2013. szeptember

2013. szeptember fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

A JÓ FELÉ FORDÍTÁS MŰVÉSZETE

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... A KOMMUNIKÁCIÓRÓL

AJÁNLJUK


KIEMELT PROGRAMOK:

Ősi bölcsesség, mai kérdések
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek

EGER

2013. szeptember 24. kedd, 18.30

További időpontok: okt. 1., okt. 8.
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25., fszt. 2.
Bővebben

BUDAPEST

2013. szeptember 25. szerda, 18.30

További időpontok: okt. 2., okt. 9.
Főnix kultúrműhely, Budapest VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben

2013. október 3. csütörtök, 18.30
További időpontok: okt. 10., okt. 17.
Hunyadi kultúrműhely, Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.
Bővebben

GYŐR

2013. szeptember 26. csütörtök, 18.00

További időpontok: okt. 3., okt. 10.
FILO-Pont Győr, Kálóczy tér 15.
Bővebben

Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!

Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

Filozófiai tanfolyam montázs

TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


BUDAPEST – Főnix Kultúrműhely

Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

Összpontosítás és belső felébredés
2013. szeptember 14. szombat, 16.00
Bővebben

Szerzetes, elefánt, nyúl, majom

Természetes gyógymódok gyógynövényekkel
10 részes előadássorozat
2013. szeptember 17. kedd, 18.00
További alkalmak: szept. 24., okt. 1. Bővebben

gyógynövények polcon

Uesiba Morihei élete és útja
2013. szeptember 20. péntek, 17.00
Bővebben

Ueshiba Morihei

Testben ébredés
2013. szeptember 21. szombat, 10.00
Kerekasztal-beszélgetés és gyakorlatok
Budapest VIII., Kerepesi út 29/b. Bővebben

Városnézés női szemmel
2013. szeptember 28. szombat, 16.00
Városnéző séta
Bővebben

Száva szobor Erzsébet tér

Önkéntesség a Gellért-hegyen
2013. szeptember 29. vasárnap, 9.00
Budapest, Gellért-hegy
Bővebben

Budapesti programjaink


BUDAPEST – Hunyadi Kultúrműhely

Budapest II., Margit krt. 64/b, fszt. 6.

Budapesti programjaink


EGER

Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.

Az egyiptomi szimbólumok világa
2013. szeptember 10. kedd, 18.30
Bővebben

Szívmérlegelés

Egyiptom titkai – rövidfilmek
2013. szeptember 14. szombat, 16.00
Bővebben

Ízisz-Hathor

A gyógyteakészítés rejtelmei és csapdái
2013. szeptember 17. kedd, 18.30
Bővebben

gyógynövény

Eger Ünnepe 2013
2013. szeptember 21. szombat, 10.00
Érsekkert
Bővebben

Eger ünnepe

Autómentes nap – gyalogos szerviz a Törvényház úton
2013. szeptember 22. vasárnap, 10.00
Bővebben

Gyógynövények

További egri programjaink


GYŐR

FILO-PONT, Kálóczy tér 15.

I. Filozófusok Éjszakája
2013. szeptember 19. csütörtök, 19.00
Bővebben
19.00 Arany arányok – avagy a szerethető matematika
20.00 Csillag a víz alatt
21.00 Szókratész, az emberbarát

I. Filozófusok éjszakája

Civilek éjszakája
2013. szeptember 28. szombat, 16.00
Bővebben
16.00 Zenekuckó gyerekeknek
18.00 Csillag a víz alatt

Civilek éjszakája

Győri programjaink


PÉCS

Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.

