Kulturális Hírlevél 22. szám
2004. április

TARTALOM

• Áprilisi programjaink
  
  
• Leonardo gépezetei
  
  
• Idézetek Leonardo da Vincitől
  
  
• A filozófia mint életforma
  
  
• Információk

Kedves Olvasó!

Már több éve mind gyakrabban és különböző helyekről hallunk vészjósló hangokat a Föld klímájának változásairól és ezeknek az életre kifejtett esetleges pusztító következményeiről. A huszadik század utolsó évtizedeiben elkészültek az első tanulmányok a légkörbe juttatott szén-dioxid növekvő mennyisége és az üvegházhatás jelensége közötti összefüggésről. És a természet rendkívüli időjárási jelenségei mintha nem győznék bizonyítani, hogy tényleg valami szokatlan történik a világban.

Mint bármelyik élőlénynek, a Föld testének életfunkciói is a benne zajló számtalan kisebb folyamat egyensúlyától függnek, és ha az egyik „szervében” vagy a működésében fennakadás történik, az kisebb vagy nagyobb mértékben, de feltétlenül hat az egész test állapotára is. Amíg ez csak egyszeri esetnek tűnik, nem szoktunk különösebb figyelmet fordítani rá, akárcsak saját egészségünk esetében. De ha a betegség ellehetetleníti az egész szervezet működését, ha például belázasodunk, akkor már kénytelenek vagyunk komolyan venni a helyzetet. Márpedig az ember láza, illetve a Föld növekvő hőmérséklete igen hasonló jelenségnek tűnik.

Az utóbbi időben a Golf-áram gyengüléséről érkeznek hírek az Amerikai Egyesült Államok és az észak-európai országok kutatóitól. Köztudott, hogy mérsékelt éghajlatát Európa elsősorban a meleg felszíni vizet szállító áramlatnak köszönheti. Az ugyanazon a szélességi körön fekvő kanadai tájat ezzel szemben az év legnagyobb részében jég borítja. Ezek szerint a figyelmeztetések szerint – ha a folyamat nem áll meg – Európa egy kb. 10 000 évvel ezelőtti állapotába térhet vissza, azaz egy újabb jégkorszak fenyegeti.

A kérdés, amelyre senki sem adhat egyértelmű választ, hogy az embernek mekkora szerepe van a mostani helyzet kialakulásában. Itt felsorolhatnánk számtalan, egyesek által „a természet elleni merényletnek” nevezett cselekedeteinket, mint például az őserdők mai napig nem szűnő kiirtását, vagy az ipari tevékenységek káros melléktermékeinek növekvő mennyiségét, de például a globális légkört hasonlóképpen befolyásoló tűzhányók kitöréséért már nem tehetjük felelőssé az embert. A középkorban Európa a mainál jóval hidegebb teleket élt át, amikor az Északi-tenger is befagyott, ebben viszont aligha lehetett szerepe az embernek.

Viszont, ha legalább a tőlünk függő okokra szeretnénk hatni, és az általunk okozott károkat helyreállítani, de ezt a különböző, egymásnak ütköző lokális érdekek miatt nem tudjuk megtenni, akkor csak tehetetlenül szemlélhetjük a globális érdek hiányából fakadó egyre inkább globálissá váló válságot. Egyvalamiben azonban biztosak lehetünk: bárki vagy bármi okozta is a rendellenességet, az elszenvedői mi leszünk, mindannyian, az állat- és növényvilággal együtt. Az egyszer kifejtett hatásnak előbb vagy utóbb lesz egy ellentétes irányú hatása, és ez alól a természetben nincs kivétel. Ha ezt az egyszerű igazságot fel tudnánk már végre fogni, és belátnánk, hogy a véletlen fogalma csak tudatlanságunk szüleménye, akkor talán megnyílnának a megértésünk elől eddig elzárt kapuk, és átélnénk a természet nagy Életének csodáját, amely egyéni életünkben is megnyilvánulhat. Ha tegnapi hibáink miatt ma még szenvednünk kell, akkor legalább tanulhatnánk belőle, és a mai és holnapi jó cselekedeteinkkel holnapután jobbíthatnánk mind önmagunk, mind utódaink sorsán, és teljesebbé tehetnénk a Föld hatalmas élő harmóniáját.

