2012. január

    2012. január fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    AZ IDŐRŐL ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGRÓL

    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AZT MONDTÁK... A TÜRELEMRŐL

    AJÁNLJUK


    PROGRAMJAINK:

    Szellemi kalandtúra
    Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

    SZEGED
    2012. január 3. kedd, 18.30
    1. modul

    További időpont: január 10.

    Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid, és érdekelnek a mélyebb válaszok, összefüggések is? Fel akarod fedezni, milyen képességek rejlenek benned?

    Ha kíváncsi vagy a nagy szellemi mesterek útmutatásaira, akkor szívesen látunk országszerte meghirdetett filozófiai tanfolyamunk nyitó alkalmain. A tanfolyam témáinak segítségével próbára teheted a filozófiai tanításokat és alkalmazhatóságukat. Ha beválnak, jobban látod majd, mennyi minden rejlik benned, másokban és a világban, olyasmik, amelyekről eddig talán sejtelmed sem volt. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is tartoznak, hogy frissen szerzett ismereteidet alkalmazhasd is – így a tieid maradnak!

    A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:

    • Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük
    • Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
    • Mi az ember valódi boldogsága?
    • Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
    • A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
    • Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
    • Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
    • Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
    • Korunk válsága – új középkor?
    Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a


    Szophia Filmklub – Jákob lajtorjája

    Filmklub

    BUDAPEST

    2012. január 7. szombat, 16.00

    Egy vietnami veterán rémálmokkal küszködik. Félelmei, álmai és vágyai járatnak vele őrült táncot, vagy mint megtisztuló Jákob lép égi lajtorjáján, hogy elérje a békét?

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    Jákob lajtorjája filmjelenet


    Szent matematika,
    avagy hogyan jut ki Szun Vu Kung
    Buddha tenyeréből

    Előadás

    BUDAPEST

    2012. január 10. kedd, 18.30

    • Káosz, fraktálok, analógiák a természetben
    • A világegyetem mintázata az emberben
    • Az elérhető végtelen és a nem semmi nulla: a számok és az ember fejlődése
    • A tökéletes, a barátságos és a szimpatikus számok – mit tehetünk, ha nem értünk másokat?

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    Buddha keze


    Az európai zenetörténet évszázadai

    Hangversenysorozat, 2. rész

    BUDAPEST

    2012. január 14. szombat, 16.00

    Az Accelerando együttes és vendégeinek ismertetéssel egybekötött hangversenysorozata. Ritkán játszott darabokról és darabokat hallhatunk az elmúlt évszázadok hagyatékából.

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputelefon: 24)

    Bővebben

    reneszánsz muzsikusok


    Szophia Filmklub – Baran

    Filmklub

    EGER

    2012. január 14. szombat, 16.00

    Egy teheráni építkezésen nehéz fizikai munkát végeznek irániak és afgánok. Egy baleset miatt az egyik afgán menekült gyermekét kényszerül az építkezésre küldeni, hogy legyen, aki eltartja a családot. A gyenge testalkatú fiú azonban furcsán viselkedik, ezért áthelyezik a konyhába, ahol egy csapásra megtalálja helyét. Új munkájával megváltoztatja környezetét – vajon mi a titka?

    A filmben lassanként kibontakozik egy románc, mi pedig tanúi lehetünk a szerelem felemelő erejének, és mindannak az átalakulásnak, amire ez a különös hajtóerő sarkallja az embert: „örök láz az egyedüllét, felszítja a szív tüzét”.

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

    Bővebben

    Jelenet a Baran c. filmből


    Szent építészet

    Előadás

    BUDAPEST

    2012. január 17. szombat, 18.00

    • A tér szentesítése. Kapcsolat Ég és Föld között: város és templom.
    • Irányok és arányok. Ember-természet-épület viszonya.
    • Az ember mint közvetítő

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    Rózsaablak


    Szenet – egyiptomi önismereti játék

    Előadás

    BUDAPEST

    2012. január 24. kedd, 18.30

    Az egyiptomi tanítás szerint minden tettünk mérlegre kerül halálunk után. Az erre való felkészülésben, a helyes élet kialakításában segíthet a szenet játék. Az önismereti játékban bejárunk egy utat, átkelünk az élet és a halál fázisain, utunkat próbák, győzelmek és tanulságok kísérik.