Pécsi programjaink


SZEGED

Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a

Szegedi programjaink


SZÉKESFEHÉRVÁR

Kairosz Kultúrműhely, Megyeház utca 22/a

Székesfehérvári programjaink



 

Kilépés Paradoxiából?


elgondolkodó fiúHa egyszer majd a jövőben elnevezik korunkat, nem lenne meglepő, ha a Paradoxia fantázianevet kapná. Fejlettnek nevezett társadalmainkban nagyobb anyagi bőségben élhetünk, mint valaha egy uralkodó, mégis, mennyi a panasz és az elégedetlenség a mindennapjainkban. Mindentudó gépek segítenek bennünket, de úgy érezzük, hogy többet dolgozunk, mint egy középkori jobbágy. Büszkén állítjuk, hogy az utóbbi évtizedekben nagyobb tudást halmoztunk fel, mint az előző évezredek nemzedékei, és olyan magabiztossággal vélekedünk a világegyetem keletkezéséről és felépítéséről, mintha egyik kis sejtünk fogalmazna meg szilárd elméleteket teljes emberi valónk működéséről. Pillanatok alatt temérdek információhoz juthatunk, mégis tétován állunk saját lelki működésünk előtt. Mintha mi magunk is csupa ellentét lennénk. Van egy „jót mondó”, tisztán szóló részünk, és egy mindig elégedetlen, perlekedő, lusta, indulatoskodó. Egyszerre vagyunk jók és rosszak, emelkedettek és közönségesek. Úgy tűnik, hogy világunk, és benne mi is, a sok kettősség közepette a változékonyság áldozatai vagyunk, és hiába vágyunk a nyugvópontra.

Hol az egység? Van-e egyáltalán? Van valami, ami állandó? Talán éppen a kérdésfeltevő, önmagával is gyakran meghasonlott, a békét, harmóniát kereső ember az állandó. Korunk jól láthatóan majd szétszakad az ellentétektől, de az emberi léthez mintha hozzátartoznának a paradoxonok. Más-más történelmi jelmezbe bújva és élettérben mozogva mindig is megtapasztalhattuk a kettősségeket, a nyugtalanító kérdéseket. Mintha ugyanazok a szemek tekintetének ránk egy asszír szoborról, római mozaikról, kínai festményről, reneszánsz arcképről, múlt századi fényképről vagy egy mai facebookoldalról.

Mintha nem lenne új a nap alatt… A keleti és nyugati gondolkodók az ókortól kezdve szembesültek és szembesítettek a ma is ismerős kérdésekkel. Miért vagyunk összetettek: tiszta lények és állatiasak egyszerre? Hogyan lehetséges, hogy elménk óriási tudást képes magába fogadni, mégsem működünk jól? Ha az egész természetre jellemző az evolúció, mit jelent ez az embernél? Van-e esélyünk az elégedett, tartósan nyugodt lelkiállapotra? Miért van az, hogy közösségként is annyira tökéletlenül működünk? Egyáltalán, mindenben a tökéletlenségre vagyunk kárhoztatva?

Filozófiai kiállításHa az emberiség névről legalábbis jól ismert gondolkodóit és tanait, akár többek közt a buddhizmust, a tibeti tanokat, az egyiptomi világképet, Platónt vagy Leonardót nem száraz tananyagoknak tekintjük, amelyekről illik tudni és be kell sorolni valamilyen filozófiai-tudományos-vallási fogalom alá, akkor észrevehetjük, hogy igazából egy kincsesládán ülünk. Ülhetünk rajta továbbra is azon merengve, hogy úgysincs válasz a kérdéseinkre, és a lét miatti szorongásunk, kínzó tudatlanságunk megváltoztathatatlan. De ha felnyitjuk, és a tanulni akarás, a szintéziskeresés szándékával bátran kutatunk benne, rácsodálkozhatunk, hogy mennyire időszerű, vagy inkább időtlen, amit találunk. Más-más formában és nyelvezettel, de hasonló gondolatokat tanítanak a kettősségek felülmúlásáról, az emberi természet bonyolultságának okairól, és arról, hogyan alkossunk a tökéletesség jegyében újat, hogyan fogadhatjuk el eközben saját tökéletlenségünket, és ami ennél sokkal több, miként változtathatunk ezen saját életünkben és közösségi szinten egyaránt.

Ma alig mernénk valakit „bölcsnek” titulálni, pedig az emberiség több évezredes hagyománya szívesen él ezzel a jelzővel: a bölcsességre vágyni és azt szeretni, vagyis szó szerint philo-szophosznak lenni nem egy szűk elit kiváltsága, hanem bárkinek a lehetősége, aki túl szeretne lépni a paradoxonokon, szeretne jobb és mélyebb kapcsolatot teremteni másokkal, és feloldani önellentmondásait. Nekik ajánljuk évente több alkalommal indított filozófiai bevezető kurzusainkat, ahol együtt bepillanthatunk a „ládába”: a keleti és nyugati tanításokba, hogy gyakorlati megvalósításukba kezdjünk. Itt és most.

