2011. május

2011. május fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

A BIZALMATLANSÁG

FILOZÓFIAI KVÍZ

JORGE ANGEL LIVRAGA: AZ EMBERRŐL

AJÁNLJUK


PROGRAMJAINK:


Gondolkodom, tehát vagyok...
megértés, megújulás, önazonosság

Előadás és beszélgetés

SZEGED

2011. május 3. kedd, 18.30
Bővebben

2011. május 10. kedd, 18.30
Bővebben

2011. május 17. kedd, 18.30
Bővebben

Beszélgetés – elmélet és gyakorlat – négy részben a gondolat erejéről, a lélekben rejlő képességek felébresztéséről, a nehézségek kezelésének eszközeiről, a kiegyensúlyozottság jelentőségéről és elérésének módjairól.

Az Új Akropolisz szegedi központja, Szivárvány u. 3/a

Bagolykák


A filozófia, Ariadné fonala

Kiállítás

GYŐR

2011. május 3-13.

Kiállításunkkal néhány bölcsességszerető óriás életét, munkásságát, világképét és hatását mutatjuk be.

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, Liszt Ferenc u. 42.

Bővebben

Ariadné kiállítás


Szophia Filmklub
Zuhanás a csendbe

Filmklub

BUDAPEST

2011. május 7. szombat, 16.00

1985-ben két fiatal hegymászó, Simon Yates és Joe Simpson kísérletet tett a perui Andok egyik legendás csúcsának, a több mint 7000 méter magas Siula Grandénak a megmászására. A dokumentumfilm megmutatja az ember kiszolgáltatottságát a természetben, és hogy az akaraterő és kitartás számára nincs lehetetlen küldetés.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben

Zuhanás a csendbe - filmjelenet


Álmodban!

Kávéházi beszélgetés

PÉCS

2011. május 10. kedd, 18.00

A régi, bölcsebb népek azt tartották, hogy mihelyt belépünk az álom birodalmába, a test, a gondolatok és az érzelmek búcsút mondanak egymásnak, és megy ki-ki a maga útján. De merre?

Roxy Kávéház, Király u. 36.

Bővebben

Hüpnosz szoborfej


Az ember, aki fákat ültetett

Kávéházi beszélgetés

SZÉKESFEHÉRVÁR

2011. május 15. vasárnap, 18.00

Mennyit ér egyetlen ember kitartó munkája? Megváltoztathatjuk-e környezetünket vagy a világot? Az azonos című novella egy kis lelki megerősítés mindazoknak, akik igennel válaszolnának, és beszélgethetünk arról is, mi lenne, ha összefognánk.

Ribillió Kávéház és Söröző, Rózsa u. 1.

Bővebben


Változni akarok! Probléma?

Kávéházi beszélgetés

PÉCS

2011. május 17., 24. kedd, 18.00

Ha arról álmodsz, hogy jobb vagy más- milyen életet élj, vágj bele! Egy kávé mellett beszélgethetünk arról, hogy mi tart vissza minket a változtatástól. „Ne hagyd, hogy megállítsanank utadon azok, akik nem tudnak álmodni!” (Einstein)

Roxy Kávéház, Király u. 36.

Bővebben


Hídi vásár

Fesztivál és sokadalom

SZEGED

2011. május 21-22. szombat-vasárnap, 10.00

A kétnapos rendezvényen az érdeklődők kézművesműhelyünk plakettjei közül válogathatnak.

Híd utca

Bővebben

Szegedi Hídi vásár


A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Gyermekelőadás

SZEGED

2011. május 21. szombat, 11.00

A Szegedi Hídivásárhoz kapcsolódó rendezvénysorozathoz csatlakozik az Új Akropolisz Meseháza A kiskakas gyémánt félkrajcárjával. Minden kicsit és nagyobbacskát szeretettel várunk.

Híd utca, a Belvárosi híd újszegedi oldalán

Bővebben


Ismerd meg önmagad...
a meséden keresztül

Előadás

BUDAPEST

2011. május 21. szombat, 16.00

Mesesorozatunk következő előadása a hét szerepkört mint emberi jellemzőt vagy vérmérsékletet vizsgálja, megmutatva, hogy melyikben mi a pozitív, előrevivő és mi a negatív, hátráltató erő.

