2010. november

2010. november fejléc
 
TARTALOM
BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

BÁTRAKNAK

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... A KÖZÖSSÉGRŐL

AJÁNLJUK

PROGRAMJAINK:


Filozófiai bevezető kurzus

Filozófiai és önismereti tanfolyam pszichológiai gyakorlatokkal a mindennapokra

PÉCS

2010. november 9., kedd, 18.30
További időpontok: november 16, 22.
Bővebben

GYŐR

2010. november 12., péntek, 17.30
További időpontok: november 19.
Bővebben

A tíz alkalom hétről hétre egymásra épülő témákból áll. A szervesen összefüggő témakörök feldolgozása, elmélyítése folyamatos részvételt igényel a hallgatóságtól.

zenélő Ganesha szobor



A filozófia – Ariadné fonala

Kiállítás neves filozófusok életéről, munkásságáról, világképéről

A mítosz szerint Thészeusznak amikor belépett a labirintusba, hogy megtalálja és legyőzze annak urát, a Minótauroszt a kedvesétől, Ariadnétól kapott fonál segített, hogy ne tévessze el a helyes utat. A magyarázat szerint a labirintus a lelki dimenzió, Thészeusz a belső világot megismerő és uraló emberi intelligencia szimbóluma, míg Ariadné fonala a tanítást jelképezi, amely segít eligazodni a világ, az élet és a lélek jelenségei között. Ezért tartják a filozófiát Ariadné fonalának.

A kiállítást az Új Akropolisz Filozófiai Iskola készítette.

Bővebben



A test és a lélek mozdulatai

Előadás gyakorlatokkal

GYŐR

2010. november 5., péntek, 18.00

A tudatos mozgás révén megtapasztal-hatjuk a fizikai, lelki és mentális szintek közötti finom kapcsolatokat és analó-giákat. S talán felmerül bennünk az a kérdés is, hogy mindezeken túl mi lehet a mozgás valódi, belső célja?

Gyermekek Háza, Aradi Vértanúk útja 23.

Bővebben



Meglepetésfilm
a Szophia filmklubban

Filmklub

BUDAPEST

2010. november 6., szombat, 17.00

Premier előtti, friss magyar játékfilmmel várunk, amelyre a moziműsorban nem találsz rá! A pilótából lett népszerű amerikai író gondolatainak szárnyán izgalmas és szédítő hazai tájak fölé emelkedhetünk... A film után beszélgetés a rendezővel és a stábbal, amelyből többek között az is kiderül, miért várathat magára a nyilvános bemutató még akár évekig is.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben



Mirkó királyfi

Játszószínház

BUDAPEST

2010. november 7., vasárnap, 10.00

Kísérjük el Mirkó királyfit kalandos útján, ahol veszedelmek és harcok után eljut a királylányhoz, és megfejti a titkot.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben



Reneszánsz lakoma

Előadás és beszélgetés

BUDAPEST

2010. november 13. szombat, 16.00

Étlap:
– Az ókor újjászületése – avagy hogyan alakult ki a reneszánsz?
– Humánus humanizmus – miért az ember van a középpontban?
„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, / S most Pannonia is ontja a szép dalokat.” – kalandozások Firenzétől Budáig;
– Akik lefordították a görög filozófiát: Marsilio Ficino és barátai;
– Desszert: így mulattak a Mediciek – reneszánsz zenék

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben

reneszánsz nőalak ül díszes trónuson



Ankor, Atlantisz utolsó hercege

Könyvbemutató a Filozófia világnapja alkalmából

PÉCS

2010. november 18.,
csütörtök, 18.00


Filozófiai szempontól közelítve nézzük meg, milyen elgondolkodtató üzenete lehet az egykor talán virágzó, majd elpusztult szárazföldnek a mai kor morális, gazdasági és ökológiai válságával küzdő embere számára.

Bővebben



A filozófia hete Egerben

Kiállítás

EGER

2010. november 18-25.

Mit is jelent a filozófia, és hogyan lehet szeretni, sőt, gyakorolni a mindennapi életben? Mit tanított Platón a lélekről és a szerelemről? Vajon hogyan látta Epiktétosz a sors és a szabad akarat összefüggését? Mindazok, akiket ezekhez hasonló kérdések foglalkoztatnak, megtekinthetik nagy filozófusokat bemutató kiállításunkat.

Agria Park – Vásártér, Törvényház u. 4.