Az Ősi bölcsesség, mai kérdések kurzus következő időpontjai:
2013. szeptember 24. kedd – Eger
2013. szeptember 25. szerda – Budapest
2013. szeptember 26. csütörtök – Győr
2013. október 3. csütörtök – Budapest

Takács Mária


Filozófia mint életmód

„Az első fordulópont a tudat útján akkor érkezik el, amikor elhatározzuk, hogy kiemelkedünk összezavart állapotunkból. Egy adott pillanatban úgy döntünk, az életünkben fordulópontnak kell bekövetkeznie, hogy következetesebbekké váljunk. A tény, hogy döntésre jutottunk, még nem jelenti azt, hogy meg is tudjuk valósítani; csupán hoztunk egy bölcs döntést, amely új irányt szab majd utunknak. De ez az a pillanat, amelytől kezdve még jobban összhangba kerülünk a természet törvényeivel.”

Fernand Schwarz: Összpontosítás és belső felébredés



A jó felé fordítás művészete

(Nem is olyan) fiktív interjú Platónnal a nevelésről

Kérdés: Manapság a nevelést olyan folyamatnak tartják, amelynek során a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, kialakul az értékrendszere és a személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. Ön hogy fogalmazná meg, mi a nevelés
Gyerekprogram?
Platón: A nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. A nevelés tehát éppen az „elfordítás” mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége, mint lehet a látást a neveltbe beleplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell – ezt kell tehát a nevelés művészetével elérnünk.
Kérdés: Mikor kezdődhet el a gyermek nevelése és milyen feltételei vannak? A modern pszichológia pl. a magzatkorban ért stressznek is nagy jelentőséget tulajdonít. Úgy tartják, hogy ennek hatására a gyermek a későbbiekben túl érzékenyen reagálhat az őt érő nehézségekre. Valóban nem lehet elég korán kezdeni?
Platón: Mindennél jobban kell ügyelni a viselős asszonyokra, hogy terhességük éve alatt se túlzott gyönyörökben, se túlzott fájdalmakban ne legyen részük, hanem derűs, csendes és nyugodt kedélyállapotban éljék át azt az időt. A lélek, mely gyermekkortól fogva félelmek között él, egyre jobban hozzá is szokik a félelmekkel teli élethez; ezt pedig bárki gyávaságra s nem bátorságra szoktatásnak mondhatja. Későbbiekben pedig a halálfélelmet keltő meséket szintén el kell vetni.
Kérdés: A játékról tudjuk, milyen fontos a gyermek fejlődésében. Pszichológusok visszaeső gyilkosokat vizsgálva arra jöttek rá, hogy legtöbbjüktől gyermekkorban megvonták a játékot, a játszás lehetőségét. Ön szerint is lehet ekkora jelentősége a játéknak a gyermek életében?
Platón: Igen, és ami azt illeti, a játékok jellegétől függ: maradandóak-e a törvények, vagy sem. Ha a játékok kérdését sikerül örökre rendezni, hogy ugyanazok mindig ugyanazokat a játékokat mindig ugyanúgy és ugyanazon szabályok szerint játsszák, és ugyanazon játékokban találják kedvüket, akkor ennek eredményeképpen a komoly dolgokra vonatkozó törvények is változatlanul fognak megmaradni.
Kérdés: Ez önmagában nem tűnik túl merev nevelési rendszernek?
Platón: Akkor máshogy fogalmazok. A gyermekeknek már eleve törvénytisztelőbb játékhoz kell szokniuk, mert ha a játékuk fittyet hány a törvényre, s ilyenek maguk is, akkor teljes lehetetlenség, hogy belőlük törvénytisztelő és erkölcsös felnőttek nevelkedjenek.
Kérdés: Mit gondol, ennek meg kell jelennie az oktatásban is? Mit javasolna egy ma élő
Kézműves foglalkozáspedagógusnak, milyen elvek szerint tanítson?
Platón: Az oktatásnak olyan formát kell adni, hogy a tanulás ne lássék kényszernek… szabad ember ne tanuljon semmit szolgaian! A testi fáradalmak ugyanis, még ha kényszer hatására szenvedi is el őket az ember, a testet nem rontják meg, a lélekben azonban nem marad meg semmi belé erőszakolt ismeret.