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben

    Szenet játék plaketten


    Fakivágás a pilisi len védelmében

    Ökológiai akció

    BUDAPEST

    2012. január 28. szombat, 9.00

    A magyar természetvédelem sok évtizede munkálkodik a pilisi kopasz csúcsok vegetációjának visszaállításán. A sziklás talajt megkötni nem könnyű feladat. Ezt a feladatot látták – és látják – el a betelepített fekete fenyők. Ez az agresszív pionírfaj azonban mára elvégezte feladatát, és helyenként már az őshonos fajok életterét veszélyezteti, például a világon egyedül itt élő pilisi len élőhelyét.

    Budai Tájvédelmi Körzet

    Bővebben

    GEA a Szénásokon


    A maja és azték szimbólumok világa

    Előadás

    EGER

    2012. január 28. szombat, 16.00

    •  Hogyan viszonyult egymáshoz minőség és mennyiség a maja és azték civilizációkban?
    •  Milyen kapcsolatban volt a labdajáték és a kozmikus csillagmozgás?
    •  Milyenek voltak a ma szem előtt tartottnál sokkal hosszabb időciklust felölelő naptárak?

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.

    Bővebben


    Aztek plakett


    Gazdasági válság, globális felmelegedés, élelmiszerhiány...
    az új etika szerepe korunkban

    Előadás

    BUDAPEST

    2012. január 31. kedd, 18.30

    • Megoldhatóak-e a 21. század problémái pusztán gazdasági eszközökkel?
    • „Megszoksz vagy megszöksz”, avagy hogyan éljünk együtt a természettel?
    • „Modern gondok, klasszikus tanácsok”, avagy melyik a legrégebbi ökológiatankönyv?

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.

    Bővebben



     

    Katasztrófák kora

    kiégett autó a római tüntetés utánAhogy a világhelyzet egyre nehezebbé válik, a világvége-hangulat is egyre fokozódik. Valóságos fatalizmussal állunk itt szemben, amely lehetőséget sem lát arra, hogy máshogyan alakuljanak a dolgok.

    Nem először fordul elő az emberiség történelmében, hogy az emberek képtelennek érzik magukat arra, hogy megoldást találjanak gondjaikra, és ha még csak el sem ismerik, minden bizonnyal teret nyer a csüggedés és a fásultság.

    Egyfelől csendes egykedvűséggel találkozunk azoknál, akik jelentéktelen társadalmi befolyásukkal nem tehetnek semmit. Másfelől még nagyobb levertség lesz úrrá azokon, akik tudják, hogy ezek csak spekulációk, nem pedig bizonyosságok.

    Az aktuális helyzettel kapcsolatos határozott állásfoglalás híján a világvége-elméletek, a pusztító katasztrófák jövendölése még plasztikusabban jelenik meg az emberek képzeteiben. Ebben a helyzetben nem leülni kellene, és várni az évtized vagy az évszázad sorscsapására, hanem körültekintően meg kellene vizsgálni az emberiség életmódjának következményeit.

    Nem tagadjuk, hogy az égitesteknek is van hatásuk bolygónkra, és természetesen lakóira is. Ha a világegyetem egy összehangolt mozgású, kozmikus méretű élőlény, logikus a feltevés, hogy részei összekapcsolódnak, és hogy az égi mozgások analogikus mozgásokban tükröződnek a Földön és az emberek között. Ha így szemléljük, valószínű, hogy katasztrófák következnek be, hiszen a geológiai mozgások már jó ideje előrejelzik, és ez az emberek közötti, egyre növekvő agresszióban is megmutatkozik.

    hajléktalan a londoni utcánEzek a katasztrófák azonban nem döntő fontosságúak, és nem jelentik a világ végét. Sok nehéz időszakot éltünk már túl a történelemben, amikor közelgő világvégét jósoltak: összeomlást és felfordulást, félelmet és tébolyt, amelyek végül úgy múltak el, hogy az élet folytatódott, csak valamivel megnőtt a megoldandó nehézségek száma, ez minden.

