2011. november

    2011. november fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    AZ EMBERI ÉRTÉKEKRŐL

    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AZT MONDTÁK... A LELKESEDÉSRŐL

    AJÁNLJUK


    PROGRAMJAINK:


    Szellemi kalandtúra
    Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

    SZÉKESFEHÉRVÁR

    2011. november 7., hétfő, 18.30

    További időpontok: nov. 15., 21.
    Helyőrségi Klub, Malom u. 2.
    Bővebben

    BUDAPEST

    2011. november 9., szerda, 18.30
    További időpontok: nov. 16., 23.
    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
    Bővebben

    SZEGED
    2011. november 9., szerda, 18.30
    1. modul

    További időpontok: nov. 16., 23.
    Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a
    Bővebben

    Hogyan lehet eligazodni egy olyan világban, ahol mintha minden a feje tetejére állt volna? Vannak kérdéseid és érdekelnek a mélyebb válaszok, összefüggések is? Fel akarod fedezni, milyen képességek rejlenek benned?

    Ha kíváncsi vagy a nagy szellemi mesterek útmutatásaira, akkor szívesen látunk az országszerte meghirdetett filozófiai tanfolyamunk szeptemberi nyitó alkalmain. A tanfolyam témái során próbára teheted a filozófiai tanításokat és alkalmazhatóságukat. Ha beválik, jobban látod majd, milyen sok minden rejlik benned, másokban és a világban, amit eddig talán nem is sejtettél. Vágj bele, próbáld ki magad! Az egyes témákhoz gyakorlatok is kapcsolódnak, hogy a frissen szerzett ismereteidet alkalmazhasd is – így a tiéd marad!

    A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:

    • Az ember mint mikrokozmosz: részeink és a működésük
    • Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
    • Mi az emberhez méltó boldogság?
    • Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
    • A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
    • Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
    • Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
    • Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
    • Korunk válsága – új középkor?
    heper

    A filozófia világnapja 2011, Eger
    FiloFeszt

    Programsorozat

    EGER

    2011. november 14–24.

    A filozófia világnapja alkalmából november 14-től 24-ig programsorozattal várjuk az érdeklődőket. A híres filozófusok életét, személyiségét és munkásságát bemutató Ariadné fonala című kiállításunkon olvashatunk a mindenkiben új gondolatokat ébresztő Szókratészről, az igazságos római császárról, Marcus Aureliusról vagy akár Paracelsusról, a középkori tudós orvosról. A kiállításról természetesen kvízeink és erénykerekünk sem hiányozhatnak.

    2011. november 17., csütörtök, 18.00
    A filozófia világnapján az érdeklődők részt vehetnek Szellemi kalandtúra című kurzusunk nyílt óráján.

    november 19., szombat, 14.00
    Manók, nimfák, tündérek – a természet elemi szellemei című előadás a természet látható és láthatatlan lényeiről, akiket az előadást követő „Gondold újra” Alkotóházban életre is kelthetünk.

    Agria Park, Törvényház utca 4.

    Bővebben


    A filozófia világnapja 2011, Pécs

    Programsorozat

    PÉCS

    2011. november 1519., 14.0018.00

    Ariadné fonala címmel kiállítás nyílik a filozófia óriásairól. A tablókon Platón, Marcus Aurelius, Konfuciusz, Giordano Bruno, Helena P. Blavatsky életével és munkásságával ismerkedhetünk meg.

    november 15., kedd
    18.30:
    Labirintus vagy útvesztő? Az Ariadné fonala-projekt
    19.30: Filmvetítés: Filozófia, az élet művészete

    november 16., szerda
    18.30
    Sorsunk a kezünkben van! – Zrínyi Miklós, a vitézség filozófusa

    november 17., csütörtök
    18.30
    Szellemi kalandtúra: filozófiai kurzusunk bemutatkozó előadása
    19.30 Filmvetítés: Filozófia, az élet művészete

    november 18., péntek 18.00 és november 19., szombat 17.00
    Filmvetítés: Konfuciusz 
    A filmvetítést kávéházi beszélgetés követi.