Kérdés: Úgy fogalmazott az interjú elején, hogy a nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. Ebből arra is következtethetünk, hogy a nevelés nem áll meg gyermeki vagy ifjúkorban. Európában 1996-ot a lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás évének nyilvánították. Egyetért ezzel a tanulásszemlélettel?
Platón: Igen, s végső célnak a jó megismerését tartom. De ha csak arra gondolunk, hogy elméletem szerint az ideális állam vezetésében felelősséget vállalók mikor is fejezik be tanulmányaikat, közel 50 év folyamatos képzési idő jön ki.
Kérdés: Melyek azok a tudományok, amelyek a lelket a mulandó dolgokról az örök létezők felé fordítják?
Platón: A matematika az a szerény tudomány, amellyel fel tudjuk ismerni az egyet, kettőt, hármat; röviden szólva: a számok és a számolás tudománya; vagy nem úgy áll-e a dolog velük, hogy minden mesterség és tudomány kénytelen hozzájuk folyamodni?
Vagy a mértan. Mindenféle tudomány könnyebb befogadása szempontjából is kimondhatatlan a különbség, hogy valaki foglalkozott-e mértannal vagy sem.
Kérdés: Ezek a tantárgyak manapság nem túl népszerűek a diákok körében. Miért ezeket emeli ki elsőként?
Platón: A lelket az igazság felé húzzák, és filozófus-gondolkodást alakítanak ki benne. Vannak más ajánlott tudományok is, például az összhangzattan (zene), a csillagászat. Ezekben a tanulmányokban mindegyikünk lelkének egy olyan része tisztul meg és éled fel, amely a többi foglalkozás hatása alatt lassanként tönkremenne és megvakulna, holott csak a lélekkel láthatjuk meg az igazságot.
Kérdés: Számos művet írt és majd mindegyikben foglalkozik a nevelés témakörével. Mégis, az írást csak egy szükségszerű, ám rossz megoldásnak tartja. Miért?
Platón: Valóban. A könyvek fontosak lehetnek a tudás átadása szempontjából, de ugyanakkor elvész bennük a kapcsolat az író és az olvasó között. Vagy ami még fontosabb a nevelés szempontjából, a Mester és tanítványa között. A leírtakat félre lehet értelmezni, s a könyv nem tudja magát megvédeni.
Kérdező: Ezért külön is köszönjük, hogy „élőszóban” válaszolt kérdéseinkre!

Ha bárkinek további kérdése van, vegye kezébe bátran az életmű egyes darabjait, és keresse meg Platón tanár úr 2400 év távlatából is időszerű válaszait!

Apáti János – Biró Muszti Ibolya




Filozófiai kvíz


Július–augusztusi kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. a, 3. c, 4. d
Köszönjük a megfejtéseket!

Szeptemberi feladványunk Platón gondolatait járja körbe a nevelésről:

1. Vajon melyik idézet közelíti meg legjobban Platón alapgondolatát a nevelés lényegéről?
a) „A nevelés »felszínre hozást« jelent, azaz hogy az ember bensejéből felhozzuk az idők folyamán összegyűjtött, gazdag tapasztalatokat, amelyeket ezután át kell ültetnünk a gyakorlatba, hogy értékesebb életet élhessünk.” (Delia Steinberg Guzmán)
b) „Az emberi személyiség kibontakoztatására és tökéletesítésére irányuló tudatos tevékenység, mely meghatározott világnézeti alapon segíti és szolgálja az egyén és közössége célkitűzéseinek megvalósítását.” (Csanád Béla)
c) „Az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított gyermeki tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, kialakul értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását.” (Kozma Béla)

2. Milyen elvet kellene szem előtt tartania egy ma élő pedagógusnak, ha Platón lenne az iskolaigazgatója?
a) Az oktatás és az oktató csak akkor eredményes, ha mindenkit minden tantárgyból ugyanarra a szintre tud hozni.
b) Az oktatásnak szabadnak kell lennie, a tanuló csak azt tanulja, amit ő akar, és semmi olyannal ne kelljen foglalkoznia, ami lelki alkatától távol áll.
c) Az oktatásnak olyan formát kell adni, hogy a tanulás ne lássék kényszernek…, szabad ember ne tanuljon semmit szolgaian. A lélekben ugyanis nem marad meg semmi belé erőszakolt ismeret.