    Ésszerűen és határozottan kell viszonyulnunk mindehhez. Marcus Aurelius filozófuscsászár szavaival: „Mi történhet az emberrel, ami ne lenne embernek való?” Ha katasztrófák közelednek, készüljünk fel rájuk. Ne essünk kétségbe ettől a lehetőségtől, ellenkezőleg, gyűjtsünk még több energiát, alaposabb tudást, nagyobb akaraterőt, hogy méltó módon viseljük el, bármi is történjen.

    Nem helyes sem a katasztrófaváró fatalizmus, sem a tájékozatlan optimizmus. Kiegyensúlyozott állapotra törekedjünk, ahol optimizmusra csak a konkrét eredmények adnak okot, a fatalizmust pedig felszámolja mozgásba hozott akaratunk.


    Készüljünk fel az új időkre!

    Delia Steinberg Guzmán
    Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke


    Filozófia mint életmód

    „Mielőtt feladnánk, várjunk még egy kicsit. Amikor teszünk valamit és nem sikerül, amikor nehézség előtt állunk, tartsunk ki még egy percig. Ne arra gondoljunk, hogy ki kell bírni még egy órát, egy napot, egy évet, egy egész életet; nem, csak egy árva percet, aztán még egyet…”

    (Jorge Angel Livraga)


    Jorge A. Livraga: Az időről és az örökkévalóságról

    Az idő lelki viszonyulás. Élj intenzíven és könnyedén, de ne téveszd szem elől célodat, és így nem kell sok idő hozzá, hogy az álmod valóra váljon. De úgy álmodd meg, hogy legyél biztos benne; ne az érzéseiddel kívánd, különben minden óra örökkévalóságnak fog tűnni.

    köztéri óra LondonbanAmit időnek nevezünk, vagyis az a fogalom, amely megfogan és összeáll bennünk két vagy több dolog viszonyából egy folyamatban – amely lehetővé teszi számukra, hogy felülmúlják a teret, mivel ezek nem egyidejűek , mélyen érint bennünket, mert az anyagi részünk szigorúan csak az egymásutániságot ismeri, az átszövődés és az egyidejűség pedig a szellemi síkra jellemző. A múló világ változékony, tünékeny részekből áll, amelyek gyorsan áthaladnak a jelenen és a jövőből múlttá alakulnak. A szellemet a maradandóság és a harmonikus építkezésre való hajlam jellemzi, valamint az, hogy nem enged a mulandóság siettető nyomásának, ami egy pillanat alatt ki akarja elégíteni a vágyakat, mert az ösztönök azt sugallják, hogy a vágyakban nincs elég akaraterő a fennmaradáshoz, és hogy gyorsan le is cserélődnek.

    A múlt, a jelen és a jövő nem léteznek különálló létezőkként, hanem ugyanazon dolog részei; azonban nem valóságos részek, csupán annak tűnnek, és milyenségük attól függ, hogy honnan nézzük őket. A valóban szellemi ember nem azonosul ezekkel az időleges megjelenésekkel; ő korábbról való, most van és holnap is lesz, az idők végezetéig.

    Ne vergődj a múlt hálójában, mert még az Istenek sem változtathatnak egy szemernyit sem azon, ami már megtörtént; viszont a legkisebb lénynek is van lehetősége változtatni valamennyit a jövő kimenetelén.

    Ne becsüljük le a múltat, inkább tekintsünk rá úgy, mint a jelen gyökerére. A jelent pedig lássuk olyan erős törzsnek, amely fenntartja a jövő lombozatát.

    Ha a jövő a múlt gyermeke vagy unokája, az öröklődés törvénye szerint nagyon valószínű, hogy hasonlítani is fog rá.

    Az idő képes kiemelni a jelenségeket, hogy felfigyelhessünk rájuk.

    Ha kezdjük szem elől téveszteni a jövő értelmét, akkor már nem gondolunk azokra, akik majd akkor élnek, hanem csak emlékszünk azokra, akik már tovatűntek. Így lassan felőröl saját keserűségünk, fásultságunk és a múlt dicsőítése.

