesség, amellyel a felszín mögé tekintve ragadjuk meg az élet lényegét. Ez a felismerés és a megkülönböztetés képessége. A választás, sőt valami annál is fontosabb: a sok lehetőség közötti választás képessége, a jó és a rossz, a hasznos és a haszontalan közötti különbségtétel.”
(Delia Steinberg Guzmán)


Ajánljuk

80. Ünnepi Könyvhét és 8. Gyermekkönyvnapok

Harcos2010. június 4. és 8. között újra színes könyvsátrak százai sorakoznak majd számos helyszínen Budapesten és szerte az országban.

A magyar irodalom és könyvkiadás egész Európában páratlan rendezvénye az Ünnepi Könyvhét. 1927-ben Supka Géza, a talán utolsó polihisztor-író azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar irodalom és könyv népszerűsítésére rendezzenek évenként könyvnapokat az ország minden településén. „Az évnek egyik napján – fogalmazott – az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (…) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.”

Idén több mint 230 hazai és határon túli könyvkiadó vonul fel. Az ötnapos könyvkavalkád programja – többek közt dedikálások, játékok, gyerekműsorok, koncertek, élő rádiós beszélgetések és laza eszmecserék – letölthető az Ünnepi Könyvhét központi oldaláról.
Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel vagy a megérkezésével kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

"Új Akropolisz Filozófiai Iskola" Kulturális Közhasznú Egyesület - © 2009