3. Tudjuk, mennyire fontos a gyermek fejlődésében, ill. a felnőttek életében a játék. Platón is nagy jelentőséget tulajdonított neki. Az alábbi idézetből ugyanaz a szó hiányzik mindkét helyen. Egészítsd ki a gondolatot!
„… a játékok jellegétől függ: maradandóak-e a …………… vagy sem. Ha a játékok kérdését sikerül örökre rendezni, hogy ugyanazok mindig ugyanazokat a játékokat mindig ugyanúgy és ugyanazon szabályok szerint játsszák, és ugyanazon játékokban találják kedvüket, akkor ennek eredményeképpen a komoly dolgokra vonatkozó …………… is változatlanul fognak megmaradni.”

4. Milyen életkortól érdemes kezdeni a nevelést Platón szerint?
a) Hat-hétéves korban, amikor a gyermek értelme és elméje már önmagától is nyiladozni kezd. Platón fontosnak tartotta, hogy ne erőltessünk a fiatalokra korukhoz nem illő ismereteket, ezért egészen idáig a szabad játékot javasolta csupán némi szülői felügyelettel.
b) Meggyőződése volt, hogy a nevelést nem lehet elég korán kezdeni, mert az a gyerek, aki ötéves koráig nem tanult fegyelmet, már nem is fog – pedig ez minden későbbi nevelés alapja.
c) Úgy tartotta, hogy már a magzati korban átélt élmények is befolyásolják a gyermek lelki fejlődését, ezért külön tanácsokat adott a várandós nők életmódjára vonatkozóan. A komolyabb tudományos tanulmányokat ugyanakkor csak húszéves kor felett javasolja.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



Azt mondták… a kommunikációról

„A szó olyan, mint a méh: méze és fullánkja van.”
(Talmud)

„A kimondott szavak díszei az embernek, és nem szabad gyorsan, kapkodva, rendetlenül kimondani őket, még akkor sem, ha az nagyon fontos.”
(Cseh Tamás)

„Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy.”
(Ralph Waldo Emerson)

„Az ember sohasem tehet félig-meddig átgondolt, általános természetű kijelentést anélkül, hogy egészen el ne árulná magát, észrevétlenül belé ne fektesse egész egyéniségét, valamiképp hasonlatszerűen ne ábrázolja benne élete alaptémáját, legfőbb problémáját.”
(Thomas Mann)

„A szavaknak csak akkor van befolyásuk, ha tényszerűek, s világosan az adott helyzetre vonatkoznak. Az általánosságokban fogalmazó beszéd vagy figyelmeztetés teljesen hatástalan. Ezen kívül az ember szavait egész magatartásának is alá kell támasztania, mint ahogyan a szél is tartóssága révén tud hatást kifejteni.”
(Ji King)

„Ahhoz, hogy beszélgessünk – anélkül, hogy értelmetlenül töltenénk az időt –, kell lennie valami mondanivalónknak, ami komoly, ami fontos. A lelkünknek telve, a figyelmünknek ébernek kell lennie ahhoz, hogy bármelyik pillanatban meríthessünk lelkünkből, és megmutathassuk azt, ami része belső világunknak.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Vigyázz, hogy ne beszélj megfontolatlanul; amikor a szív nyugtalan, gyorsabban szállnak a szavak, mint a szél a víz felett.”
(Amenemopé)

„Ha egyértelműek vagyunk, akkor tiszták és egyszerűek leszünk. Nem kell bonyolítani a gondolatokat és a szavakat ahhoz, hogy az igazságot fejezzék ki. Ami igaz, az egyben egyszerű, egyértelmű és pontos is.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A megfelelő szó megteszi hatását, de soha egyetlen szó sem lehet olyan hatásos, mint egy jól időzített szünet.”
(Mark Twain)

