A kreativitás

    kreativitás, LeonardoA kreativitáshoz tudásra van szükség, a tudás megszerzése pedig időbe és ismétlésekbe kerül. Sokszor mondják, hogy az embernek spontán kell cselekednie ahhoz, hogy kifejezhesse, ami a „bensőjében megszületik”. De miféle „bensőről” van szó?
     
     

    Ha ami nem test, az mind benső, akkor abban a földi szenvedélyek ugyanúgy megtalálhatók, mint a misztikus eksztázis… Ha „ki kell fejeznünk” valamit, akkor azt mutassuk meg, ami bennünk a legjobb, és abból teremtsünk, ami bennünk a legjobb.

    A természet állhatatosan ismétli az évszakokat, a nappalokat és az éjszakákat. A mag mindig ugyanúgy csírázik ki a földben… Ha mi is a természet része vagyunk, akkor ránk miért ne vonatkozna ugyanez a természeti ritmus?

    HegedűkészítésIsmétlünk, ismétlünk, ismétlünk…, mert a tökéletességre törekszünk. Aki ismétel, nem mindig ugyanúgy cselekszik: egyre jobban teszi a dolgát és érzi, hogy minden tanulva végzett tettel növekszik.

    Vegyük komolyan az ismétlés fontosságát. Ne becsüljük le ezt a tanítást. De vigyázat: aki csupán ismétel, végül elgépiesedik, és utálni fogja azt, amit csinál. Aki azonban úgy ismétel, hogy a tökéletességet keresi, élvezi minden tettét, mert mindegyikben megtalálja a benne rejlő parányi továbblépést. Aki csupán ismétel, naponta veszít a képességeiből, aki a tökéletességet keresi, minden nappal egyre jobbá válik.

    Aki csak ismétel, tetteket gyűjtöget, aki azonban a tökéletességet keresi, tetteket hajt végre. Aki csak ismétel, végérvényesen megöregszik. Aki azért ismétel, mert keresi a tökéletességet, egyre közelebb kerül az örök fiatalsághoz, „Arany Aphroditéhoz”.