Sztoikus filozófia

Minden november harmadik csütörtöke a filozófia világnapja. Az Új Akropolisz ezt az alkalmat a filozófia hetének programsorozatán több előadással és beszélgetéssel ünnepelte meg. Az egyik téma a reneszánszát élő sztoikus filozófia volt, amelyről a jelenlévő 36 érdeklődő megtudhatta, hogy miért lehet egy több mint kétezer éves filozófiának a mai napig ekkora hatása.

A filozófia világnapja alkalmából tartott előadásunkon szemezgetünk azokból a sztoikus gondolatokból, melyek minket inspiráltak, legyen az akár a sors és szabad akarat, a hála, vagy az idő témája. A sztoikus viszonyulás segíthet a kiszámíthatatlan körülményekkel szembeni stabilitás elérésében, az emberi kapcsolataink minőségének javításában, vagy akár az időnk tervezésében.

Talán soha nem látott népszerűséget szerzett magának újra a sztoikus filozófia. Már a Covid-járvány előtt is kezdett világszerte fellendülni az érdeklődés, de a sokszor félelemmel teli időszakban jött el az igazi reneszánsza, és úgy tűnik, az érdeklődés nem lankad. A sztoikus filozófia régi, de az örök embert szólítja meg, aki a nehézségek gyűrűjében is megőrzi derűjét, lélekjelenlétét, ezért lehet hasznos nekünk is.

November 21-én Budapesten.

'Carpe diem' vagy 'Memento mori'? Ragadjuk meg a napot, vagy inkább éljük mindennapjainkat az elmúlásra emlékeztetve magunkat?

Utánajárunk Székesfehérváron, november 21-én.

Mit jelent boldognak lenni? Hogyan érhetjük el a lelki nyugalom állapotát? Vajon van rá biztos recept? – Többek közt ezekről a kérdésekről elmélkedtek azok, akik részt vettek a Műterem Kávézóban meghirdetett eseményen 2023. június 30-án, Apáti János, az Új Akropolisz előadója közreműködésével. A téma sok embert vonzott, a rekkenő meleg ellenére megtelt a helyiség érdeklődőkkel.

Az előadó mindenekelőtt körvonalazta Epiktétosz lélekterápiájának lényegét a hallgatóságnak. Ahogy a filozófus írta, nemcsak gondolataink, hanem az érzelmeink is képesek befolyásolni cselekedeteinket, ezért nem mindegy, hogy melyiket hagyjuk érvényesülni. Ahogy az sem mindegy, hogy amit teszünk, harmóniában van-e személyiségünkkel és lelkiismeretünkkel.

A sztoikus filozófia már bizonyította hasznosságát és jótékony hatását az egyén életvezetése szempontjából, és társadalmilag is. A görög poliszok lakói, a Római Birodalom polgárai és császárai, a keresztény egyházatyák, a reneszánsz nagyjai, a modern gondolkodók mind-mind nagyra becsülték. Népszerűsége talán épp a mélységgel párosuló praktikussága miatt máig töretlen. A sztoikus filozófiai irányzatot a hellenizmus korában Kitióni Zénón alapította az i. e. 300 körüli években Athénban. Később a római korban honosodott meg igazán.

A négy fal közül kiszabadulva, sétáim egyikén a kertek alatt egyszer csak különös látvány tárult szemem elé. Először csak egy úttest előtt békésen megálló, csupaszimat drótszőrű dakszlira lettem figyelmes, majd kisvártatva csatlakozott hozzá még egy szőrmók, egy bozontos keverék, nyurga lábakkal. Most már ketten ültek a járda szélén, hol egymásra, hol meg hátra-hátra tekingetve. Ekkor komótosan befordult a sarkon egy harmadik kutya is, egy mélynövésű németjuhász-keverék.

„…életünk legnagyobb része úgy telik el, hogy rosszul cselekszünk, nagy része úgy, hogy semmit sem csinálunk, szinte egész életünk pedig úgy, hogy mást csinálunk, mint amit kellene. Tudnál nekem olyan embert mondani, aki valamilyen értéket tulajdonít az időnek, aki becsüli a napot, aki megérti, hogy naponként meghal? Csalódunk ugyanis abban, hogy a halált a jövőben bekövetkezendőnek tekintjük, holott a halál nagy része már mögöttünk is van. Ami életünkből letelt, az a halál birtoka.

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.

Egy hét a filozófia jegyében. Napindító félórás szemezgetés és beszélgetés a sztoikus filozófusok praktikus tanácsaiból - november 16., 17., 18., 19., 20. reggel 7:00-7:30 között.