2014. május

2014. május fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

MINDENNAPI ÍTÉLKEZÉSEINK

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... A HARMÓNIÁRÓL

AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Ősi bölcsesség, mai kérdések
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek

Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!

Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok is elsajátíthatók.

Kurzusok indulnak ősztől minden központunkban

Filozófiai tanfolyam montázs


Platón ma
– kiállítás és előadássorozat

Széchenyi István Egyetem, Győr, Egyetem tér 1. ÚT 114.

Platón ma – kiállítás
2014. április 23 – május 9.
Bővebben

filozófusok előadása

Női archetípusok a mítoszokban és a filmvásznon
Előadás filmrészletekkel
2014. május 6. kedd, 18.00
Bővebben

Női archetípusok a filmvásznon

Szókratész, a beszólás mestere
Előadás színpadi jelenetekkel
2014. május 7. szerda, 18.00
Bővebben

Szókratész halála

Ősi bölcsesség, mai kérdések
gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek
2014. május 7. szerda, 19.00
Bővebben

Ősi bölcsesség, mai kérdések

Platón: Ér mítosza
színielőadás
2014. május 8. csütörtök, 18.00
Bővebben

Ér mítosza


TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

19. Erénynek erejével novella- és esszépályázatunk eredményhirdetése
2014. május 17. szombat, 14.00
Bővebben

Platón, Akropolisz

Polgári Természetőr Szolgálat
2014. május 18. vasárnap, 9.00
Bővebben

Polgári Természetőr Szolgálat

Ezoterikus tudomány?!
2014. május 24. szombat, 16.00
Bővebben

Merkúr és matematikai képlet

A belső színész – kutató színházi workshop
2014. május 31. szombat, 10.00
Bővebben

színházterem és idézet

További budapesti programjaink


BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.

Mesék szárnyán a Föld körül – Spanyolország
2014. május 18. vasárnap, 10.00
Bővebben

Mesék szárnyán a Föld körül

További budapesti programjaink


EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Amikor király születik - gyógynövények a férfiakért
2014. május 31. szombat, 15.00
Bővebben

Marcus Aurelius

További egri programjaink


GYŐR

FILO-PONT, Kálóczy tér 15.

Platón ma – kiállítás és előadássorozat
2014. április 23 – május 9.
Széchenyi István Egyetem, Győr, Egyetem tér 1. ÚT 114.
Bővebben

filozófusok előadása

A nő – az istennők leánya
Kétrészes szeminárium a női lélek jobb megismeréséhez
2014. május 17. szombat, 15.00
2014. május 31. szombat, 15.00
Bővebben

Zenekuckó
2014. május 25. vasárnap, 10.00
Bővebben

Zenekuckó

További győri programjaink


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.

Pécsi programjaink


SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

Bellskoncert – a béke frekvenciája
2014. május 9. péntek, 19.00
Bővebben

Bells koncert – a béke frekvenciája

További szegedi programjaink


SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Székesfehérvári programjaink



 

Athéné, a Rend-teremtő

Pallas AtheneAz elmúlt évtizedek felgyorsult életritmusa, az ellentét a rohanó hétköznapok és az otthoni béke megteremtésének igénye között új kihívások elé állítják a férfiakat, nőket egyaránt. Hogy ezeknek a komplex elvárásoknak megfeleljünk, hasonlóan összetett jellemvonásokkal szeretnénk felvértezni magunkat. Minden nő szeretne gyönyörű és intelligens lenni, egyszerre összeszedett, ügyes szervező, de független és tettrekész is, akinek az otthoni teendők sem okoznak nehézséget. Úgy tűnik, mintha egy egészen új nőkép lenne kialakulóban. Vagy mégsem új? A görögök Pallasz Athénéjében megvan az összes fenti tulajdonság. Mitikus alakjának tanulmányozása lehetővé teszi, hogy a gyakorlatban is segítségül hívjuk erejét, amikor csak szükségünk van rá.

A görög mítosz szerint Métisz, a furfangos értelem istennője gyermeket várt az istenek királyától, amikor az lenyelte a már gömbölyödő istennőt, mivel egy jóslat szerint a születendő gyermek erősebbé válik nála. Zeusz tehát viselős lett Métisszel, aki maga is viselős volt Athénével. Amikor eljött a gyermek születésének ideje, Zeuszt iszonyú fejfájás kezdte gyötörni. Végül koponyájából Héphaisztosz egyetlen kalapácsütésére kipattant Athéné, a kékszemű istennő, sisakban, teljes vértezetben. Átható tekintetével szimbolikus állatára, a bagolyra emlékeztetett, amely lát a sötétben, vagyis képes tévedhetetlenül felismerni az igazságot a tudatlanság homályában.