    Lovagterem (Pécs, Király u. 36.)

    Bővebben


    A filozófia világnapja 2011, Győr

    Programsorozat

    GYŐR

    2011. november 17., csüt., 17.00

    A filozófia világnapján az egyiptomi kultúrában rejlő bölcsességnek eredünk nyomába. Kiállítás, filmvetítés, előadás a győri Egyetemi Könyvtárban.

    17.00 Filmvetítés – Fernando Schwarz előadása: Ozirisz és Ízisz misztériumai

    17.45 Mérlegen a szív – élet és halál az ókori Egyiptomban – előadás

    Miért volt az egyiptomiak számára a legnagyobb büntetés az, ha Egyiptomon kívül haltak meg? Ennek megértéséhez az előadás során felidézzük az egyiptomiak életről és halálról alkotott szemléletmódját.

    Az egyiptomi halotti kultusz fő alakja Ozirisz isten volt, az „első a nyugatiak között." Minden egyiptomi álma az volt, hogy eljusson az ő birodalmába. Mumifikálás, sírfeliratok, rítusok, halotti könyvek segítették a lelket a túlvilágon, amikor a „A lélek kilépett a ragyogó nappali fényre...” és számot adott életéről.

    Győri Egyetemi Könyvtár, Egyetem tér 1.

    Bővebben

    egyiptomi kiállítás


    A filozófia világnapja 2011, Szeged Filozófusok a szerelemről

    Előadás

    SZEGED

    2011. november 17., csütörtök
    18.00 Szókratész – Diotima lépcsője
    19.00 Platón – Lakoma
    20.00 Plótinosz – A megismerés útjai

    november 18., péntek
    18.00 Giordano Bruno – A kilenc vak mítosza
    19.00 Marsilio Ficino – A szerelem természete
    20.00 Erich Fromm – A szeretet művészete

    Az előadások kb. fél óráig tartanak jelenetekkel gazdagítva, utána lehet beszélgetni, kérdéseket feltenni.

    Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

    Bővebben


    A filozófia világnapja 2011,
    Budapest, Főnix Kultúrműhely

    Stand-up filozófia

    BUDAPEST

    2011. november 17., csüt., 18.30

    Nehéz lenne meghatározni, kit nevezhetünk bölcsnek. Egy találó mondás szerint azonban akinek nincs humorérzéke, az garantáltan híján van a bölcsességnek is.

    Úgy tűnik, a humor és a jó kedély nélkülözhetetlen útitársak a bölcsességhez vezető úton. Ahogy Ancsel Éva írónő frappánsan megfogalmazta:
    „Akinek nincs humorérzéke, az kicsinyke vétkeket se tud megbocsátani. A humorérzék tehát etikai jelentőségű.”

    Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6-8.

    Bővebben


    A filozófia világnapja 2011, Székesfehérvár

    Programsorozat

    SZÉKESFEHÉRVÁR

    2011. november 17. csütörtök
    18.00 Az Ariadné fonala kiállítás megnyitója
    18.30 Szókratész védőbeszéde, részletek 20.00 Az életelvek fontossága – beszélgetés

    2011. november 18. péntek
    18.00 Az ember, aki fákat ültetett – animációval kísért előadás 
    19.30 Hogyan válj az emberiség egyik szerény jótevőjévé? – beszélgetés

    2011. november 19. szombat
    18.00 Jonathan Livingston, a sirály – diavetítéses felolvasás
    19.30 A szellemi ébredés filozófiai útja és lépései – beszélgetés

    Helyőrségi Klub, Malom u. 2.

    Bővebben

    Ariadné a labirintus előtt


    A filozófia világnapja 2011,
    Budapest, Hunyadi Kultúrműhely

    Programsorozat

    BUDAPEST

    2011. november 19., szombat 10.00

    10.00-13.00 Beszélgetések a filozófia megújító, inspiráló erejéről.