Bővebben

kislány szoborral



A filozófia kizárja a gyűlöletet

Előadás és beszélgetés

SZÉKESFEHÉRVÁR

2010. november 18.,
csütörtök, 18.00


Az emberek életében fontos szerepet töltenek be az emberi kapcsolatok. Mégis, egyre mérgezi hétköznapjainkat a gyűlölet és az ebből fakadó félelem. Mi az oka ennek a társadalmi jelenségnek? Az önzés és a tudatlanság. A tanulás megszünteti a tudatlanságot, és a tanultak alapján cselekednünk is kell, mert a nemeslelkű tett a legjobb orvosság az önzéssel szemben.

Ribillió Kávézó, Rózsa u. 1.

Bővebben



Lélekfrissítő bögölycsípés,
avagy Szókratész varázsa

Előadás és beszélgetés jelenetekkel, kvízjátékkal

GYŐR

2010. november 18.,
csütörtök, 18.00-21.00


– Miért tartotta olyan fontosnak az erények gyakorlását Szókratész?
– Életelvei mint bátorságának záloga
– Lélektől lélekig, avagy hogyan tanított Szókratész?
– Jelenetek Szókratész életéből – közvetítés az ókori Athénből

Az Új Akropolisz győri központja,
Babits Mihály u. 16.

Bővebben

Szókratész halála festmény



Megnyílik új budapesti
„Hunyadi” központunk

Megnyitó

BUDAPEST

2010. november 20., szombat, 16.00

A Filozófia világnapján nyitja meg kapuit új, budai központunk. A kamarazenével és állófogadással egybekötött ünnepélyes megnyitónkon vendégeink megte-kinthetik filozófusokat bemutató kiállításunkat is.

Az Új Akropolisz „Hunyadi” budai központja, I. kerület, Attila út 29. I/7.

Bővebben



A Filozófia világnapja

Előadás, drámajáték, kiállítás

BUDAPEST

2010. november 20., szombat, 16.00

Előadás: A filozófia mint „Ariadné fonala”, útmutató az élet labirintusában

A filozófia nyújtotta értékrend és fejlődési irányvonal válasz korunk válságára:
– az ember gondolkodó természetének megerősítése
– a megértés és a cselekvés közti összhang megvalósítása
– az egyén és a közösség megbomlott viszonyának helyreállítása

Drámajáték: Ariadné fonala
Ariadné és Thészeusz mítosza modern köntösben.

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben



Filmvetítés – Konfuciusz

A Filozófia világnapjához kapcsolódó filmvetítés

SZEGED

2010. november 25.,
csütörtök, 19.00-23.00


19.00-tól A Konfuciusz című film megtekintése a moziteremben
21.00-tól „Ami a filmből kimaradt” – szemelvények a filozófus tanításaiból: az Öt Elem tana és a hozzájuk kapcsolódó erények, Ji King-kommentárok

A program napján megtekinthető a Konfuciusz életéről és tanításairól készült kiállításrészlet, amely nagy filozófusokat bemutató sorozatunk része.

Grand Café, Deák Ferenc u. 18.

Bővebben

festmény Konfuciuszról



Kínai gyógyászat - Tél,
a Víz elemhez tartozó évszak

Előadás és szeminárium

BUDAPEST

2010. november 27., szombat, 16.00

– Miben mutatkozhat meg az emberben a Víz elem egyensúlyzavara testi, lelki és szellemi szinten?
– Hogyan ismerhetjük fel ezeknek a természetét?
– Mit tehetünk a téli betegségek, illetve a Víz elemhez tartozó szervek (vese, hólyag) betegségeinek megelőzéséért?

Az Új Akropolisz Központja, Rigó u. 6-8.

Bővebben

Öt elem tana - tél



 


Ariadné fonala

Theszeusz fekete-vörös képA görög mítosz szerint Athén városát kemény adó sújtja: kilenc évenként hét ifjút és hét szüzet kell Krétára küldenie, ahol a labirintusban biztos halál vár rájuk. Thészeusz, athéni ifjú, önként jelentkezik, hogy átvegye helyüket és szembeszálljon a labirintusban lesben várakozó szörnnyel, a Minótaurosszal.