Az Új Akropolisz „Hunyadi” központja, Attila út 29. I/7. (kaputel. 24)

Bővebben

mangusztagyűlés


Derékfájás 20 évesen???

Előadás és gyakorlatok

BUDAPEST

2011. május 21. szombat, 16.00

Az előadáson beszélgetünk a derékfájás okairól, az érzelmek és gondolatok testünkre gyakorolt hatásairól és pilates gyakorlatok segítségével praktikus tanácsokat adunk, hogy mit tehetsz a derékfájás megelőzéséért és a tartáshibák javításáért.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben

Pilates, lazító gyakorlat


Játék- és ruhagyűjtés

Jótékonysági akció

SZEGED

2011. május 23-27., 17.30-21.00

A hét minden napján várjuk a feleslegessé vált ruhákat, játékokat, hogy a Családok Átmeneti Otthonának továbbítsuk, ahol szétosztják azok között, akiknek a legnagyobb szüksége van rá.

Az Új Akropolisz szegedi központja, Szivárvány u. 3/a

Bővebben


Kapcsolat-háló

Előadás és beszélgetés

SZEGED

2011. május 24. kedd, 18.30
Bővebben

2011. május 31. kedd, 18.30
Bővebben

Személyes és személytelen viszonyaink, álarcaink, nyitott és csukott könyveink – beszélgetés a kapcsolatteremtés ideális formáiról és fortélyairól.

Az Új Akropolisz szegedi központja, Szivárvány u. 3/a



 


Gondolkodom, tehát...

internetezők futószalagon...vagyok, fogalmazta meg Descartes. Az emberiség nagyjai a gondolkodást az emberléttől elválaszthatatlan képességnek, sőt kötelességnek tartották. Korunkban azonban mintha ez háttérbe szorult volna. Nincs is rá idő. Az élet sürget, hogy válasszunk, pörögjünk, mert információk tömkelegét zúdítja ránk. De tényleg az élet hibáztatható ezért, vagy mi magunk tehetünk erről? Dönthetünk másképpen? Megállhatunk-e szemlélődni és elgondolkodni az egyre gyorsuló környezetben, hogy merre visz az áradat? És szükségünk van erre egyáltalán?

Az internet a rohanó élet tükrét tartja elénk. Használatának hatásait vizsgálva a pszichológusok és az agykutatók érdekes megállapításokra jutottak: azoknak, akik sok időt töltenek internetes böngészéssel, egyes vizuális képességeik megerősödnek, a megosztott figyelmet igénylő feladatokban reakcióidejük felgyorsul. Különösen a fiatalok hajtanak végre félelmetes sebességgel interakciókat: kettőt pislogunk, és már el is küldtek három e-mailt, hozzászóltak öt ismerősük facebook-bejegyzéséhez, itt-ott lájkoltak és visszaigazoltak egyet s mást.

szinapszis ábraHa viszont nemcsak a gép előtt, hanem az élő környezetben és kapcsolatokban is hasonlóképpen gyors reakciók és döntések jellemzik őket – és a kutatók ezt támasztják alá –, akkor talán jó lenne elgondolkodnunk. Vagyis pontosan azt kellene tennünk, aminek a képessége és készsége csökkenőben van. Nicholas Carr, amerikai kutató, legújabb könyvében (A felszínesek: Mit tesz az internet az agyunkkal) a sok használattal járó előnytelen következményekre hívja fel a figyelmet. Úgy tűnik, hogy megerősödik az agynak az a része, amely a gyors döntésekért és a rövid távú memóriáért felelős, és amely ideiglenes jelleggel tárolja az információkat. Ezzel együtt sorvadni kezd a koncentrációs képesség, és a mélyebb elgondolkodásra való hajlam akár meg is szűnhet.