Az istenek derűs, fesztelen királya olyan leánynak adott életet, akinek erényei – az elmélyülés, az elmélkedés vagy a körültekintés – épp ellentétben állnak az övéivel. Nyugodt, méltóságteljes és szigorú; ajkát összeszorítja, tekintete a távolt kutatja. Ez az istennő az értelem erejét szimbolizálja, érzelmei elsősorban a cselekedeteit vezérlő szeretetben mutatkoznak meg.

Háború idején Athéné egyszerre veti be harcos energiáját és kivételes intelligenciáját, hogy küzdjön a káosz és az erőszak ellen. Békeidőben a gyakorlatiasságban, a hozzáértésben, a „kéz intelligenciájában” ölt testet. Ő tanította meg az embereket az első agyagedények, házak, szőttesek készítésére éppúgy, mint a számok ismeretére. Jelenlétét is a rá jellemző tevékenységekkel – a módszeres és fegyelmezett tanulással, tervezéssel, munkával, kézművességgel – erősíthetjük életünkben.

Bár Athéné archetípusa az arany középút megtestesítője is, mintáját követve nehézséget okozhat megtalálni az összhangot harcos és alkotó, kifelé és befelé tekintő arcai között. Előfordul, hogy amikor egy nő magára ölti az istennő páncélját, hideggé, könyörtelenné, rombolóvá válik. Olykor az igazságtalanság felett érzett haragja készteti arra, hogy harcba szálljon, csak elvéti a mértéket. Néha azonban nem is tudja, mit idéz elő a másikban: Athéné különlegesen fókuszált, kutató figyelme megbéníthatja beszélgetőtársát. Bár ez a megfélemlítés nem szándékos, józan, már-már szenvtelen viselkedése és lényegbevágó kérdései akaratlanul is gátolhatják a harmonikus kapcsolatok kialakulását.

Egy másik veszély, ami ezt a típust fenyegeti, a túlzott kifelé fordulás. A hétköznapi életben hiperaktívvá válhat, hiszen minden további nélkül képes a munkanap végén egy másik tevékenységre
váltani, közben párhuzamosan számtalan stratégiát felállítani, különböző eshetőségekre készülve. Ha túlcsorduló energiáját nem sikerül megfelelő mederbe terelnie, az Athéné működésű nő akár depresszióba is eshet. Életének hajtóereje, hogy hasznosnak tudja magát, így attól is kiég, ha nem érzi magát többé nélkülözhetetlennek.

Pallas Athene mellszoborAz istennő mint archetípus azonban felette áll ezeknek a szélsőségeknek. Anne M. Lindbergh pilótanő, író és hatgyermekes családanya így vall Athéné – önmagában is megtalált – erejéről: „Fegyvereink a csend, a magány, az elmélyedés, az ima, a zenehallgatás, egy gondolatmenet végigvezetése, egy olvasmány, egy tanulmány vagy munka elvégzése. […] Egy túlhajszolt napon is megteremtjük magunkban a vágyott béke szigetét azzal, hogy reggel elrendezzük a vázában a virágot, írunk egy verset vagy elmondunk egy imát. Ami igazán számít, hogy olykor tudjunk befelé figyelni, még ha csak egy pillanatra is.”

Ezzel a felismeréssel az Athéné típus túllép azon, hogy külső megítéléshez kösse hasznosságának tudatát. Így kiteljesedhet bármilyen alkotótevékenységben, legyen az művészi vagy mentális, látványos vagy a hétköznapok rutinjának része. A lényeg, hogy alkosson, és alkotását magáénak érezze. Eközben megtanul hallgatni intuíciójára, és harmóniában élni a természet ritmusával, ami a legbiztosabb eszköze annak, hogy megőrizze testi-lelki egészségét. Athéné éleslátása abban is segíti pártfogoltjait, hogy felismerjék a tartós értékeket, amelyeket nem befolyásol a divat, a körülmények változékonysága.