A legmélyebb igazságok a mesék köntösébe bújva ellenállnak a feledésnek, szájról szájra járnak, hisz a mitikus történet mindenkihez szól: ahhoz is, akit magával ragad a különös elbeszélés szövevénye, és ahhoz is, aki a mögöttes értelmét kutatja. Filozófiai értelmezés szerint a labirintus – maga az élet.

Thészeusz eltökélten, világos céllal lép be: mások segítésének vágya indítja erre. Ariadnétól, a krétai király lányától kap egy bűvös gombolyagot, amely a lába előtt gurulva biztosan vezeti lépteit egyre beljebb, egészen a labirintus középpontjáig.

Ki érdemel ilyen segítséget az életútján? A mítosz szerint az, aki mások miatt vállalja a veszélyt, vagyis akit nem csak a saját boldogulása ösztönöz cselekvésre. Nemcsak a saját fájdalmát érzi át, hanem másokkal is együtt érez. Az önzetlenség és a jóság készteti tettekre. Thészeusz meg akar menteni másokat, de valójában önmagát menti meg.

Célt, és hozzá utat talált, amelyen elérheti. Nem kételkedik és nem bolyong többé, mint azok, akik úgy igyekeznek eligazodni az útvesztőben, hogy közben minél jobban kihasználják saját maguknak a kínálkozó lehetőségeket. Ezért aztán sem kezet nyújtani, sem másokét elfogadni nem tudják. Gyanakvóan méregetik a többi bolyongót, hisz magukból kiindulva csak önző szándékot vélnek felfedezni mások tettei mögött. Ha az életben csupán útvesztőt látunk, amelyben a legfőbb cél, hogy minél tovább és minél nagyobb kényelemben éljünk, akkor megfosztjuk az embert emberségétől.

Ariadné arca a labirintus hátterébenKi Ariadné? Minósz király lánya, aki meglátva Thészeuszt, szerelemre lobban iránta, ezért a különleges fonállal az ifjú vezetőjévé válik a sötétségben. Mint oly sok mesében és mítoszban, a királylány itt is a lélek. Hangjára csak akkor leszünk figyelmesek, ha megszűnik a feltétlen azonosulás az anyagi részünkkel, a testtel. Ő más értékekről beszél: olyanokról, amelyekben másokkal is osztozhatunk és minél inkább így teszünk, annál gazdagabbá válunk. A tettekkel bizonyított önzetlenség segít meghallani a belső hangot.

Ettől kezdve Ariadné ajándéka belső vezérfonállá válik, amely segít helyesen dönteni és tartást ad az út minden lépésénél. A nemeslelkű tettek gyakorlásával az ember egyre fogékonyabbá válik más erkölcsi és szellemi értékekre is: egyre érzékenyebb a szépségre, az igazságosságra, és egyre igényesebb az érzelmek és gondolatok terén.

Merre vezet ez a fonál? A labirintus középpontjába, az ismeretlenhez, amelytől rettegve nem egy ember elhallgattatja magában a jóság hangját, és az egyéni boldogulás jól ismert biztonságát választja, mert azt gondolja: „csak saját magamat sodornám veszélybe”. De gondoljunk csak bele! A jóság elindít az úton és elkísér mindvégig; a lélek egyre finomodik, ahogy megszabadul az anyaghoz láncoló érzékszervek zsarnokságától, akkor miféle szörny lehet az, ami ránk vár az élet szívében?!

sárga virág a kézbenA központ titka a megszabadulás titka. Kénytelenek vagyunk végigjárni a labirintus tekervényes útjait, de hatalmas különbség van az áldozatként belépő ifjak és az utat mutató fonalat kiérdemlő hős között. Aki a központot keresi, az nem nyugszik bele az élet felületes magyarázataiba. Egyre teljesebb válaszokat igényel, amelyek aztán már arra vezetik, hogy a tetteit is hozzájuk igazítsa.

Ez a filozófia, a bölcsesség szeretetének útja, amely az önzetlenség felébredésével kezdődik. Örömet ad az önkéntes cselekvés, örömet ad, ha megosztjuk a tudásunkat és energiánkat a többi emberrel. Aki így cselekszik, nem ragad le a fogyasztói társadalom útvesztőjében. A legdrágább terméknél is többet ér neki, ha egy virágot megérinthet, ha szemlélheti a természet örök körforgását. Lelke tisztul és finomodik, és egyre magabiztosabban meg tudja különböztetni a mulandót a maradandótól. Ezért tartjuk a filozófiát Ariadné fonalának, mert irányt és elveket adhat korunk válságában, hogy megtisztulva és emberi értékekben megerősödve kerülhessünk ki belőle.