ÁPRILISI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

GYŐR

SZEGED

LEONARDO GÉPEZETEI

Leonardo da Vinci (1452–1519) igazi reneszánsz személyiség volt. Festő, szobrász, feltaláló, természettudós, csillagász, biológus, filozófus egy személyben.

Találmányainak kéziratai különböző kéziratgyűjteményekben maradtak fenn, ezek közül a leghíresebb az Atlanti Kódex, amely kb. 1200 ábrát tartalmaz. Leonardo összesen mintegy 7000 rajzot készített, melyeknek szinte mindegyike önálló találmány, újítás vagy új technikai megoldás volt. Többek között tervezett repülő szerkezeteket, ejtőernyőt, egyéb járműveket, tengeralattjárót, különféle hadigépeket, gőzgépet, vízszivattyút, valamint a legkülönbözőbb felhasználási területen alkalmazható gépeket.

Találmányainak legnagyobb része nem ölthetett testet életében, de ez nem jelenti azt, hogy nem is voltak megvalósíthatóak. Környezete legtöbbször elutasító volt, ami szinte magától értetődő. Az emberek a jövőjüket általában olyan elemekből építik fel, amelyek a rendelkezésükre állnak. Hiába ajánlotta fel hadigépeit Leonardo, nem értették, miért kellene harckocsit vagy tengeralattjárót használni, amikor van lovasság és vannak hajók. Más példák is vannak erre a jelenségre történelmünkben. Amikor 1865-ben egy német mérnök kitalálta, hogyan lehet zenét továbbítani egyik helységből a másikba, a szakemberek csak kinevették. Teljesen feleslegesnek vélték a hangátvitelt, hiszen távírón minden szükséges információt pontosan és olcsón lehetett továbbítani. Vagy amikor 1938-ban feltalálták a fénymásoló gépet, úgy ítélték meg, hogy teljesen felesleges pénzkidobás, hiszen ott az olcsó és jól használható indigó… Éppen ezért az igazi feltalálók, akik valóban valami teljesen újat hoznak létre, nem lehetnek „próféták” saját korukban. Leonardót sem ezért a munkásságáért tisztelték, hanem festészetéért.

Ezért lehetett, hogy legtöbb találmányát csak évszázadok múlva építették meg, illetve „találták fel” újra, némelyiket csak a 20. században. Ebben azonban az is közrejátszott, hogy életében nem adta ki kéziratait, halála után pedig mintegy 100-150 évre eltűntek a rajzai. Utólag gyűjtötték össze őket és tették kódexekbe a 16. század végétől. A mai napig foglalkoznak a találmányaival. Sárkányrepülőjét néhány hónapja építették meg az eredeti tervek alapján, és egy autógyár szélcsatornájában tesztelve megállapították, hogy igen jól tud repülni. Az általa tervezett ejtőernyővel ugrott ki 3000 m magasról egy híres ejtőernyős, hogy bebizonyítsa Leonardo találmányának működőképességét.

Mi volt Leonardo titka? Hogyan volt képes ennyire előre látni a jövőt, és megjósolni, illetve megtervezni azokat a szerkezeteket, amelyek akkor még teljesen ismeretlenek, sőt elképzelhetetlenek voltak, ma pedig már magától értetődő módon használjuk őket?

Ha zsenialitásának tulajdonítjuk képességeit, valószínűleg nem járunk messze a valóságtól. A zsenialitással azonban van egy kis gond: nem lehet utánozni. A zsenialitás tanulhatatlan, az ilyen embert csak csodálni tudjuk, de követni, példájából tanulni aligha. Szerencsére Leonardo esetében nem pusztán erről van szó. Ezt egyre többen észreveszik, és az utóbbi időben egy sor könyv jelent meg olyan témákban, mint például hogyan gondolkodjunk úgy, mint Leonardo, hogyan legyünk olyan kreatívak, mint Leonardo.