A nő ezzel visszatalál természetes terepére: önmagába. Egészen a legutóbbi generációkig nem is volt más választása, mint befelé figyelni. Az utóbbi idők emancipációs törekvései azonban arra ösztönözték, hogy külső tevékenységeiben is felvegye a versenyt, bebizonyítsa egyenlőségét a férfiakkal. Az aktivitás bűvöletében élő, anyagelvű, nyugati szemlélet számára is megérett azonban az idő a változásra. Ahogy az istennő rendszeresen ellátta tanácsokkal, útmutatással a hősöket, az erejükre talált Athéné-nők is segíthetik a hétköznapok hőseit, hogy megsejtsék, a valódi úti cél a lélekben van.

Ha önmagával megbékél, az Athéné erejét hordozó nő természetes módon otthonában is a béke és harmónia szigetét teremti meg, amelyben egész családja kiteljesedhet. Kedvét leli a lakberendezésben, szeret díszíteni, kertészkedni, kézimunkázni, festeni. Gondosságának köszönhetően minden tárgynak, minden hétköznapi mozdulatnak jelentése lesz. A részletekre fordított figyelmével átszínezi magát az életet. Tudja, hogyan teremtsen maga körül valódi kozmoszt, egy takaros, békés otthont, amivel emberivé varázsolja még a technikai eszközöktől hemzsegő, mesterkélt világot is.

Az igényes és állhatatos Athéné alapvető küldetése nem is más, mint intelligenciája és ügyessége segítségével egy élhető, szép és harmonikus világ kialakítása, amelyben mindenki megtalálja a helyét és jól érzi magát. Harcai így már nem a másokkal való versengésben, inkább az elkötelezettségben mutatkoznak meg. Elmélkedései, a világ éles szemű megfigyelése és eredeti megoldásai révén az Athéné típusú nő „béketeremtőként” találja meg küldetését. A társadalom és a kultúra értékeinek megőrzése és az igazságtalanság erőszak nélküli legyőzése – ezek az ő legfőbb erényei.

Torma Réka

 


Filozófia mint életmód

„Vannak kiváló emberek, akik semmit sem tudnak rögtönözve, hevenyészve megcsinálni, hanem természetük azt követeli, hogy nyugodtan és mélyen átgondolják mindenkori témájukat. Az ilyen tehetségek sokszor türelmetlenséget ébresztenek bennünk, mivel ritkán kapni meg tőlük, amit éppen szeretnénk; mindamellett ezen az úton születnek az igazán nagy dolgok.”

Johann Wolfgang von Goethe



Mindennapi ítélkezéseink

Zöld ajtó mögül néző lányEgy hétköznapi délelőtt éppen villamoson utaztam. Az egyik megállónál felszállt egy fiatal férfi. Valahogy nem volt szimpatikus az arca. Meg az a pedáns öltöny és a drága bőrtáska sem nyerte meg a tetszésemet. És ebben a pillanatban képes volt levetni magát arra az üres helyre! „Az ilyenek így szoktak viselkedni. Körül sem néznek!”
– gondoltam magamban. Még hosszabb és borúsabb töprengésbe kezdtem az emberi önzésről. Hirtelen azonban egy váratlan esemény megszakította eszmefuttatásomat. Merthogy alig telt el egy-két perc, az a bizonyos férfi, meglátva egy idősebb hölgyet, felugrott és egy mosollyal az arcán nyomban átadta a helyét.

A meglepődés után csak örülni tudtam. Egyrészt azért, mert győzött az udvariasság. Másrészt mert egy újabb „orra koppintást” kaptam: túl gyorsan és nagyon gyakran minősítek és minősítünk. Automatikusan és ösztönösen születnek bennünk az ítélkező gondolatok. Tele vagyunk tanult – és azt hisszük, tapasztalatokkal alátámasztott – kategóriákkal, amelyekbe igyekszünk besorolni a környezetünkben levő embereket és jelenségeket. Milyen hamar gyökeret ver bennünk egy negatív vélemény egy titkos kis záradékkal: az a másik rossz, és szerencse, hogy én jobb vagyok. Ha mélyen magunkba nézünk, akkor kiderül: gyakran azért ítélkezünk, mert nyíltan vagy elfojtva nem vagyunk elégedettek magunkkal, és tudattalanul olcsó vigaszt keresünk, hiszen más sem tökéletes, sőt… A sok kritika mintha a lázas, érzékeny, békétlen benső világ hőmérője volna.

