EnviroCafé: Életről, fákról, fenntarthatóságról
EnviroCafé: Életről, fákról, fenntarthatóságról
"Tanulni kell a téli fákat..."
Nemes Nagy Ágnes
Amikor környezetünk védelméről beszélünk, tudattalanul is az első és legfontosabb, amit védeni szeretnénk, a legvarázslatosabb dolog, ami létrejött a Föld bolygón: az Élet. Milliom formában létezik, de nem önállóan, hanem egymásra utaltan. Az élőlények egymást támogatják, összefüggő hálózatot alkotnak, ami nagyrészt beborítja a földet. A természet egyes helyeken, a sivatagokban és a magashegységek sziklameredélyein igen szikár lehetőségeket nyújt számára, itt csak a különleges túlélőknek osztanak lapot. Az erdőkben, a vizek mentén viszont óriás sokféleségben bontakozik ki az élővilág.
A földi élet alapját a növények adják, ők teremtenek létfeltételeket az állatoknak és az embernek. Minket, embereket nem csak táplálnak, hanem gyönyörködtetnek és tanítanak is: változatos és szépséges hálózatukat filozófusok próbálják megérteni, tudósok tanulmányozzák és művészek próbálják megörökíteni, szimbólumokká formálni és a leszűrt tanulságokat közkincsé tenni. Mégis, épp az ember az is, aki oktalan terjeszkedésével erősen megtépázza azt a növényi szövetet, ami életüket lehetővé teszi.
Enviro-Café sorozatunk következő alkalmait a növényeknek szenteljük, közülük is elsőként a növények királyairól, a fákról elmélkedünk. A fákról, amelyeket istenekhez rendeltek a görögök, amelyek összekötik az eget és földet, életfa és halálfa képében jelennek meg a mítoszokban, amelyek erdőket és ligeteket alkotnak, táplálékot adnak és számos más módon szolgálják a többi élőlényt.
Arra hívunk Benneteket, hogy a bevezető előadást követően közösen gondolkodjunk a fák életünkben betöltött sokféle szimbolikus és gyakorlati szerepéről, és ne csak ésszel, de szívvel és tettel is közelebb kerüljünk csendes barátainkhoz.
Az EnviroCafé egy speciális FiloCafé, a környezettudományok és a filozófia szerelemgyermeke. Filozófiai igénnyel tekintünk rá ember és természet sokrétű kapcsolatára, kutatjuk a környezetünkhöz fűződő viszonyunk gondolati gyökereit, és azokat a nézőpontokat, amik segítenek abban, hogy a Földet, amin élünk, otthonunknak tekintsük – és eszerint is cselekedjünk.