2017. július-augusztus – Mi a mosoly titka?

2017_07-08_Ele_fejlec_k.jpg
 


 
Ha Te változol, minden változik
Kattanj rá a filozófiára!


Filozófiai kurzus plakát
 
 
BUDAPEST

Főnix Kultúrműhely, Budapest VIII., Rigó utca 6–8.

Élet – játék – filozófia a Sziget Fesztiválon
Új Akropolisz a Civil Szigeten

2017. augusztus 11. péntek, 10.00 órától
2017. augusztus 13. vasárnap, 22.00 óráig
Helyszín: Hajógyári-sziget

Budapesti programjaink

 
EGER
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Egri programjaink
 
 
GYŐR

FILO-Pont, Kálóczy tér 15.

Győri programjaink
 

 
PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
János u. 6.

Pécsi programjaink
 

 
SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Juhász Gyula utca 36.

Szegedi programjaink

 
SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Székesfehérvári programjaink
 

 
Hogy könnyen szálljon arcunkra a mosoly...

mosoly_human_kicsi.jpgEgy kellemes nyári reggel, amikor éppen a várva-várt vakációra vagy egy könnyed baráti összejövetelre készülünk, lelkünk gyorsan megtelhet derűvel, és az induló nagy kaland öröme újra meg újra mosolyt csalhat az arcunkra. De mi történik a nehéz napokon, amikor például egy előttünk álló megmérettetés miatt izgulunk? Vagy amikor egy fájó veszteség kapcsán rossz hangulat telepszik ránk, akár hosszabb időre is? Vajon ilyenkor mennyire tudunk derűsek, mosolygósak lenni? Lehet, hogy ez gondolatban is elképzelhetetlennek tűnik. Vagy talán mégsem?

A régi korok sztoikus filozófusai azt vallották, hogy nem az a lényeg, mi történik velünk, hanem hogy miként viszonyulunk a történésekhez. Ha megengedjük, hogy nyomasszanak, és rosszkedvű viszonyulásunk szokássá, majd egyfajta rossz beidegződéssé válik, akkor ez rányomhatja bélyegét a környezetünkre és a kapcsolatainkra is. Így egyre kevesebb lesz az erőnk ahhoz, hogy továbbhaladjunk, és már azt sem fogjuk tisztán látni, melyek az élet valódi értékei. Ha viszont megőrizzük lelkünk nyugalmát és derűjét, bármi is történik, akkor jut energia arra, hogy az élethelyzetek mögött rejlő okokat keressük. Sőt, akár orvosolhatjuk is.

2014-ben mutatták be a Balogh László avagy Lala bohóc munkásságába betekintést engedő dokumentumfilmet. A hazai és nemzetközi díjakkal is jutalmazott „Dr. Lala” című alkotás elénk tárja, milyen bámulatos képességgel csal elő a bohóc súlyosan beteg gyermekekből önfeledt kacagást, olyanokból, akik másnak talán meg sem tudnak nyílni. Az orvosok szakmai tapasztalata szerint a nevetés a legjobb orvosság. A tiszteletbeli doktor a nevettetés specialistája, akinek sok más ismeretlen önkéntessel együtt az a célja, hogy vény nélküli „gyógyszere” minél több kórházban fekvő gyerekhez és otthonban élő idős emberhez eljusson.

És ez nem csak játék és mese, az orvostudománnyal és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kutatások igazolják a mosoly és a nevetés testre és lélekre kifejtett jótékony hatásait. A stressz okozta ártalmak leghatásosabb ellenszereiként javítják a hangulatot, ellazítják a megfeszült izmokat, tágítják az ereket, segítve ezzel a szervezet vérkeringését. Növelik az ellenálló-képességet, az immunrendszer működésének hatékonyságát, miközben a kiváltott endorfintermelés jelentősen képes csökkenteni a fájdalmakat is.


lala bohóc.jpgEgy kiadós kacagás egyfajta „belső kocogás”, amely kívül-belül megtornáztatja a testet, átszellőzteti a tüdőnket, megmasszírozza a belső szerveinket, miközben a kalóriák is égnek, és így akár fogyókúrának is kiváló. Talán ez a magyarázata annak is, hogy a rajzfilmben dr. Bubó minden étkezés előtt, után és az étkezések között is jelentős mennyiségű, gyakran ismételt nevetést ajánl. És szerencsére senkinek sem kell lemondania ezekről az előnyökről, még azoknak sem, akiket kevés humorérzékkel áldott meg a természet vagy soha nem kerül az útjukba egy piros orrú „orvos”. A kutatók szerint ugyanis már azzal is hasonló hatást érhetünk el, ha tudatosan – kezdetben akár kissé erőltetetten – idézzük elő a mosolyt, a nevetést.