Úgy tűnik, hogy mindezt a hosszú távú memória sínyli meg,  a bejutott impulzusok
ugyanis csak a feldolgozásuk után kerülnek át oda. A feldolgozás folyamata pedig nem más, mint az elgondolkodás és a tapasztalatlevonás, ami minden tanulás alapja. Ha azonban nincs időnk többször elővenni egy élményt vagy egy külső hatást és elgondolkodni róla, akkor minden felszínes marad, és egy idő után törlődik az „ideiglenes tárhelyről”. Azaz abból, amivel találkoztunk, sok mindennek nyoma sem marad bennünk. Ha az elménk ily módon elszegényedik, akkor folyamatosan új külső ingerekre éhezünk, és egyre kevésbé fogunk tudni mit kezdeni az egyedülléttel.

Amikor egyedül maradunk és elcsendesedik a környezet, elkezdünk befelé figyelni, és mélyebben tárolt emlékek és gondolatok kerülnek felszínre. Ilyenkor van lehetőségünk leszűrni a velünk történtek tapasztalatait és újragondolni az eseményeket. Ennek a folyamatnak köszönhetően egyrészt gazdagodik belső világunk, másrészt „újraírjuk” az emlékeinket. Ha jól csináljuk, akkor megszabadulunk a kínzó emlékektől és megtanuljuk a leckét: például azt, hogyan érdemes reagálnunk legközelebb ugyanabban a helyzetben. Ekkor megnyugszunk, mert megtanultunk valamit. Mindehhez szükségünk van az egyedüllétre.

Könyvet is általában egyedül olvasunk. Nem puszta betűket és szavakat látunk lelki szemeink előtt, hanem magunk alkotjuk meg a képeket, és agyunkban új kapcsolatok jönnek létre, Olvasó lány a nárciszok mögött.vagyis másoktól sosem olvasott vagy hallott, önálló gondolataink támadnak. Az internetre rákapcsolódva kész képeket és képzeteket kapunk, gyorsan kattintgatunk egyik linkről a másikra, miközben csak felületesen érintünk mindent. Egy ideig emlékeszünk például arra, hogy honnan való egy kép és mit ábrázol, de egyetlen egy saját gondolatunk sem lesz róla. „Régebben búvárként közlekedtem a szavak tengerében, most pedig száguldozom a felszínen, mint a hullámlovas” – írja Carr.

Nem arról van szó, hogy ne használjuk a világhálót és a virtuális világ csodáit, de egyensúlyra kell törekednünk. Nem hagyhatjuk, hogy az új lehetőségekkel az emberléthez nélkülözhetetlen képességeink elsorvadjanak. Szükségünk van mélységre, tartós gondolatokra és érzelmekre. Szükségünk van jól megalapozott, hosszú távú kapcsolatokra. Szükségünk van az élő beszélgetésekre, nem csupán az információk virtuális cseréjére...

Ezek a dolgok mind megkövetelik, hogy lassítsunk egy kicsit: gondolkodni csak úgy lehet, ha belül megállunk és szemlélődünk. Ez megszilárdít minket belülről, felébreszti a teremtés vágyát és egyéni célkitűzéseket ad. Így olyanná válhatunk, mint az erős tengerjáró hajó, amely a szelek és a hullámok ostroma ellenére is képes tartani az irányt. Sőt, képes igába hajtani őket, hogy célba jusson. Mit tehet egy nagy merülési mélység nélküli, könnyű bárka? Arra megy, amerre sodorják.

Deák Szilvia
A Új Akropolisz
magyarországi elnöke


Filozófia mint életmód



„Nem az a legtisztább víz, amely pocsolyaként áll mozdulatlan, hanem az, amelyik dalolva csobog kőről kőre. Ebből kell inni, a legtisztábból. Ezt a vizet az ütközések sora tisztította meg, ahogy számtalanszor nekicsapódott a szikláknak. Ez a víz fájdalmában dalolt, és minden sziklának csapódáskor a remény fehér tajtékát és szivárványt vetett.
Az embernek úgy kell keresztülfolynia az életen, mint a víznek, ugrándozva, énekelve, megőrizve az áramlást fenntartó belső derűt és erőt. A víz egyszerű bölcsességével kell rendelkeznie, mert a víz mindig tudja, merre tart és hol van a tenger.
Az emberek néha nem tudják, merre haladjanak, de ha megtalálnánk ezt a belső iránytűnket, rájöhetnénk. Ekkor minden fájdalmat, csapást és kényelmetlenséget csak próbának tartanánk. A természetben minden erre tanít.”
(Jorge Angel Livraga) 

