Filozófia

Tarts velünk egy hetente folyó előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő téma köré csoportosíthatók: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

Március 3-tól Szegeden.

Tarts velünk egy hetente folyó előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő téma köré csoportosíthatók: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

Március 1-től Szegeden.

Amikor a hétköznapokból kivész a józanság és a tudás, akkor az ún. „közvélemény” tévedhetetlen bírájává emelkedik mindannak, amit mondunk és teszünk.

A közvélemény azonban se nem bölcs, se nem józan, de nem mintha eleve képtelen volna rá, csakhogy nem is akarják, hogy azzá váljon. Éppen ellenkezőleg, szánt szándékkal manipulálják, és olyan változékonnyá alakítják, mint amilyen a divat.

Belgiumban az Új Akropolisz online kurzust hirdetett „Sztoikusok: hogyan növeljük belső erőnket?” címmel. Seneca, Marcus Aurelius és társaik filozófiája – a karanténidőszak könyveladási adatai alapján is – segítség lehet a maihoz hasonló nehéz időszakok átvészelésében.

Senki sem lehet végletekig derűlátó az életben, hiszen mindannyian megismertük a szenvedést, és sokszor éreztünk már fájdalmat. Ugyanakkor senki sem lehet a végletekig pesszimista, hiszen a nehézségek ellenére sem adjuk fel a küzdelmet.

Amikor meghalljuk azt a szót, hogy hős, leginkább mesealakokra és a ritka, erőt próbáló történelmi események túlélőire asszociálunk. Szerbiában az Új Akropolisz tagjai arról tartottak online előadást, hogy hogyan válhatunk a mindennapok hősévé. 

Az Új Akropolisz lengyel tagjai három filozófiai előadást tartottak Gdańskban. A „Hadd hasson át a filozófia!” című programon Konfuciuszról, az antik Görögországban működő Delphoi jósdáról és az ókori egyiptomi kultúráról hallhattak az érdeklődők. Az előadások közötti szünetekben a hallgatók élő zene mellett arról beszélgettek, hogy az elhangzott tanítások és életelvek hogyan ültethetők át a mindennapi életünkbe.

A szellem nem ismeri a pesszimizmust. Egyszer s mindenkorra magunk mögött kellene hagynunk azokat a nézeteket, amelyek szembeállítják bennünk a jót a rosszal. Ne tekintsük egyenrangúnak a jót és a rosszat, Istent és ördögöt. Az ellentétes erők harcot vívnak bennünk, amitől középre helyezkedünk, akár egy néző, és így kétségek közé kerülünk, az állandó bizonytalanság állapotába.

Madridban tartott előadás, amely a Cuadernos de Cultura 1999. októberi számában jelent meg.

Sosem felejtem el, amikor egyszer megpróbáltam elmagyarázni valakinek Leónidasz hőstettének lényegét, aki két napot nyert a perzsák elleni csatában, és így a görögök ki tudták menekíteni Athénból a fosztogatás elől a műkincseket és a legfontosabb könyveket.

Jekatyerinburgban az Új Akropolisz felhívást intézett az érdeklődőkhöz: aki kalandvágyat érez, próbálja egy héten át megvalósítani az életében Marcus Aurelius néhány tanítását. A hét egy előadással vette kezdetét, ahol a résztvevők megismerkedhettek a filozófuscsászár sztoikus elvekkel átszőtt naplójával, az „Elmélkedésekkel”.