„Nem kell mindent kimondani. Nem kell mindent megkérdezni. Nem kell mindenre válaszolni.”
(Khioszi Tatiosz)

„Istenem, add, hogy mind halkabb legyek -
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem.”
(Reményik Sándor)

„Se nem hosszú, se nem rövid, hanem a tárgyhoz mért beszédre van szükség.”
(Platón)

„Egyik ember szülészt keres gondolatai számára, a másik valakit, akinek segíthet – így keletkezik a jó beszélgetés.”
(Friedrich Nietzsche)

„Szótlanná tesz a
holmikorésmennyiért.
– Én beszélgetnék.”
(Fodor Ákos)

„Talán az a legjobb társalgó a világon..., aki hozzásegíti a másikat, hogy az beszéljen.”
(John Steinbeck)

„Ha szót akarok érteni valakivel, az előzőleg rendelkezésemre álló idő egyharmadában önmagammal foglalkozom, s azzal, hogy mit fogok mondani neki – kétharmadában pedig róla gondolkozom, s arról, hogy mit mond majd ő.”
(Abraham Lincoln)

„Arra figyelj, amit mondani akarnak neked, ne pedig arra, hogy hogyan teszik azt. Mielőtt válaszolnál, igyekezz megérteni, miről is van szó, és ne állj meg a puszta formáknál, amelyek esetleg érzékenyen érintettek. Mások szavai sokszor csupán igénytelenül becsomagolt ajándékok.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Szoktasd magad hozzá, hogy más beszédére a legalaposabban figyelj, szinte helyezd át magad a beszélő lelkébe.”
(Marcus Aurelius)

„Tudni kell hallgatni. Nem szükséges, hogy az ember szótlan legyen vagy visszafogott, inkább ki kell használnia ezt a gyönyörű lehetőséget arra, hogy figyelje azt az embert, aki vele szemben van, és aki ugyanúgy keresi a kapcsolatot, mint ő maga.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Ha nem beszélsz azzal, akivel pedig szót lehetne érteni, veszni hagytál egy embert. Ha pedig beszélsz azzal, akivel nem lehet szót érteni, elvesztegetted szavaidat. Az okos ember sem az embereket nem hagyja veszni, sem a szavait nem vesztegeti el.”
(Konfuciusz)

„Aki tudja figyelni saját érzelmeit és gondolatait, az arra is képes, hogy meghallgasson másokat. Lehet, hogy teljesen, lehet, hogy csak részben érti az elmondottakat, lehet, hogy egyetért, lehet, hogy nem, de arra mindenképpen képes, hogy csendet parancsoljon önmagának, hogy mások is szóhoz jussanak.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Legtöbbször hallgass és csak a fontos dolgokról beszélj, de azokról is keveset. Egyszer-egyszer, ha a körülmények kívánják, beszélgethetsz, de nem közönséges dolgokról, (…) amelyekről általában beszélgetni szoktak; elsősorban azonban a személyek gáncsolásától, dicsőítésétől és összehasonlításától tartózkodj.”
(Epiktétosz)

„A hallgatás művészete megelőzi a beszédét.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Jó, ha keveset beszélsz, még jobb, ha semmit sem mondasz, hacsak nem vagy egészen bizonyos abban, hogy amit mondani szeretnél, az igaz, barátságos és segítőkész. Mielőtt szólsz, fontold meg gondosan, megvan-e ez a három tulajdonság abban, amit mondani készülsz; ha pedig bármelyik hiányzik, inkább ne mondd.”
(Jorge Angel Livraga)

„Sokan kiáltoznak, s ha arra vágytok
hogy hallatsszon hangotok,
ti ne úgy legyetek hallhatóvá, hogy
a lármán túlharsogjatok:
hajoljatok közel az emberek arcához,
s közelről, halkan szóljatok.”
(Váci Mihály)

„Sohase mondj rosszat másról, ha pedig valaki megteszi, vonakodjál végighallgatni, s mondd nyájasan: »Talán nem is igaz, és még ha igaz is, szebb, ha nem beszélünk róla.«”
(Marcus Aurelius)