Hiszen Leonardo rendkívül kreatív volt, és képes volt magában megvalósítani ennek az erénynek minden oldalát. Állandóan teremtett: hol egy festményt vagy szobrot alkotott, hol egy-egy találmányát vetette papírra. Állandóan élt benne a teremteni, jobbítani vágyás. Mindig figyelte környezetét, és mindig volt egy-két jó ötlete a jobbításra. Ha egy nehézséggel találkozott, addig fáradozott, amíg valamiféle megoldást nem talált rá. Ha valahol hiányt észlelt, igyekezett kitölteni. Számára nem léteztek lehetetlen dolgok…

Figyelmének középpontjában maga a természet állt. Elmélyülten figyelte a folyók sodrát, a szél kavargását, a madarak repülését, és ezekből képes volt megsejteni a természet rejtett mozgatórugóit, törvényeit. Ezért volt képes arra, hogy a madarak repülését tanulmányozva olyan repülő szerkezeteket tervezzen, amelyeknél megfelelőbbet csak a 20. században építettek.

Fontosnak tartotta tehát a környezet megfigyelését, a tapasztalatot. Azt írta, hogy ha az ember anélkül próbál következtetésekre jutni, hogy előtte tanulmányozta volna a természet működését, akkor valószínűleg tévútra jut, belevész saját elméjének kuszaságába. Ha azonban a természet megfigyeléséből következtetni tud az azt mozgató törvényszerűségekre, akkor már nincs szüksége több tapasztalatra, felesleges a természet újabb és újabb megnyilvánulásait kutatnia. A feladata a megtalált törvényekkel összhangban élni. Többen kiemelik, hogy Leonardo találmányainak mindegyike összhangban van a természettel, ellentétben a mai kor legtöbb technikai vívmányával.

Különleges tehetségének másik oka a képzelőereje. Megfigyelhető, hogy még a legbonyolultabb találmányait is határozott vonalakkal, helyesbítés nélkül rajzolta meg, ehhez pedig arra volt szükség, hogy előzőleg „lássa” a megvalósítani kívánt szerkezetet. Képesnek kellett lennie arra, hogy képzeletben működtesse, „tesztelje” találmányait, és még gondolatban helyesbítsen, ha valamilyen hibát talált.

Ez a két fő erénye természetes módon kiegészítette egymást. Miután hosszasan tanulmányozta a víz „működését”, már képes volt maga is elképzelni a vizet olyannak, amilyen valójában. Már nem kellett a folyóparton ülnie, hogy láthassa, hogyan viselkednek a hullámok. Képzeletében pontosan látta, hogyan fognak a hullámok találkozni, hogyan fog a sziklának csapódott tajték visszahullani a vízbe. Ezért festményein teljesen élethűen tudta a vizet lerajzolni.

Ezt a képességet a mai világban egyre nehezebb megvalósítani, hiszen rengeteg eszközünk van, melyekkel – mint valamiféle mankókkal – igyekszünk támogatni általában tanításra szoruló képzeletünket. Ma már nem kell elképzelni egy regényhőst, hiszen elképzelik helyettünk a szakemberek, akik „filmvászonra álmodják” őket, csakúgy, mint sok képzeletbeli lényt a technikai effektusok segítségével. Ma nem kell kitalálnunk egy használati tárgyat, hiszen már kitalálták helyettünk. Nekünk csupán az a feladatunk, hogy megvegyük és használjuk. Ha „elszáll” a számítógépünk, nincs lehetőségünk arra, hogy elgondolkodjunk a hibán és igyekezzünk kijavítani. Panaszkodhatunk, de aktívan nem tudunk változtatni a helyzeten, legfeljebb úgy, hogy veszünk egy jobb gépet.

A fenti példákból jól látható, hogy újra fel kell fedeznünk az aktivitás és a képzelet erejét. Hiszen lehet, hogy egy számítógép működésén nem fogunk tudni változtatni, de biztosan van olyan része az életünknek, olyan eleme környezetünknek, melyen képesek vagyunk jobbítani nap mint nap. A sok kis eredmény teszi lehetővé, hogy egyre jobban tudjunk jótékonyan hatni a körülöttünk lévő, illetve a bennünk lévő világra.

Sztanek Péter

IDÉZETEK LEONARDO DA VINCITŐL

„A tapasztalat soha nem csal meg, csak a megítélésed csalhat meg…”

„…ahol hiányzik az értelem, ott a lárma foglalja el a helyét…”

„A természetben nincs hatás ok nélkül. Ha látod az okot, nincs szükséged tapasztalatra.”

„Tanulmányozd először az elméletet, aztán jöjjön a gyakorlat, mely belőle származik.”