Mi a mosoly titka? A mosolyra, nevetésre késztető humor révén ugyanazokra a dolgokra más, szokatlan szemszögből tekinthetünk rá. A poén vagy csattanó fonákjára fordíthat valamit, amiről addig akár meg voltunk győződve, és az új perspektíva kacajra serkent. Vajon képesek lennénk ugyanezt az iróniát máskor, az életünk más területén is alkalmazni?

Ez a nézőpontváltás lehet az első lépés a gyógyulás felé. Ez váltja ki a nevetést, mert az új, másféle megközelítés új távlatot nyit, és megkönnyebbülünk. És innen sokszor már nemcsak a nehézség látszik, hanem a belőle kivezető út is. Ahogy Delia Steinberg Guzmán írja: „Ehhez az kell, hogy mindenre nyugodtan, intelligens és objektív szemmel nézzünk. Kívülről kell szemlélnünk önmagunkat, hogy elfogulatlanul lássuk a helyzeteket, amelyek magukba szippantanak, és nem engedik, hogy felismerjük és megnevezzük őket.”

Ha ezt megértjük, ha gyakoroljuk a mosolyt, ez azután jellem- és sorsfordító erejű „szokássá” válhat. Mert a könnyedség segítségével azt is megláthatjuk, hogy milyenné szeretnénk válni, és mit tehetnénk érte. „Ha egyszerű, kis dolgoknak örülünk, ha könnyen száll arcunkra a mosoly, ha mindennap készek vagyunk valami újat megtanulni, ha sietség és szünet nélkül haladunk céljaink felé, akkor boldognak nevezhetjük magunkat.” És mindez csak egy mosollyal kezdődik, amely tudatos és új viszonyulásunk révén már belülről jön.

 
Udvardi Veronika – Bujáki Márton


E havi számunkban:
bélyeg_folyó1.jpg bélyeg_karinthy-1.jpg bélyeg_ajánló_sziget.jpg
Volt egyszer egy folyó... Megtréfál, de el nem zavar! - Karinthy-portré Élet – játék – filozófia a Sziget Fesztiválon

jó szándékaidat haladéktalanul....jpg
Volt egyszer egy folyó...

folyó1.jpgEgy régi keleti elbeszélés szerint volt egyszer egy folyó, amely békésen folydogált kényelmes, iszapos medrében. Zavaros vizében lusta, sárban turkáló halak telepedtek meg.

Sekély volt, így az embereknek eszükbe sem jutott hidakat építeni fölé, csupán beléhajítottak egy-egy nagyobb követ, hogy a rögtönzött átkelőkön a folyó éppen csak megnedvesítse a lábukat lassú folyásában. Az erdő állatai egyszerűen csak átgázoltak rajta a sekélyebb szakaszokon, és lábukkal felkavarták medrének iszapját. Inni is inkább egy közeli tóra jártak, mert a folyó vize sötét és poshadt volt.

Egy nap a mindentudó Indra megszánta a folyó Géniuszát, aki nem volt ugyan buta, csak úgy viselkedett a semmittevéstől és kényelmeskedéstől eltompultan. Már beletörődött abba, hogy átgázolnak a testén, amely leginkább egy nyálkás, bűzös, élettelen kígyóhoz hasonlított. Ahogy telt-múlt az idő, egyre inkább beérte a könnyű utakkal, és kerülte a meredek lejtőket. Néma és csúnya volt. A folyópartokon élő szépséges sellők és tündérek nem közelítettek hozzá, hogy teliholdas éjszakákon partjánál készítsék mágikus tükreiket.

Indra egyik szolgálója kiszárította és megemelte a folyó útjában elterülő föld egy részét, amivel arra kényszerítette, hogy irányt változtasson. Az öreg folyó először felnyögött félelmében, de hamarosan ráérzett a kövek átugrálásának örömére. Felzúgva fákat döntött ki, és utat vágott magának, ahogy átszelte a szakadékokat és nekirontott a hatalmas szikláknak.


Vize kitisztult a homokon és a kavicsokon, medrét kövek és néhol fémek tarkították, ércerek futottak és fénylettek hasán, akár Indra tüzes ostora, mikor a Marutokat vezeti.

folyó4.jpgEgykori sötét, borongós belsejéből fehér tajtékkő született, ami nem keletkezik, ha nincs harc, ha nincs tisztulás.