„A beszéd képessége emberi kiváltság, a hallgatni tudás emberi kiválóság. A kimondott szavak mögött szándékok rejlenek; a hallgatásba bölcs megértés, türelem, tisztelet vegyül. Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg – vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud.”
(Khioszi Tatiosz)

„Bármit akarsz mondani, mielőtt másnak mondanád, előbb mondd magadnak!”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Ha valaki úgy látja, hogy olyat tartok igaznak, ami nem az, szakítsatok félbe és cáfoljatok meg. Hiszen nem úgy beszélek, mintha birtokomban volna az igazság; veletek együtt csak keresem, s én leszek az első, aki elfogadja a helyes ellenvetést.”
(Platón)

„Ne továbbíts rágalmat, meg se hallgasd, mert az forrófejűtől származik. Csak amit látsz, arról adj hírt, nem pedig arról, amit hallasz. A jelentéktelenre szót se vess.”
(Ptahhotep)

„Fecsegők ellen ne küzdj szavakkal: mindenkinek megadatott a beszéd, a lélek bölcsessége keveseknek.”
(Marcus Porcius Cato)

„Ne parancsolgass, csak ha a körülmény kényszerít rá, bajba sodorja magát az, aki kihívó. A fennhéjázás lealacsonyít. Ám ne hallgass, ha félő, hogy visszafognak. Haragos beszédre felelvén, fordítsd el arcod, és ellenőrizd magad: heves szíved tüze nem ragad-e el?”
(Ptahhotep)

„Amikor valakivel beszélsz, sose azzal kezdd, amiben eltér a véleményetek. Kezdd azzal, hogy kiemeled és hangsúlyozod azokat a dolgokat, amiben megegyeztek.”
(Szókratész)

„Ha udvarias akarsz lenni, ne vond felelősségre azt, akivel beszélsz. Beszéded ne untassa őt… ha tudatlansága lelepleződik, és alkalmad nyílna megszégyeníteni őt, légy finom hozzá. Ne sürgesd, ne vágj a szavába, ne dorgáld meg keményen, ne szorítsd sarokba, és ne félemlítsd meg, nehogy a későbbiekben kerülje a veled való beszélgetést.”
(Amenemopé)



Ajánljuk

Az Olvasás Éjszakája 2013 – Fesztivál az olvasókért

„A képzelet ereje határtalan. Ami azt jelenti, minden lehetséges. És mindaz, ami a fogaskerekeket forgatja a fejedben, egyben kulcs, hogy a magad képére formáld a valóságot. Ezt tudja az olvasás.”

Legtöbbünknek van emlékezetes (gyerekkori) könyve, amelyet többször is „kiolvasott”, és szinte barátaivá váltak a könyv szereplői vagy akár maga az író is – tértől, időtől, nemzetiségtől függetlenül. Az olvasással világot teremtünk: felépítjük képzeletben mindazt, amit papírra vetett a szerző. Hozzáadva saját élményeinket és tapasztalatainkat egyedi világot formálunk belőle, amelyben szabadon és otthonosan járunk-kelünk, alkotunk, teremtünk.
Az Olvasás Éjszakája célja, hogy felidézze ezt az élményt, és ismét ráébresszen: olvasni öröm. Az olvasást népszerűsítő programsorozatot idén első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a Supka Géza Alapítvány. 2013. szeptember 13-án 15 órától másnap hajnalig nyolcvan szerző, három fő helyszínen, és sok kisebb budapesti és vidéki könyvesboltban fogadja az olvasókat. Interaktív produkciók, játékok, zenés programok várják az érdeklődőket: lesz „lecsózás” kortárs írókkal, divatbemutató kortárs írónőkkel, és ha megismerkedtünk az olvasás káros hatásaival Dolák-Saly Róbert jóvoltából, Varró Dániellel „verhetjük a blattot”, aki bárkit szívesen lát egy pókerpartira.
A részletes, folyamatosan bővülő programot itt olvashatod.

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu (elehir[at]ujakropolisz[dot]hu) címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

„Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009–2013