A bizalmatlanság

lány napszemüvegben, választás előttA sok egyéb ártalom mellett, amelyek tovább gyengítik az emberek már amúgy is megromlott egészségét, vannak a lelki betegségek is, amelyek bár finomabb szinten hatnak, legalább annyi kárt okoznak, mint a fizikaiak.

A bizalmatlanság mardosó hatása egyre inkább terjed a társadalomban, és az együttélés minden formáját tönkreteszi az összetettebbektől kezdve, mint amilyenek a nagy állami egységek, egészen a családi és egyszerű személyes kapcsolatokig.

A bizalmatlanság nem hasonlítható a gonoszsághoz és a szándékos rosszindulathoz. Sőt, ez a viszonyulás inkább mások rossz szándékát feltételezi, amit a tények sajnos elég gyakran igazolnak.

Ebből a szempontból két gyökeresen ellentétes viszonyulás létezik, bár az eredményük hasonló: a teljes bizalom és az abszolút bizalmatlanság.

pajzsok mögött fekete beszélgető alakokAki egyáltalán nem bizalmatlan, abból indul ki, hogy mindenki jó, amíg ki nem derül ennek az ellenkezője. Ez az ember több szívderítő tapasztalattal gazdagodik, mivel ez a lelki viszonyulás azokat vonzza, akik hasonlóan gondolkodnak és viselkednek. Ugyanakkor óriási csalódások is érik, amelyek arra késztetik, hogy az életet olyan színtérnek tartsa, ahol „dzsungeltörvények” uralkodnak, és ahol ökölcsapásokkal kell magának utat törnie, ha kell, akár övön aluli ütésekkel. Még ha nem is akarna részt venni ebben a hajszában, akkor sincs más választása, mint ütni-verni, vagy elszenvedni az ütéseket. A bizalmatlan ellenben megkíméli ugyan magát egyes fájdalmas helyzetektől, viszont elveszít sok-sok lehetőséget, hogy jó dolgokra leljen rá. Ő abból indul ki, hogy mindenki rossz, amíg ki nem derül ennek az ellenkezője, így ő lesz a kezdeményező a „dzsungelben”, vagyis bánt másokat vagy elmenekül, mielőtt őt bántanák.

Összegezve: vagy mindenki jó, vagy mindenki rossz, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője... A helyzet azonban az, hogy sokkal könnyebb beszennyezni a tiszta vizet, mint megtisztítani a zavarosat: a bizalmatlanság mindent bepiszkít, és nagyon nehéz visszaállítani a vizek természetes átlátszóságát. Ez zavarossá teszi az eseményeket, eltorzítja őket, a bizalmatlan pedig nem lát tisztán, és úgy jár, mint aki a felkavarodott patakot akarja tükörnek használni.

Az általános bizalmatlanság betetőződéseként szörnyű igazságtalanság uralkodik el az emberek között: vakon, értelmetlenül és szükségtelenül ütlegeljük egymást. Mindennek siralmas magány lesz a következménye, miközben a helyes, vagy akár a helytelen viselkedési formák álcája mögött mindenki harcol mindenki ellen. S végül eljutunk a félelemig, amely a bizalmatlanság egyik megnyilvánulása.

pár felfestve átkelőként az aszfaltonVajon milyen megoldást találhatunk ezekre a gyötrő kérdésekre, amelyekkel az élet szembesít bennünket? Úgy gondoljuk, hogy józan belátásra, és jókora adag megkülönböztető-képességre van szükség, mégpedig olyanra, amelyet lelkiismeretünk megerősítésével és saját személyiségünk nevelésével edzettünk meg. Csak így leszünk képesek megtartani a megfelelő mértéket a bizalom és a bizalmatlanság között, követve a már kialakított, egészséges és szilárd meggyőződéseinket. Ezt a módszert nemcsak arra alkalmazhatjuk, hogy kigyógyuljunk a bizalmatlanságból, hanem a félelem ellen is, amely mint az előbbi árnyéka megannyi életet sötétbe borít.