Amikor ezek a gyorsan ítélő, minősítő gondolatok veszik át a hatalmat, elfelejtünk valamit. Azt, hogy a másik is egy jóból és rosszból összegyúrt ember, és esetleg még hasonlítunk is egymásra. És az sem jut eszünkbe, mennyire rosszul esne, ha embertársaink rögtön véleményt mondanának rólunk. Mennyi lehetőségtől fosztjuk meg magunkat! Kerítést húzunk oda, ahol nincs is határ. A vélemény azután olyan előítéletté válhat, amelyet bőséges tapasztalatok hada sem tud megrengetni, és olyan elvárások alakulnak ki belőle, amelyeknek senki ember fia nem tud megfelelni. Pedig például számos kísérlet bizonyítja, hogy a pedagógus gyerekekről alkotott negatív, illetve pozitív véleménye befolyásolja a tanítványok teljesítményét. Akitől jót vártak, és dicsérettel megerősítették, ténylegesen jobb eredményeket ért el, akitől azonban nem, annak kevesebb esélye volt a kibontakozásra.

Túl lehet-e lépni mindennapi minősítéseink falán? Igen! Bár nem úgy, hogy átugorjuk, mert ez valószínűleg nehéz lenne. Egy-egy téglát azonban mindig ki tudunk emelni. Jó lesz új szemmel, elfogulatlanul, a jót feltételezve átnézni a fal résein. Próbáljunk elvonatkoztatni a saját személyiségünktől, ne hasonlítsuk össze magunkat minduntalan másokkal. Embertársunk is megérdemli, hogy ne zárjuk skatulyába – hiszen vélhetően mi magunk sem szeretnénk, ha minősítenének bennünket. Minél több ítéletünktől, megrögzött véleményünktől szabadulunk meg, annál gazdagabb kép tárul elénk, annál színesebbeknek látjuk az emberi lelkeket. A téglák kiemelése közben nemcsak a többiekről alkotott képünk, hanem mi magunk is változunk: gyarapodunk azzal a képességgel, hogy meg tudjuk látni a másik ember változását.

Takács Mária



Filozófiai kvíz


Áprilisi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. b, 3. c, 4. a
Köszönjük a megfejtéseket!

Májusi kvízünk:

1. A Bhagavad-gítában Krisna arról tanítja tanítványát, Ardzsunát, hogy az embernek van egy része, amelyet „fegyver nem sebez, tűz nem éget, víz nem old, szél föl nem szárít. Megsebezhetetlen, elhamvaszthatatlan…” Az ember melyik részéről beszél Krisna?
a) a halhatatlan lelkéről
b) az élete álmairól
c) a csontvázáról

2. Buddha születése előtt apja jóslatot kapott: vagy hatalmas király, vagy nagy szent lesz belőle – és mivel ő uralkodónak szánta a fiát, igyekezett elzárni a külvilágtól. Azonban egy alkalommal a kertben kocsikázva – isteni beavatkozásra – mégis találkozott három olyan dologgal, amelyektől szíve mélyéig megrendült. Mi volt ez a három dolog?
a) vagyontalanság, halál, magány
b) betegség, nőtlenség, öregség
c) öregség, betegség, halál

3. Egészítsd ki a következő idézetet, amely Nikosz Kazantzakisztól, a Zorbász, a görög írójától származik: „A boldogság nem más, mint …………. És minél …………, annál nagyobb a boldogság.
a) egészség és olívabogyó; jobb az egészség és finomabb az olívabogyó
b) megtenni a kötelességedet; nehezebb a kötelesség
c) a bor és tánc; több a bor és a tánc

4. Miért volt Egyiptomban az isteneknek állatfejük?
a) Hogy féljenek tőlük, és a hiedelmekkel sakkban tartsák az embereket.
b) Eredetileg emberfejük volt, de a későbbi korok türelmetlen vallási fanatikusai megváltoztatták, hogy nevetségessé tegyék az egyiptomi vallást.
c) Az állatfejjel természeti erőket szimbolizáltak. Anubisz például sakálfejű, mert a sakál lát a sötétben, azaz szimbolikusan: látja a láthatatlan lényeget.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk)style="line-height: 1.6em" tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… a harmóniáról