Vizében csillogó halak szöktek a magasba, és partjának mély lagúnái, mint megannyi sziklába foglalt gyöngy, elbűvölték a víz elemi szellemeit. A vízfelszínről visszatükröződő csillagok fényéből mágikus fésűiket, mélységes mélyéből pedig varázslatos tükreiket készítették a nimfák.

Az emberek már nem gázoltak át rajta, hanem diadalíveket építettek fölé, amelyeket hidaknak neveztek.

Az állatok úszva keltek át rajta, majd tisztán és csillogón méltatták a folyó erejét.

Útja végén, amikor anyjához, Gangához ért, a többi folyó örömkiáltással fogadta, és együtt örvendeztek vizeik kölcsönös ölelésében.

Mindezt látva, és sok mást is, amit nem is említettünk, Indra az emberekre gondolt, akik közül sokan nem élnek lehetőségeikkel, és továbbra is minden bátorságot és kiválóságot nélkülöző, lassú, iszapos folyók maradnak. Valahányszor, amikor ez az eszébe jut, két könnycsepp gördül végig izzó arcán: így keletkeznek a felhők, az egész természet szürkeségbe borul, és siratja az ember ostobaságát.

 
Jorge Ángel Livraga
Az Új Akropolisz alapítója

Megtréfál, de el nem zavar!


„Soha, egy pillanatra, életem legszörnyűbb fájdalmaiban és legvidámabb percében sem felejtettem el a csillagos eget fejem fölött.”
Karinthy Frigyes


karinthy-1.jpgAz író az egyik novellájában találkozik ifjúkori önmagával. Elbeszélgetnek, és a szerző némi szégyent érez ifjonti énje előtt, hiszen annyi minden nem valósult meg a fiatal, nagy álmodó terveiből. Különös ez az érzés egy olyan embertől, aki élete során bő 30 kötetre való regényt, novellát, verset és más műveket írt, aki humoreszkjeivel napról napra jókedvre derítette a pesti éjszaka közönségét, akivel Faludy György elmondása szerint még a villamoson is kedélyesen elcseveghetett bárki, akinek számos találmány buggyant ki elméjéből, és akit a betegsége idején az újságok is rendszeresen bátorító cikkekkel támogattak.

De Karinthy Frigyes az „örök elégedetlen” hírében áll. Fotóin is legtöbbször maga elé mered, mintha folyton keresne valamit, s csak ha a fotós többedjére figyelmezteti, akkor szán időt arra, hogy a kamerára vesse tekintetét. Akkor viszont széles-magas homlokcsontja alatt úgy tekint a lencsére, mintha minden falon át tudna törni, és már a lencsén keresztül ott vadássza a témát, ahonnan mi nézzük őt. S valóban: hősei diadala a miénk, bukásaikkal együtt rogyunk meg, együtt nevetünk a Tanár úr kérem mesélőjével, és együtt utazunk vele a koponyája körül. A homlok alatt azonban csupa puha redőt találunk – az állhatatos, konok, célratörő természet hajtását, és Karinthy szinte percre kidolgozott napirendjét megszenvedték a fáradékony arcizmok.

Lázas munkabírása talán az édesapja öröksége, aki a Magyar Filozófiai Társaság egyik alapító tagja (Karinthi József), így a legenda szerint a kis Frigyes esti mesék helyett Kant műveiből hallhatott altató szövegeket. Ő maga azonban leginkább Verne Gyulát és Petőfit olvasott, s már 1898-ban, tizenkét évesen elkezdett írni, prózát, drámát, verseket, és tizenöt évesen a Magyar Képes Világ publikálta Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.

Emellett tanulmányait sem hanyagolhatta el, apja például egy iskolai bukást követően állítólag mintegy ezer versét a tűzre hajította. Miután 1905-ben leérettségizett, a Műegyetemen és az orvosegyetemen is hallgatott szemináriumokat. 1906-ban azonban már elszegődött Az Újság nevű laphoz – megmaradt írónak, s később sem szerzett diplomát.

Annál több vidám percet szerzett azonban barátainak, vagy bárkinek, aki letelepedett mellé – ahogy Füst Milán emlékezik róla, „ha az ember leült a közelébe, azt mondhatta magának: no, most jó, mert most mindent el fogok felejteni, ami bánt” .

Rendszeresen jelent meg partikon is, ahol gyakran azzal szórakoztatta barátait, hogy megkérdezte, milyen könyvet olvasnak, és ha éppen Shakespeare-t feleltek, akkor onnan kezdve egész este az angol író jambusaival beszélt. Egy ilyen alkalommal barátai lekörmölték Karinthy Bernard Shaw-paródiáját, a későbbi Így írtok ti első darabját.