„Ha megvan az ok, akkor a természet azon a legrövidebb úton fejti ki hatását, amelyen csak lehetséges.”

„Ahogy a vasat belepi a rozsda és a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik.”

„A tudomány a hadvezér, a gyakorlat pedig a sereg.”

„Az eszme avagy a képzelet az érzékek kormányosa és kantárja, mert az elképzelt dolog mozgatja az értelmet.”

„A természet tele van olyan igazságokkal, amelyek még sohasem jelentek meg tapasztalható formában.”

„Az ember mint Isten képmása, a világ kicsiben, annak harmóniáit testesíti meg. Mikrokozmosz, amelyben ott a makrokozmikus teljesség.”

„A jó emberek természetüknél fogva törekednek a tudásra.”

„A becsvágyóknak, akik sosem elégszenek meg az élet áldásával és a világ szépségeivel, az a kényszerű büntetésük, hogy sosem érthetik meg az életet, és érzéketlenek maradnak a mindenség javaival és szépségével szemben.”

Az idézetek forrásai:

Leonardo da Vinci válogatott írásai – Ízelítő a polihisztor életművéből. Válogatta: Csorba F. László. Ford.: Krivácsi Anikó. Typotex Kiadó, Budapest, 2002.
Leonardo da Vinci: Válogatott írások. Ford.: Kardos Tibor. Művelt Nép, Budapest, 1953.
Leonardo da Vinci: Tudomány és művészet. Ford.: Kardos Tibor. Helikon Kiadó, Budapest, 1960.

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

Az evolúció

„Noha az evolúció törvénye egy és ugyanaz, mondhatjuk, hogy különböző ütemben halad. Annak az embernek, aki úgy dönt (vagy pontosabban nem dönt sehogy, hanem átengedi magát az élet sodrásának), hogy azt az életet éli le, melyet a sors hoz, minden különösebb igények és törekvések nélkül, annak az idő nagyon hosszú, lelki és fizikai értelemben egyaránt. Az élet folyása természetesen továbbvisz, de ebben az esetben lelassul annak a tehetetlensége folytán, aki hagyja magát sodortatni, és nem mozdítja saját lábait. A nehézségek szükségképpen megjelennek, mert ezek nem maradnak el az illető tudatos vagy tudattalan érdeklődésének hiánya ellenére sem. A próbák próbák, a karma pedig karma, akár elismerjük, akár nem. Ha ezt nem tudjuk és nem ismerjük el, haladásunk lelassul, nehézségeink nagyobb alakot öltenek, és ezzel nagyobb lesz az okozott szenvedés is. De az is megtörténhet, hogy a fájdalom hatására felébred a tudat, és megkérdezi, mi végett születtünk, akkor is, ha eleinte elsősorban csak saját életének miértje és saját akadályai érdeklik.

Egy dolog sodródni, és valami egészen más saját erőnkre támaszkodva járni. Ha az utóbbit választjuk, akkor elfogadtuk, hogy az evolúció útján vagyunk. Látjuk, hogy az élet nem állhat a körülmények ismétlődő és haszontalan halmazából, amelyek legtöbbje inkább fájdalmat, mint élvezetet okoz. Épp ellenkezőleg: minden, ami történik, bármennyire jelentéktelennek tűnik is, fontos és tanító. Azt tanítja meg nekünk, amire életünknek ebben a pillanatában szükségünk van.

Tehát úgy kell tekintenünk, hogy életünk minden helyzetére szükségünk van. A törvény igazságos, és az evolúció törvénye ránk szabja a tapasztalatok egész sorát, melyek elkerülhetetlenek mindaddig, amíg nem vésődnek bele a magasabb tudatunkba, addig, amíg nem válnak érthető igazsággá, amely az annál is nagyobb igazságokhoz vezethet. Ebben a törvényben nincsen se keménység, se fatalizmus. Éppen ellenkezőleg: igazságosan elénk tárja tudatszintünk emelésének eszközeit további tapasztalatok révén, és a lehetőséget, hogy a szintünkhöz nem illő tetteket megfelelőbbekkel cseréljük le.”

INFORMÁCIÓK

Rövid hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

• Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
  
  
• Győrött: 9021 Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.
  
  
• Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.