„Szüntelenül törekedj gondolataid, szavaid és tetteid tökéletes harmóniájára. Szüntelenül törekedj gondolataid tisztaságára, és minden rendben lesz.”
(Mahatma Gandhi)

„Egységesnek lenni nem azt jelenti, hogy homogén egészet hozunk létre, hanem annak elfogadását, hogy nagyon különböző részekből tevődünk össze. Tudni kell összehangolni a különböző részeket, kibékíteni őket egymással, és elérni, hogy együtt élhessenek, de nem különálló részekként, hanem egységes egészként.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Hatalmas energiák szabadulnak fel az emberi életben akkor, amikor nincs eltérés abban, ahogy gondolkodunk, amiben hiszünk, és ahogyan élünk.”
(Jiddu Krishnamurti)

„A lélek sugárzása
Széppé varázsolja az embert.
Az ember szépsége
Összhangot teremt a házban.
Az otthon összhangja
Rendet teremt a hazában.
S ha az országban rend honol,
Béke köszönt a világra.”
(Kínai közmondás)

„Az ember azt hiszi, hogy önazonossága megőrzéséhez másmilyennek kell lennie, én azonban azt gondolom, hogy az embernek embernek kell lennie, nem pedig a másságra törekednie. Amikor az embernek sikerül megértenie önmagát, amikor azzá válik, aki, akkor megtalálja valódi helyét a természetben.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid – az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid – a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid – a jóság legyél te magad.
Törd át gátjaid – a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod – a teljesség legyél te magad.”
(Weöres Sándor)

„A harmónia keresése tehát magában foglalja a helyes arány, az egyensúly, a részek közötti és az egésszel való viszony felfedezését, valamint a rend és általában minden arculatában megjelenő szépség megtalálását.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Az emberi szervezetet csodálatosan különböző, más-más feladatra „szakosodott” részek alkotják. Összekapcsolódnak, együttműködnek egy nagyobb, közös cél érdekében: az őket egységként és magasabb rendű céljaira használó lélek szolgálatában.”
(Deák Szilvia)

„Mindenki szeretne harmóniában élni saját magával, harmonikus kapcsolatokat fenntartani, harmóniába kerülni a természettel, a világ aktív részesének érezni magát. Ehhez nem kell más, minthogy használjuk az erőt, amely mindent összekapcsol: a szeretetet, annak legtisztább formájában.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Még aligha láttál valakit azért boldogtalannak, mert nem törődött vele, mi megy végbe mások lelkében. Akik viszont a saját lelkük rezdüléseit nem kísérik figyelemmel, azok szükségképpen szerencsétlenek.”
(Marcus Aurelius)

„Valóban érdemes erőfeszítéseket tenni, mert az akarat egyetlen magjából is a boldogság, a megelégedettség, az önmagunkkal való összhang erdeje nő ki, és világosan fogjuk látni, milyen az út és milyenek az úton járók, akik mindaddig láthatatlanok voltak számunkra, amíg tükrünk csak a sötétség felé nézett.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A harmónia a mindenség mélyén lapuló állandó melódia.”
(Rejtő Jenő)

„Boldogság az, ha amit gondolsz, amit mondasz, és amit teszel, összhangban vannak egymással.”
(Mahatma Gandhi)

„A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga.”
(Lao-ce)

„Az egészséget harmonikus, kiegyensúlyozott állapot jellemzi, és csakis azokra ragadhat át, akikben megvannak ugyanezek a tulajdonságok és fogékonyak a kiegyensúlyozottságra és a harmóniára.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Azt mondottuk ugyanis, hogy csak akkor létezik az erény, amikor az értelem – jó állapotban lévén – az érzelmekkel, amelyek a megfelelő erénnyel rendelkeznek, összhangban van, és az érzelmek is összhangban vannak az értelemmel. Így ugyanis a kölcsönös összhang állapotában vannak, úgyhogy az értelem mindig a legjobbat parancsolja, a jó állapotban levő érzelmek pedig könnyen megteszik, amit az értelem parancsol.”
(Arisztotelész)

„Akiben a természetes tulajdonságok túlszárnyalják a műveltséget, az vadember. Akiben a műveltség szárnyalja túl a természetes tulajdonságokat, az közönséges írnok. Akiben a műveltség és a természetes tulajdonságok kiegyensúlyozódtak, az nemes emberré lett.”
(Konfuciusz)