Tegyünk fel magunknak kérdéseket, és tanuljunk meg válaszolni rájuk. Nagyon hasznos az ilyen belső párbeszéd arra, hogy jelentősen jobbítani tudjunk a másokkal folytatott párbeszédünkön.

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke



A hónap rejtélye

Előző havi feladványunk megoldása:

Áprilisi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. c

Köszönjük a megfejtéseket!

Májusi kvízfeladványunk:

1. A Bhagavad-gítában Krisna arról tanítja tanítványát, Ardzsunát, hogy az embernek van egy része, amelyet „fegyver nem sebez, tűz nem éget, víz nem old, szél föl nem szárít. Megsebezhetetlen, elhamvaszthatatlan...” Az ember melyik részéről beszél Krisna?

a) a halhatatlan lélekről
b) a vaspáncéljáról
c) az élete álmairól
d) a csontvázáról

2. Buddha gyermekkorában gazdag hercegként nevelkedett palotájukban. Apja Buddha születésekor jóslatot kapott: vagy hatalmas király, vagy nagy szent lesz belőle – és mivel ő uralkodónak szánta a fiát, igyekezett elzárni a külvilágtól. Azonban egy alkalommal amikor kikocsizott – isteni beavatkozásra – mégis találkozott három olyan dologgal, amelytől szíve mélyéig megrendült. Mi volt ez a három dolog?

a) vagyontalanság, halál, magány
b) betegség, nőtlenség, öregség
c) öregség, betegség, halál
d) unalom, baleset, depresszió

3. Platón barlangmítosza arról szól, hogy egy barlangban emberek ülnek lekötözve, mozdulatlanul, és szemük elé, a falra különböző képeket vetítenek. A lekötözött emberek valódiként fogadják el ezeket az árnyékokat és eszükbe sem jut, hogy megszabadulhatnának, mert természetesnek veszik állapotukat. Mire akart utalni Platón ezzel a hasonlattal?

a) Arra, hogy elnyomják az athéni népet és fel kellene lázadniuk.
b) Ez valójában egy jóslat, hogy eljön majd az idő, amikor a reklámok fogják uralni az emberek elméjét.
c) A Mátrix című film producerei találták ki az egészet, hogy a filmjüknek megfelelő történelmi hátteret adjanak.
d) Arra, hogy látszatvilágban élünk. A látszatdolgokat tartjuk értékesnek, ezek után vágyakozunk és így az anyagi világ foglyai vagyunk. Láncainkból kibújni azt jelenti, hogy kétségbe vonjuk a mai világ készen kapott értékeit, és a valódi értékek keresésére indulunk.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet. A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


 

Jorge Angel Livraga: Az emberről


„A gyenge emberek nem írják a történelmet, legtöbbször nem is olvassák.”

„Az ember nem olajfolt; az ember láng, amely a fellobogásra, a felemelkedésre és a fény árasztására született, arra hogy eltűnjön a végtelen űrben, de nem előbb, minthogy megvilágította volna a földet és elégette volna az őt tápláló fát.”

„Ha a tűz lángjának bölcsessége élne bennünk, nagyok lehetnénk. Mindegy merre fordítjuk, mindig függőleges. Aki képes megtartani függőlegességét az élet viszontagságai közepette is, megtalálja szívének nyugalmát.”

„Az igazi idealista nagyságát nem termete, hanem álmainak magasztossága adja, és horizontjának nem a hegyek, hanem csak az önmagába vetett hite szab határt.”

„A gépeket megolajozzuk, a növényeket megöntözzük, az autónkat lemossuk, magunk azonban ritkán tisztulunk meg belülről. Önmagunkba kell néznünk, és jó tettek és törekvések segítségével kell megtisztulnunk.”

„A gyűlölet csírái nehéz időkben hajtanak ki. Minden tettnek következménye lesz. Ne bántsunk másokat, és előbb vagy utóbb ők sem fognak bántani.”