    Témáink:
    • A varázsmesék hőse is filozófus?
    • Varázslatok az építészetben
    • Szemléletváltás a muzeológiában
    • Filozófiai elvek a gyógypedagógiában
    • Az égbolt és a lélek csodái – a Hold és a csillagok hatásáról

    16.00-18.30
    Konfuciusz – filmvetítés és beszélgetés a kínai bölcs tanításainak aktualitásáról

    10.00-19.00
    A filozófia Ariadné fonala: Kiállítás neves filozófusok életéről, munkásságáról, világképéről: megtekinthető többek között Szókratész, Marcus Aurelius, Giordano Bruno, Konfuciusz, Helena Petrovna Blavatsky és a reneszánsz humanizmus tablója.

    Hunyadi Kultúrműhely, I., Attila út 29. I/7. (kaputel.: 24)

    Bővebben

    Ariadné fonala kiállítás



     


    Ha nem fájna...

    Fiú lebeg a vízen Kimondva vagy kimondatlanul, napról napra, és egész életünkben pedig túlságosan sokszor feltesszük magunknak a kérdést: Miért kell szenvednünk? Mi végre a fájdalom? Ez a kérdés olyasvalamire vonatkozik, ami az ember számára elkerülhetetlen. Mindenki szenved; nehézségek mindnyájunk életében vannak, a törekvés azonban, hogy örömök és gyönyörök szakadatlan láncolatából álló boldogság legyen a miénk – hiábavaló.

    Eszembe jut egy buddhista példabeszéd, amely mindig elgondolkodtatott; a könyvekben A mustármag címmel szerepel. Egy anya fájdalmát eleveníti meg, aki elveszítette fiát, és abban bízik, hogy Buddha feltámasztja őt mágikus erejével. Buddha nem fosztja meg a reménytől, de ahhoz, hogy feltámassza a fiát, kerítenie kell egy szem mustármagot egy olyan házból, ahol nem ismerik a halált… A történet befejezése nyilvánvaló: egy ehhez hasonló mustármag sehol sem lelhető fel, és az anya fájdalma enyhülni kezd, amikor a többi ember megszámlálhatatlan keservével szembesül.

    A tény ismerete azonban – hogy mindenki szenved, még nem szünteti meg a szenvedést és nem is kínál rá magyarázatot. Így megint csak azt kérdezzük: miért?

    Régi tanítások – sokkal régebbiek, mint az idézett történet – segítenek bevilágítani a fájdalom szövevényes labirintusát.

    Leláncolt Prométheusz montázsA szenvedésre általában a tudatlanság következményeként tekintenek. Kínjaink megsokszorozódnak, ugyanis nemcsak a tapasztalat jár fájdalommal, hanem az is, hogy nem ismerjük a mögöttes okait. Nem vagyunk képesek eljutni a dolgok gyökeréhez és felfedezni bajaink forrását. A fájdalom felszínénél maradunk, ott, ahol a legintenzívebb, és ahonnan a legkilátástalanabbnak látszik, hogy kiszabaduljunk a csapdából. Mivel sem a nehézségeink okait, sem önmagunkat nem ismerjük, kétszeresen is meghiúsul a továbbvivő cselekvés.

    A természet többi nagy törvényét sem ismerjük, és tudatlanságunk ismét megsokszorozza szenvedésünket. Szem előtt kellene tartanunk, hogy semelyik fájdalom sem tart örökké, semelyik fájdalom sem vethet gátat az építő akarat előretörésének. Semmi, a fájdalom és a boldogság sem maradhat örökké változatlan. Így tehát meg kell tanulnunk összedolgozni az idővel ahhoz, hogy ráleljünk a labirintusból kivezető egyik ösvényre.