Az irodalmon és a játékokon kívül szenvedélyesen érdekelte a tudomány és a találmányok. „Lelkes rajongó nézője és olvasója vagyok minden friss törekvésnek, ami a régi tömlőkbe új bort kínál” – ecsetelte egy interjúban. Ugyanakkor csak annak a tudománynak fogadta el a létjogosultságát, amely teret enged az intuíciónak is.

Az Így írtok ti 1912-ben jelent meg, és ezzel a könnyed játszadozásból megszületett az első nagy irodalmi siker. Az áttörés dacára Karinthy utóbb fanyarul emlékezett arra, hogy bár számos találmányt jegyzett (pl. a felfújható léggömböt), nagy műveket fordított (Gulliver utazásai, Micimackó), filozófiai eszmefuttatásnak is beillő novellákat írt (Találkozás egy fiatalemberrel; Barabbás), mély emberi kérdéseket érintő műveket publikált (Utazás a koponyám körül), örökkön a humoros szerzőt látta benne a közönség.


Karinthy_kosztolanyi.jpegMég kortársai is leginkább csínyjeire emlékeztek, amikor Karinthyról kérdezték őket. Történt például, hogy Kosztolányihoz az utcán háromszor-négyszer is odaszaladt egy gyerek, hogy autogramot kérjen tőle, és a negyediknél az író megkérdezte tőle, miért. „Tetszik tudni, ötven Kosztolányiért kapok egy Karinthyt” – érkezett a bemagoltatott válasz, mire Karinthy és barátai a térdüket csapkodva röhögtek a sarkon.

Mindeközben munkásságát igen nagyra tartotta a közönség és pályatársai is, Kosztolányi például így nyilatkozott róla: „Ez a marha volt közöttünk a legnagyobb zseni!”. Babits Mihály pedig azt mondta, azért kiváló fordítója Swiftnek, mert megvan benne az angol szerző zsenialitása, de hiányzik belőle híres rosszakarata, Karinthy ugyanis szereti az embert és nem áll harcban a világgal.

A világ így egyszerre kitágul és mindenki belefér, de össze is zsugorodik és mindenki karnyújtásnyira lesz. 1929-ben jelent meg Láncszemek című novellája, amelyben leírja, hogy a világon bárkivel öt másik emberen keresztül kapcsolatba lehet lépni. Mindezek fényében mindinkább érthető, hogy 1935-ben, halála előtt három évvel Baumgarten-díjjal jutalmazták, amelyet – a díj alapítójának végrendelete szerint – „oly komoly törekvésű, akár a szépirodalmat, akár a tudományt művelő magyar írók” kaphattak meg, akik „minden vallási, faji és társadalmi előítélettől mentesek és csakis eszményi célokat szolgálnak és így személyes előnyök kedvéért megalkuvást nem ismervén, anyagiakban szükséget szenvednek”.

És bár a korabeli sajtónak is kijutott Karinthy sajátos humorából – úgy nyilatkozott egyszer, hogy az interjú olyan műfaj, amelyért ő dolgozik meg, de a riporter veszi fel érte a pénzt –, rajongott mesterként cikkeztek róla. Különösen akkor, mikor agydaganattal műtötték külföldön: számos beszámoló jelent meg róla, állapotáról, hogy érzi magát és hol tart a felépülése.

Ekkor történt, hogy külföldről hazafelé a vonaton a vámnál egy rendőr belépett a fülkéjébe, szigorú arccal elkérte az útlevelét, majd amikor megnézte az okmányt, hirtelen felnézett, megvizsgálta magának az utast, és azt mondta: „Isten hozta, már nagyon vártuk!”. Amikor Karinthy később erről mesélt, azt mondta, megdöbbentő volt számára, mennyi jó ember él a földön, és ráébredt, általános tévhit, hogy az emberek gonoszak. A világon – mondta – összesen ha tíz rossz ember van; az más kérdés – tette hozzá –, hogy pechére mind a tíz az ő ismerőse.

 
Bujáki Márton


Házunk táján
 

Aquincumról mesélnek a rómaiak

Kincset rejtő, értékőrző szimbólumok Apró kezekkel leporolt jelkép – gyermekrégészkedés