    Minden dolog az őt követő oka és az őt megelőző okozata, minden ember valamiből ered és valamit kivált. Minden dolog, bármelyik fázisában, valaminek az eredménye, akkor is, ha ő maga látszólag élettelen. Semmi sem lehet csak ok vagy csak okozat; ok és okozat összetartoznak. A nappalt az éjszaka követi, az éjszakát a nappal.

    Minden pillanatnak önálló értéke van, megvan a saját vonzó és taszító oldala; és lehet, hogy az utána következő pillanat épp csak annyira hasonlít majd rá, mint a sötét éjszaka a verőfényes nappalra.

    Az éjszaka jóságos anyaként magához öleli azt, aki csillagainak fényét szomjazza.

    Még ha annak is lenne szüksége az időnkre, akit a legjobban szeretünk, akkor sem tudunk átadni egyetlen percet sem. Az idő a legfőbb értékünk, egyéni jussunk, amelyet hozzánk mért az Isten, a természet, vagy hívhatjuk, ahogyan akarjuk.

    Minden elmúlik, hogy újrakezdődhessen… A virágok elhervadnak, de az illatuk mindig ugyanaz, hiába múlnak el az évszázadok. A természet ciklikus, és ez az oka annak, hogy a népek életében is van alkonyat és hosszú éjszaka… de mindig eljön a hajnal… örökkön-örökké…

    A múlékony tudat csak a múló időt képes felfogni… De ez is illúzió csupán, mint a méret vagy a távolság.

    A türelem az örökkévalóság gyakorlata.


    Filozófiai kvíz

    Decemberi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. a, 3. c, 4. c
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Januári feladványunk a képzelet újévi felébresztéséhez:

    1. Mi a képzelet szerepe az allegorikus hernyóból pillangóvá válásban?

    a) A pillangó fejlődése teljes átalakulás: amikor a hernyó eléri a megfelelő méretet, bábot fon maga köré, és a burkon belül rovarrá növekszik. De minek ehhez képzelet?
    b) Ez egy szimbolikus kép. Arról szól, hogy a képzelet, mint a pillangó, elemelkedik a valóság rút hernyójától, hogy szabadon röppenhessen virágról virágra.
    c) Ez a kép arról szól, hogy
    csak saját belső átalakulásunk hozhat változást az életünkbe. A képzelet ahhoz kell, hogy elhiggyük: erre a változásra valóban képesek vagyunk.

    2. „Ami ma vagy, tegnapi gondolataidból ered, és amit most gondolsz, holnapi életedet formálja. Életünk az elménk teremtménye.” (Buddha) Mit jelenthet az, hogy életünk az elménk teremtménye?

    a) Azt, hogy először minden gondolati síkon születik meg. Gondolkodásunk meghatározza belső világunkat, és ezzel megszabja a lehetőségeink határait is.
    b) Azt, hogy a látható világ puszta illúzió, amellyel nem kell foglalkozni. Ha elég erős a képzeletünk, akkor az lesz a valóság számunkra, amit kigondolunk. A klasszikus kultúrákban ezt nevezik szent őrületnek.
    c) Azt, hogy ha valamire elég erősen gondolunk, az meg is valósul. Ha elég erősen elképzeljük, a sors meghozza számunkra a kívánt változást, és nekünk szinte semmit sem kell tennünk érte.

    3. „Szoktasd magad hozzá, hogy csak olyant forgass eszedben, amire, ha valaki hirtelen megkérdezne: »Mire gondolsz most?«, tüstént, kertelés nélkül rávághatnád: erre és erre.” (Marcus Aurelius) Miért fontos ez a képzelet szempontjából?

    a) Mert segít abban, hogy a gondolataink tiszták, szépek és egyszerűek legyenek, hiszen az ilyen gondolatainkat szívesen megosztjuk másokkal is.
    b) Mert ez a képzelet legveszélyesebb ellensége. Ha hagyjuk, hogy a gondolatainkat mások véleménye befolyásolja, sosem lesz egyetlen önálló gondolatunk sem.
    c) Mert segít abban, hogy ne szakadjunk el a realitásoktól. Ha már előre végiggondoljuk az esetleg felmerülő ellenvetéseket, időben felvértezhetjük magunkat ellenük.