    A jövő miatti gyötrődésnek nincs helye a jelenben, hiszen az idő előtti szenvedés meddő, s talán nincs is létjogosultsága. Igaz, hogy a jövő már ma érlelődik, de az is igaz, hogy az aggódásunk attól, ami még be sem következett, a leendő bajok csírája lesz, a szilárd és igenlő akarat viszont megérleli a jelenben a holnap kedvező körülményeit.

    A múlt fölötti siránkozás ahhoz hasonlatos, mintha otthonunkban őrizgetnénk szeretteink holttestét, miközben bebeszéljük magunknak, hogy meg sem haltak, és minduntalan vissza-visszapillantva élettelen testük valószerűtlenségére tagadnánk a másik, ténylegesen létező szellemi valóságot.

    Ami a jelenben érzett fájdalmat illeti, az nem több egy múló nyilallásnál, amely rövidesen alámerül a múltban, hogy helyet adjon a jövőnek.

    Mindezek miatt mondhatta valamelyik bölcs, hogy az emberek hajlamosak háromszor is átélni a szenvedést egyazon helyzet miatt: mielőtt bekövetkezik, miközben megtörténik és miután véget ér. Ez bizonyítja az állítást , hogy „a tudatlanság minden fájdalom szülőanyja”.

    A keletiek szerint, a buddhista példabeszéddel azonos szellemben, „a szenvedés a tudatosítás eszköze”, azaz minden fájdalom magában hordozza a fejlődésünkhöz szükséges tanítást. A fájdalom arra kényszerít, hogy megálljunk és elmerengjünk életünkön. Ha nem fájna, sosem fakadnánk ki, mint annyiszor szoktunk: „Miért pont velem?”, hiszen rövidesen úgyis rájövünk, hogy nem is csak „velem”… Ha nem fájna, nem kezdenénk kutatni az embereket és eseményeket mozgató rejtett törvényeket.

    Bármerre pillantunk, fájdalomba botlunk: szenvedve hasad meg a mag, hogy életet adjon a fának, szenved az olvadó jég a melegben, szenved a víz miközben megdermed a fagytól, és szenved az ember, akinek, ha fejlődni akar, ki kell szakadnia anyagbörtönének, megkérgesedett bőrének szorításából.

    De minden fájdalom mögött ismeretlen boldogság rejlik: a mag, a víz, az emberi lélek teljessége, amely a sötétség közepette rátalál saját sorsának biztonságos fényére.

    Delia Steinberg Guzmán
    Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

     


    Filozófia mint életmód



    „Ha hatalom van a kezedben, tegyél tudásod szerint, és beszéded legyen nyugodt. Csak azért parancsolj, hogy helyesen vezess másokat. Aki dogmatikus, az helytelenül cselekszik. Gondolataid ne legyenek se önteltek, se megalázkodók. Adjál ki utasításokat, és ügyelj, hogy végre is hajtsák őket. Ne beszélj hevesen, légy komoly. Ha lobbanékony vagy, mérsékeld szíved hevét. A szeretetreméltó ember minden akadályt legyőz.”
    (egyiptomi intelem)

    Az emberi értékekről

    Virág az avarbanMily kegyetlen a kétely! Az ember a definíció sarja, ezért mindig egyértelmű dolgokra vágyik; a két meghatározott dolog közötti űrt szörnyűséges szakadéknak éli meg.

    Hiába tesz szert valaki egy darab földre, ha előtte nem fénylett benne az ég egy darabkája. Felcicomázhatja ugyan magát csillogással, de sosem lesz teljes emberré.

    Azokat, akik úgy „teremtenek”, hogy mindig halál és pusztulás jár a nyomukban, valójában nem is nevezhetjük embereknek.

    A középszerű értékek azért jelentenek veszélyt, mert megtűrjük őket; mivel nem teljesen rosszak, nem váltanak ki ellenkezést, és így továbbra is markában tart a középszerűség tehetetlensége.