„Az embernek harmóniában kell élnie önnön természetével. Ehhez előbb meg kell ismernie önmagát, majd a felismert igazságokhoz kell igazítania az életét. Mit szólna például egy vegetáriánus tigrishez? Nyilván azt mondaná, hogy csapnivaló egy tigris ez.”
(Carl Gustav Jung)

„Harmóniát nem az azonosság, hanem az ellentét teremt.”
(Jorge Angel Livraga)

„Sose rettegjünk és aggódjunk amiatt, ami szívünkben természetes és igaz. Nincs a Teremtésnek nagyobb adománya, mint ha megengedi valakinek, hogy szívében, ha rövid időre is, a mindenség örök nagy törvényeivel érezzen összhangot.”
(Móra Ferenc)

„Nem látod-e, hogy a növények, a verebek, a hangyák, a pókok, a méhek megteszik a magukét, és a maguk részével hozzájárulnak a világ harmóniájához? S te nem akarsz emberi kötelességeidnek eleget tenni? Nem sietsz a természetedtől kijelölt cél felé?”
(Marcus Aurelius)

„A kiválóság, az erény, akár tárgyról, akár testről, lélekről vagy bármilyen élőlényről van szó, jobbára nemcsak úgy véletlenül jelenik meg, hanem az illető természetének megfelelő rend, összhang vagy éppen művészet eredményeképpen.”
(Platón)

„Nem is tud senki sem boldogul élni, aki csak önmagát tekinti, aki mindent a saját hasznára fordít; másokért kell élnünk, ha magunkért akarunk élni. Ez a társas összeköttetés, ha gondosan és szentül ápoljuk, egymással mindnyájunkat egybefűz.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Az embereknek szükségük van arra, hogy egyesítsék az emberiséget, vagyis hogy a testvériségből igazságosság szülessen, a gondolatok és érzelmek szintjén harmónia, a cselekvésben pedig együttműködés uralkodjon.”
(Nilakanta Sri Ram)

„Elmétek legyen összhangban a mindenség törvényeivel; testetek legyen összhangban a mindenség mozgásával; testetek és lelketek váljon eggyé, forrjon egybe a mindenség működésével!”
(Uesiba Morihei)

„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.”
(Isaac Newton)

„Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.”
(Tolsztoj)

„Ha megtanulod, hogyan élj teljes harmóniában egy másik emberrel, képes leszel ugyanilyen harmóniában élni az egész világgal.”
(Kahlil Gibran)



Ajánljuk

Szavazz Te is… Platónra!

Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Erénynek erejével novella- és esszépályázatával immár 19. éve szólítja meg azokat a szerzőket, akik egyéni tehetségük: az írás révén kapcsolódhatnak be értékmentő programjába. Az idei kiírás témáival a görög Akadémiát 2400 éve megalapító Platónra emlékeztünk, és az ókori bölcs gondolatait felidézve olyan írásokat vártunk, amelyek az emberi lét alapvető kérdéseiben vizsgálódva az életet teljesebbé tevő elvekre és célokra mutatnak rá. Mindezek lehetővé teszik, hogy a „bölcsesség keresése” távoli célból megfoghatóvá, életmóddá váljék.

Írórangadónk májusi célegyenesében a 30 legjobb, legleleményesebb novelláé és elmés esszéé a főszerep: honlapunkon már javában zajlik a közönségszavazás, ahol a legtöbb voksot kapott pályamunka szerzője lesz pályázatunk közönségdíjasa. Vele és minden továbbjutóval, valamint érdeklődővel találkozhatunk a május 17-én (szombaton) 14 órától megrendezett eredményhirdetésen, ahol a legjobbnak ítélt 15 írásművet részletesen is elemzi a zsűri, és a számos díj mellett átadjuk a legjobb pályamunka szerzőjét megillető laptopot is.

A díjak átadását követően megrendezzük hagyományos kerekasztal-beszélgetésünket, ahol elbeszélgetünk írásról és művészetről, valamint arról, milyen szerepet tölthet be a filozófia – többek között Platón okfejtésének nyomvonalán – mindennapi életünkben.

Valamennyi honlaplátogatónknak tartalmas merítést, lélekemelő olvasást kívánunk, és várunk minden kedves érdeklődőt 2014. május 17-én, szombaton, 14.00 órától a Főnix Kultúrműhelybe (Budapest, VIII., Rigó u. 6–8.)!
Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2014