bélyeg_morzsa_aquincum.jpg

bélyeg_morzsa_múzéj.jpg

bélyeg_morzsa_gyerek2.jpg

Május utolsó vasárnapján az Új Akropolisz által szervezett kiránduláson a résztvevők megtudhatták, hogy az Amfiteátrumban gyakorta nem halállal végződött a gladiátorjáték, hogy már az ókori Rómában volt padlófűtés, és hogy a bikaölő Mithrász hívei nem is öltek bikát.
Tovább
Éjszakába nyúlóan várta a szimbólumfejtésre, -festésre és társasjátékozásra kapható közönséget az Új Akropolisz a Múzeumok Éjszakáján. A résztvevők műkő fali díszt festhettek, mandalát színezhettek, együttműködést serkentő társasjátékot játszhattak és ősi szimbólumok jelentéseiről hallgathattak előadásokat.
Tovább
Hogy a Múzeumok Éjszakáján a gyermekek se unatkozzanak, idén belekóstolhattak a régészkedésbe. Elsajátíthatták hogyanját, hogy finoman, türelemmel keressék elő a föld alól a különböző darabokat, és még néhány jelkép jelentésével is megismerkedhettek.
Tovább
 

Új Akropolisz a világban

F
i
l
o
z
ó
f
i
a

news_filozófia.jpgTudományos és filozófiai konferencia (Alicante, Spanyolország)

A tudomány és filozófia okfejtéseit az Alexandriai Könyvtár leégéséig egy helyen gyűjtötték. De mi maradt mára a kettő kapcsolatából? Az Új Akropolisz ennek felfejtésére hívta életre hagyományteremtő konferenciáját. A programon a résztvevők előadást hallhattak a húrelméletről és filozófiai megközelítéséről, a mágia tudományos megalapozottságáról; a tudomány, a filozófia és a mítoszok közti kapcsolatról, a tudomány és a tudat, valamint a tudomány és az igazság viszonyáról. A tudomány fejlődésének egyes állomásai mögött a prezentációk egytől egyig az ember szerepét vizsgálták, aki minduntalan az élet értelmét kutatja.

 

K
u
l
t
ú
r
a

news_kultúra.jpgJapán szellemisége – előadás (Konstanca, Románia)

A japán szellemiségről tartottak előadást az Új Akropolisz konstancai központjában. Az esten kitárult a kapu a világnak egy olyan szegmensére, ahol a külső eredményekért való harc harmonikusan összekapcsolódik a belső erényekkel vívott küzdelemmel. Mindezt az emberi nemesség hatja át, amelyben a bátorság, az őszinteség, a türelem és az önzetlen cselekvés alapvető fontosságot kapnak. Az előadáson többek között szó esett a szamurájok erkölcsi kódexéről is, amely szabályrendszer kiváló példáját mutatja a helyes elvek szerinti, méltósággal és tisztelettel élt életnek.

 

Ö
n
k
é
n
t
e
s
s
é
g

news_önkéntesség.jpgFaültetés a Föld napján (Toronto, Kanada)

Az Új Akropolisz torontói önkéntesei idén is folytatták nagyszabású faültetési projektjüket a Downsview Parkban. Az önkéntes csoport 1999 óta helyi polgárokkal szövetkezve munkálkodik évről évre azon, hogy egy régi katonai bázist élő-lélegző közösségi térré alakítsanak, és létrehozzák Kanada első városi nemzeti parkját. Az önkéntesek – elmondásuk szerint – minden újonnan ültetett facsemetére úgy tekintenek, mint egy új és jobb világért való erőfeszítés szimbólumára.

 

További híreink a nagyvilágból angol és spanyol nyelven.
 

Ajánló

Élet – játék – filozófia a Sziget Fesztiválon

 
ajánló_sziget.jpgAz Új Akropolisz Filozófiai Iskola évek óta képviseli magát a Sziget Fesztiválon. A Civil Szigeten filozófiai, szimbolikus és mitológiai témákkal, elmét mozgató kultúrtörténeti és aktuális vonatkozású kvízekkel, lélekráncokat elsimító olvasnivalókkal várjuk az érdeklődőket. Idén is kirakjuk a sakktáblát és felállítjuk az Erénykereket, de ezúttal új, az együttműködést próbára tevő, általunk készített társas játékokkal is készülünk!

• Juss ki a Barlangból és szállj szembe az illúziókkal!
• Hódítsd meg a piramist!
• Kövesd Ariadné fonalát a labirintus szívébe!
• Mitikus memóriajáték: erre érdemes lesz emlékezned!

Találj ránk a Szigeten, beszélgess és játssz velünk, fedezd fel rejtett értékeidet, vagy válassz magadnak hősi küldetést!

Kezdete: 2017.08.11. péntek 10.00
Vége: 2017.08.13. vasárnap 22.00
Helyszín: Hajógyári-sziget


Nyomtatható formátum letöltése
A korábbi számok között itt böngészhetsz.
Kérjük, küldj üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevételed van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2017

Ha nem kérsz több hírlevelet, azt a leiratkozás linken jelezheted.