    Az emberi értékek kerültek válságba korunkban, ezért az emberek szívét kell megújítani – mindenestül.

    A hősiesség az, ha nemcsak ép, hanem törött fegyverrel is vállaljuk a harcot.

    A történelem kerekét nem a szavak mozdítják előre, hanem a tettek és a teljesítmények.

    A mostani válság nem az olaj vagy az infláció válsága: hitünk és erkölcsünk van válságban. Ha ezeket meg tudjuk oldani, minden más magától fog rendeződni, hiszen az ember alapvetően szellemi lény.

    quirinalisi ökölvívóAz emberek elfeledkeztek arról, hogy a két kezük munkájával is imádkozhatnak, és a miénkhez hasonló korban az önzetlen cselekvés sokkal jobban megtisztít, mint a puszta szájmozgatás.

    Az éhezők kedvenc témája a kenyér, a rabszolgáké pedig a szabadság. Akik valóban szabadok, nem beszélnek a szabadságról, hanem megélik.

    Az, aki távol él a szeretet-bölcsesség nagy törvényétől, nincs egyedül, csak éppenséggel rossz társaságba keveredett, szenvedélyek, félelmek, gyűlölködések és más szörnyűséges agyszülemények sokasága veszi körül.

    Úgy hirdessétek szabadságotokat, hogy természetesen engedelmeskedtek mindannak, ami jó, igaz és szép. Amit ma a többség szabadságnak hív, csupán zavarodottságát tükrözi: megtévesztő és következetlen. Mindaz, amit a szabadságról hisznek, önellentmondáshoz vezet, és így igazolódik, hogy nem egy tőről fakadnak, és egyetlen erény helyett sok különböző szenvedélyről és nemtörődömségről szólnak.

    Nehogy elvegyék tőlünk a viták a nemeslelkű cselekvés lehetőségét, amely túlmutat személyiségünkön és mindenen, amit magunkra aggatunk.

    Jorge Angel Livraga


    Filozófiai kvíz

    Októberi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. a, 3. c, 4. c
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Novemberi feladványunk:

    1. „Ha képesek vagyunk kapkodás nélkül, de gyorsan választani, az idő meghosszabbodik.” (Delia Steinberg Guzmán) De mit jelent a szabad választás?
    a) A szabad választás demokratikus alapjog, és négyévente tartják.
    b) A választásom akkor szabad, ha senki nem szól bele a döntésembe.
    c) Az a szabad választás, amikor az ember a legjobb meggyőződésével cselekszik, az ösztönök és a szenvedélyek helyett a vezérlő értelmére támaszkodva.
    d) Életünk eseményei előre determináltak, így a szabad választás csupán illúzió.

    2. Mit mondott Konfuciusz arról, aki háromszor fontolja meg a tetteit?
    a) „Nem megfontolt ember az, aki csupán háromszor veszi fontolóra tetteit, mert nem tekintett bele mélyen az élet törvényeinek tükrébe.”
    b) „A bölcs ember háromszor fontolja meg tetteit. Először, mikor döntését meghozza. Másodszor, mikor a tetthez hozzákészülődik, és végül harmadszor, hogy semmiképp ne cselekedjen meggondolatlanul.”
    c) „Kétszeri megfontolás is elegendő.”

    3. „Vigyázz, hogy ne beszélj megfontolatlanul; amikor a szív nyugtalan, gyorsabban szállnak a szavak, mint a szél a víz felett.” (egyiptomi intelem) De hogyan nyugtassuk meg a szívünket?
    a) Miért kéne megnyugodni? A haragban nagy erő rejlik!
    b) Csenddel, szép zenével, bármivel, ami az érzéseket lenyugtatja.
    c) A szív ösztönösen működik, tudatosan nem befolyásolható.