    4. Melyik a képzelet használatának helyes módja?

    a) Fontos, hogy elképzeljük az előttünk álló utat, de főleg a ránk váró buktatókat. Fessük le pontosan és képszerűen a bennünket fenyegető veszélyeket, hogy ha eljutunk odáig, már ne érjenek minket váratlanul.
    b) Képzeljük el élénken a beteljesülés pillanatát, az örömöt és a dicsőséget, ami akkor vár ránk, ha elértük a célunkat és végre újra hátradőlhetünk.
    c) Használjuk a képzeletünket, hogy meglássuk a dolgokban a jobbá válás lehetőségét, és hogy el tudjuk képzelni magunkat olyan cselekvés közben, amelynek révén ezek a változások valóban bekövetkezhetnek.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek egy tetszés szerinti programunkra beválthatók, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


    Azt mondták... a türelemről

    „Az ember egyik legfontosabb képessége s egyben, sajnos, a legritkább is: várni tudni. Türelemmel várni egy levélre, egy találkozásra, egy jó kapcsolatra, az enyhülést hozó holnapra. A telt szív nyitott kapujában bizalommal várakozni. Egészen addig várni, amíg reményünk kitart. Az úgynevezett »birkatürelem« azonban már nem erény – hanem önleépítés. A mérték – ez a kulcsa mindennek.”
    (Jókai Anna)

    „Táncolni kell, uram! A zene majdcsak megjön valahonnan.”
    (Nikosz Kazantzakisz)

    „A türelmes magatartás azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy a jövő meghozza a várt gyümölcsöt, ha tőlünk telhetően helyesen és kitartóan cselekszünk, igazodva a természeti ritmushoz, kapkodás és engedmények nélkül.”
    (Jorge Angel Livraga)

    „Az állandóság a türelem, amely úgy tud várni, hogy nem felejt és nem csügged.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Az élet igazi, nagy vállalkozásai legtöbbször nem hőstettek, hanem türelemjátékok.”
    (Márai Sándor)

    „Gyakoroljunk türelmet, mert ez a hit egyik formája.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Sohasem lankadó munkálkodás, mely lassan teremt, de pusztítás nélkül, melynek révén ugyan az örökkévalóság vára csak homokszemcséről homokszemcsére épül, az idő nagy tartozásából mégis letudja lassan a perceket, napokat, éveket.”
    (Ji King)

    „Fejlesztenünk kell az aktív türelmet, amely úgy tud várni, hogy közben nem szünteti meg a céljai felé haladó cselekvést.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Idő! te bontogasd ki ezt, nem én;
    Ez a bog nékem szerfelett kemény.”
    (William Shakespeare)

    „Ha más kulcs nem jó hozzá, majd a türelem kinyitja.”
    (német közmondás)

    „Mindenfajta siker elérése az állandó igyekezettől, a türelemtől, a helyes kezdéstől és téves tetteink helyesbítésétől függ, vagyis attól, hogy úgy csiszoljuk önmagunkat, mintha kövek lennénk, melyeknek durvából széppé kell átalakulniuk.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Ha kis dolgokban nem vagyunk türelmesek, akkor a nagy álmainkat hiúsítjuk meg.”
    (Konfuciusz)

    „A türelem úgy ad védelmet a sérelmekkel szemben, ahogy a ruha teszi mindezt a hideggel. Minél több ruhát öltesz magadra, annál kevésbé kínoz majd az egyre növekvő hideg. Ugyanígy, minél nagyobb türelemmel állsz a nehézségek elé, annál kevésbé rombolják majd az elmédet.”
    (Leonardo da Vinci)

    „Haragodban se felejtsd el, hogy az indulat egyáltalán nem férfias, viszont a szelídség és a türelem, amint emberibb, úgy férfiasabb is. Itt tűnik ki valakiben az erő, az ideg, a férfiasság, nem pedig az ingerültségben és a zsörtölődésben.”
    (Marcus Aurelius)

    „Várj! A bölcshöz az való, hogy minden mást latba vessen elébb, mint fegyverét!”
    (Terentius)