„Furcsa szerzet az ember! Alighogy megkötözik vagy bezárják pár napra, máris kétségbeesetten követeli a szabadságot. Azt viszont élvezi, ha saját indulatai, szenvedélyei és tudatlansága verik láncra. Testét, földi lakhelyét börtönné alakította, és saját szenvedéseit megkedvelve mindent megtesz azért, hogy el se kelljen hagynia.”

„Az igaz és nehéz ügyek védelmezőjévé kell válnunk. Meg kell értenünk, hogy nincsenek lehetetlen vállalkozások, csak tehetetlen emberek.”

„Az ember nem attól öregszik meg, hogy bőre ráncos lesz, hanem attól, hogy álmai és reményei kopnak meg.”

„Az ember legyen olyan, mint a kard, a teste olyan, mint a kardhüvely. Egy nap meghal, és ekkor dalolva kell kiemelkednie a testéből, fényesen, mint a kard pengéje. Ekkor a kard hüvelye üres, haszontalan lesz és eldobják. De a kard, a csillagok fényének egy szikrája, amelyet addig a Föld tartott fogva, visszatér a csillagokhoz.”

„Ne csak akkor tudjunk élni, amikor jól mennek a dolgok, hanem a nehézségek idején is.”

„Kegyetlenségre vall, ha döntésre kényszerítjük a tudatlant. Olyan, mintha tíz poharat tennénk elé, hogy egyet válasszon közülük, bár tudjuk, hogy az egyikben méreg van.”

„Az ember ura annak, amiről hallgat, és rabszolgája annak, amiről beszél.”

„Soha nincsenek egyedül azok, akiknek társaságát nagy gondolatok alkotják.”

„Az ember nagyságát az határozza meg, amit valóra mer váltani.”

„Az embereknek az a hibája, hogy még azelőtt szeretnének megoldásokat, mielőtt a felmerülő kérdéseket mélyebben megvizsgálták volna.”

„Az ember testének, energiájának, érzelmeinek irányításával jut el a bölcsességhez – belső lényege határozza meg személyisége egészét.”

„A belső vívódás jót tesz az erős léleknek.”

„Csak azt nevezhetjük evolúciónak, amikor bensőnk átalakításáért fáradozunk. Nem várhatunk arra, hogy az idő mindent megoldjon. Magunknak kell elűznünk belső árnyainkat. Ha elménk egén sötét felhők gyülekeznek, eltakarják előlünk a Napot.”

„Nem a világot érdemes megváltoztatni, és erre nincs is szükség. Elég, ha megváltoztatjuk az ember világról alkotott képét. A kulcs az emberben van, és az ember mindennek a kulcsa.”


Ajánljuk

Célegyenesben az idei Erénynek erejével történet és mesepályázat!

Pillangó sokak kezébenAz eredményhirdetés hónapjába léptünk, és az Új Akropolisz történet- és mesepályázatának honlapján (http://palyazat.ujakropolisz.hu) olvashatók az 2011-es pályamunkák. A zsűri az elmúlt hónap izgalmas, pezsgő értékelő munkája után közzétette a legjobb 30 írásmunkát is, amelyek bejutottak a következő fordulóba. Ez azt is jelenti, hogy elindult a közönségszavazás: az alkotókkal együtt feszülten várjuk a szavazatokat egész májusban. A legmeggyőzőbb írásokra való voksolás ebben az évben új formát ölt: az olvasók ezúttal a facebook-lájk ikonra kattintva tudnak tetszést nyilvánítani. A közönségszavazást ebben az évben is az eredményhirdetésen (május 28-án, szombaton 14 óra) zárjuk le. Addig is folytatódik a parázs kommentelés és eszmecsere a honlapon, ahol olvasók és alkotók cserélik ki gondolataikat, meglátásaikat, és osztják meg az írással kapcsolatos tapasztalataikat.

A továbbjutók írásmunkái itt böngészhetők végig.


Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel vagy a megérkezésével kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

"Új Akropolisz Filozófiai Iskola" Kulturális Közhasznú Egyesület - © 2009