    4. „A tetteidben bátor légy, szavaidban pedig megfontolt.” (Konfuciusz) Mit jelenthet ez?
    a) Először üss, aztán kérdezz.
    b) Mindig jól gondold meg, mit mondasz, mert ez alapján ítélnek meg, tetteid pedig legyenek mutatósak, mindenki számára tetszők.
    c) Inkább ötször gondold meg, mit ejtesz ki a szádon, mielőtt valami olyasmit mondanál, ami visszahull rád. Tetteidben azonban lehetsz megfontolatlan.
    d) Ez a bölcs eszménye, aki tudja, mit tesz és mond, és a kettő összhangban van egymással.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek egy tetszés szerinti programunkra beválthatók, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


    Azt mondták... a lelkesedésről

    „Gondolj merészet és nagyot,
    És tedd rá éltedet:
    Nincs veszve bármi sors alatt
    Ki el nem csüggedett.”
    (Vörösmarty Mihály)

    „A lelkesedés, ez a szívünkbe költöző isteni tűz elvezet a többi erényhez. Ha a lelkesedés jelen van, akkor csak a jóságnak, az igazságnak, a szépségnek és az igazságosságnak marad helye.”
    (Jorge Angel Livraga)

    „Az ember, kinek lelke erősen működik, olyan, mint a szentjánosbogár, mely minden pórusán világít tudtán kívül.”
    (Móra Ferenc)

    „A lelkesedés bizony sebezhetetlenné teszi az embert, hatalmat ad neki az események fölött, olyan hitet, amely hegyeket mozdít.”
    (Antoine de Saint-Exupéry)

    „Mindennap járnunk kell belső utunkat és fel kell elevenítenünk kezdeti lendületünket, hogy táplálhassuk helytállásunk tüzét és fenntartsuk a lelkesedésünket, ami azokra jellemző, akik felfedezték a belső fiatalság titkát.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Útjaink százfelé válnak,
    de szívünk egy célért dobog,
    nekivágunk a küzdelmes mának,
    és épít karunk egy szebb holnapot.”
    (Arany János)

    „Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s ami a végtelenségből jön, mindenkinek kincse. A szív művei halhatatlanok.”
    (Gárdonyi Géza)

    „Minden kis viaszgyertya megtanít bennünket arra, hogy érdemes egy kis fényért, melegért tövig égni, mert a kis dolgok fénye az, amely széppé, meleggé teszi az életet.”
    (Molnár Ferenc)

    „A lelkesedés tűztermészetű, annak minden jellemzője rá is igaz. Akárcsak a láng, mindig függőleges. Fényt hoz a sötétségbe. Levegőre van szüksége az égéshez. Két kezünkre és szívünk vágyára van szüksége, hogy mindig újra meggyulladjon.”Dionüszosz
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „A világhoz nem alkalmazkodni kell, hanem csinálni, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig.”
    (Ottlik Géza)

    „Arra kérem a jövőt – bár elkéstem már ezzel is –, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és az ablakoknak; hagyja meg őket kézzel nyithatónak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése – és nyikorgása – helyettünk kimondja: alig győztelek várni.”
    (Ancsel Éva)

    „A különbség a között, amit megteszünk és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot.”
    (Mahatma Gandhi)

    „Egyre több lélekből és egyre kevesebb anyagból legyünk – ezért születtünk.”
    (Jorge Angel Livraga)

    „A haladás nagyrészt annak köszönhető, hogy haladni akarunk.”
    (Lucius Annaeus Seneca)

    „A lelkesedés megsokszorozza az értékét annak, amit adunk, akkor is, ha az önmagában nagy és kiváló.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Az ormokra nem hívják az embert: oda fel kell kapaszkodni.”
    (Édouard Manet)

    „A lélek segíti a testet, és bizonyos pillanatokban fölemeli. Ez az egyetlen madár, amely fölemeli a maga kalitkáját.”
    (Victor Hugo)

    „Erős lendület viszi véghez nem egyszer, mit hosszú idők békésen nem hajthattak végre.”
    (Kölcsey Ferenc)