    „Türelmetlenség: a halálfélelem legközönségesebb álarca.”
    (Osvát Ernő)

    „Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.”
    (Marcus Aurelius)

    „Az embernek túl sok hang van a torkában, túl sok szó a nyelvén, túl sok imádat a saját ötletei iránt, és semmi megértés, semmi türelem, ha másokról van szó, mintha mindenki idegen nyelven beszélne.”
    (Khioszi Tatiosz)

    „Ki tud várni, az sokat tud; s nemcsak tud sokat, de tehet, s tenni fog sokat. A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő s unokáját gyümölccsel enyhíti.”
    (Kölcsey Ferenc)

    „Mit sorsa rászab, tűrje el az ember,
    Egyszerre nem küzdhet árral s szelekkel.”
    (William Shakespeare)

    „Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.”
    (Márai Sándor)

    „A lassan növő fák termik a legjobb gyümölcsöket.”
    (Molière)

    „Amiben mi hiszünk, az ott várakozik, ott lappang minden kontinensekben, örökre, nem hív az senkit, nem ígér az semmit, csak ül-ül nyugalomban és fényben, eltökélten és magabiztosan, nem ismer elgyávulást. Türelemmel vár, várja a maga óráját.”
    (Walt Whitman)

    „Úgy érzem, mintha hernyó lennék, betemetve mélyen a föld alatt. Felettem az egész föld, és rám nehezül, és én próbálok folyosót vájni magamnak a föld kérgén és a talaj rétegein át, hogy kijussak a fényre. Nehéz dolog keresztülfúrni magamat a föld egészén, de megvan bennem a türelem, mert szívem mélyén sejtem, hogy amint a fényre kerülök, pillangóvá változom.”
    (Nikosz Kazantzakisz)

    „A csalán egyszer megkérte a rózsafát:
    – Rózsafaúrnőm, nem tanítanál meg engem is a titokra, hogyan csinálod a rózsát?
    A rózsafa így válaszolt:
    – Nagyon egyszerű az én titkom, csalán húgom. Egész télen türelmesen, bizakodva, szeretettel dolgozom meg a földet, és csak egyre gondolok folyton folyvást: a rózsára. Csapkod az eső, cibál a szél, lesújt a hó, de énnekem csak egy van a gondolatomban: a rózsa. Ez az én titkom, csalán húgom.”
    (Nikosz Kazantzakisz)

    „Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.”
    (Antoine de Saint-Exupéry)

    „A szél lapozni tud, de olvasni nem.”
    (Jules Renard)

    „Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.”
    (Helen Keller)

    „Aki sosem veszíti el a türelmét, azt nem lehet legyőzni.”
    (japán közmondás)

    „A türelem gyakorlásával nem pusztán a helyes, objektív megismerés birtokába jut az ember, hanem jó közérzetet is teremt magának. Ez a mindennapi életben nélkülözhetetlen. A türelem gyakorlásával válik lehetségessé a lelki nyugalmunk fenntartása, és a türelem gyakorlása teremti meg azokat a körülményeket is, amelyek között örömteli életet tudunk élni.”
    (Tendzin Gyaco)


    Ajánljuk

    Kincses(kép)tár

    Athéné mozaikIgényesen összeállított, szemet és szellemet gyönyörködtető képtárban lapozgathatunk, ha ellátogatunk a szlovéniai Új Akropolisz galériájába. A képek között eklektikus rendben sorakoznak egyiptomi, japán, indiai alkotások digitális másai, tündérek, angyalok, lovagok különböző korokból származó ábrázolásai, de találunk itt Alfred Mucha vagy Leonardo da Vinci munkáiról is jó minőségű, nagy felbontású elektronikus másolatot. Az egyszerre szimbolikus és esztétikus képek nemcsak tudományos vagy kulturális igényű dolgozataink, munkáink választékos illusztrációi lehetnek, de hozzájárulhatnak szobánk, íróasztalunk inspiráló és felüdítő díszítéséhez is.

    A szlovéniai Új Akropolisz elektronikus tárlatát itt tekintheted meg: www.akropola.org/galerije

     

    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009