    „Az évek múlásával ráncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg. (...) Az ember – akár tizenhat éves, akár hatvanhat – csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól, gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap, szabadon örül mindennek.”
    (Albert Schweitzer)

    „Őrködjünk érzéseink tisztasága felett, hogy egészségesek és makulátlanok maradjanak. Ne hunyjunk szemet a gondok felett, de ne essünk depresszióba se, ne szorongjunk a kételyek csapdájába esve. Őrizzük meg lelkesedésünket és jó kedvünket.”
    Jorge Angel Livraga

    „Nem veszítettem el a kedvemet, mivel minden egyes sikertelen kísérlet egy újabb lépést jelent előre.”
    (Thomas Alva Edison)

    „Minden megérint.
    – Úgy látszik: sose nő be
    a szívem lágya.”
    (Fodor Ákos)

    „»Lehetetlen« nincs. Felső határ az ember számára alig van. Lehetetlen csak egy van: hogy ami eleven, vágyak nélkül éljen.”
    (Márai Sándor)

    „Hát talpra! Fittyet a fáradalomra,
    mert győz a lélek minden akadályon,
    csak a test súlya földre le ne vonja!”
    (Dante Alighieri)

    „Az ember számára titokzatos módon adatnak az eszmék, amelyek lényét és életét meghatározzák. Amikor kilép a gyermekkorból, az eszmék bimbózni kezdenek benne. Ha lelkét megragadja az ifjúság lelkesedése az igaz és jó iránt, a bimbók kivirágzanak és gyümölcsöt teremnek. További fejlődésünkben az a lényeg, hogy életfánk a maga tavaszán sarjadt gyümölcseiből mennyit képes megőrizni.”
    (Albert Schweitzer)

    „Valamennyi kezdeményező és alkotó cselekedetet illetően egyetlen alapvető igazság létezik – abban a pillanatban, amikor valaki határozottan elkötelezi magát, a gondviselés is működésbe lép.”
    (Johann Wolfgang von Goethe)

    „A finomabb szinteken az erőfeszítés a vidámsággal, a lelkesedéssel rokon. Ez az energia békés, derűs, tartós, jó lelkiállapotot eredményez, mindenféle negatív érzelem és rögeszme nélkül.”
    (Delia Steinberg Guzmán)


    Ajánljuk

    A filozófia világnapja az Új Akropoliszban

    Az UNESCO filozófia világnapjának jelölte ki minden november harmadik csütörtökjét. A világnapoknak az a küldetése, hogy egy-egy témával vagy társadalmi szereplővel legalább az adott napon foglalkozzon a közvélemény. Egyesületünk több éve szervez programsorozatot ebből az alkalomból, amelyet az az elsőre talán meglepő gondolat hívott életre, hogy ne csupán egy, hanem az év minden egyes napja legyen a filozófia napja…

    Az Ariadné fonala kiállítás tablóiKorunkban a filozófiát kevesek előtt megnyíló vitrinbe zártuk, filozofáláson pedig leginkább üres okoskodást értünk. De a nagy filozófusok mint Szókratész, Seneca, Konfuciusz, Giordano Bruno vagy Helena Petrovna Blavatsky éppen arról tanítanak, hogy nem száraz és élettelen tudományról van szó. A filozófia egyfajta életvezető, „önnevelési eszköz”, amely – miközben az emberről, a társadalomról és a világról tanít – segíthet teljessé, boldoggá tenni az egyes ember és a közösségek életét. November utolsó előtti hetére szervezett programjaink országszerte előadásokkal, beszélgetésekkel és kiállításokkal mutatják meg ezt a viszonyulást, azaz a filozófiát mint életmódot. Célunk, hogy megmutassuk, hogyan válhat a filozófia a mindennapok motorjává.

    A filozófia világnapjához kapcsolódó programjainkról részletesebben olvashat honlapunkon:
    www.ujakropolisz.hu/minden_program

    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009