Deák Szilvia
Az Új Akropolisz magyarországi elnöke


Filozófia mint életforma



Seneca herma„A filozófia tenni tanít, nem beszélni, s arra késztet, hogy mindenki a maga törvénye szerint éljen, hogy élete ne mondjon ellent nyilatkozatainak vagy magának az életnek, hogy minden cselekedete egy színezetű legyen. A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengjenek, hogy az ember mindenütt egyenlő és azonos legyen önmagával.”
(Lucius Annaeus Seneca)


Bátraknak

tájban képkeretben félénk önmagát nézi egy lányEgyszer majd eljön az idő, hogy az erényekről beszélgetni már nem lesz idejétmúlt dolog, hanem valóságossá és olyan szükségletté válik, amelyet egyre több úttörő ember vall magáénak. Ezért érdemes kitérni a bátorság erényére. Bátorságból ugyanis általában kevés van, de legalábbis vészesen kiszorítja az erőszak, a sértegetés, a cinizmus és a kötekedés, amelyet a sokaság – a cinkostársak, a társadalom, a szokások, a divat – is támogat. Ezt tetézi saját bizonytalanságunk is, amely a törékeny és félénk emberek sajátja, akiknek nem kenyere a bátorság.

Hiányzik a személyes, egyéni bátorság, amely a szívben születik, és a legteljesebb békesség jellemzi.

Hiányzik a lélek mély meggyőződéseiből fakadó erő, amely önbizalmunkat erősíti, miközben szemernyit sem hagy alább a mások iránti tisztelet. A bátor ember nem takarózik mások gyengeségeivel, és nem számít a többség jóváhagyására. Számára a saját lelkiismerete többet nyom a latban, és ezzel az erővel igyekszik segíteni mindazoknak, akik erre rászorulnak.

szoborkéz kardmarkolatonMindennél jobban azonban a legfőbb bátorság hiányzik: amikor az ember saját magával száll szembe, hogy jobban megismerje önmagát, megkülönböztesse erényeit a hibáitól, és az előbbieket gondozza, az utóbbiakat pedig kigyomlálja. Hiányzik a bátorság ereje, hogy az ember egyedül tudjon maradni önmagával, levesse álarcait és elfogadja magát olyannak, amilyen. Erre alapozva olyan életmódot és cselekvési formát alakíthat ki, amelynek segítségével megvalósíthatja mindazt, amit önmaga és a világ számára is a legjobbnak gondol.

Így a bátorság az egyik nélkülözhetetlen tulajdonságává válik a filozófusnak, a bölcsesség keresőjének, akinek szüksége van erre a különleges szellemi erőre, hogy belső és külső kapukat nyithasson ki. Hogy is kísérelhetné meg az ember felfedezni a világot és annak törvényeit bátorság nélkül? Hogy is mehetne át az élet próbáin bátorság nélkül? Hogyan is győzhetné le önmagát bátorság nélkül? A filozófus tehát önmagán alkalmazza a bátorságot, és amikor sikerül megszilárdítania ezt az erényt, akkor az élet bármelyik helyzetében élni tud vele, legyenek azok egyéniek vagy másokkal kapcsolatosak.

Ez olyan kihívás, amelyet a természeti filozófia fogalmaz meg és a mindenkori embernek, így a mai kor emberének is szól: fejleszd a bátorságot, hogy Élj és Tudj. Ezt csak a bátrak fogadják el.

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

 


A hónap rejtélye

Előző havi feladványunk megoldása:
Kuroszavának az volt a meggyőződése, hogy ha túl közel van a kamera a színészekhez, akkor nem játszanak természetesen, ezért messzebb tette tőlük, és teleobjektívvel szerelte fel. Így elérte azt, hogy egy idő után a színészek tökéletesen megfeledkeztek róla és a kameráról. Másik újítása az volt, hogy ugyanazt a jelenetet több kamerával is rögzítette, így egy mozdulatsorról több felvételt fel tudott használni, amikor végül összevágta a filmet.

Novemberi kvízfeladványunk:

1. „Bölcs vagy, Püthagorasz!” mondták a híres filozófusnak, mire ő így válaszolt. „Nem vagyok bölcs (szophosz), csupán a bölcsesség szerelmese (philo-szophosz).” Kit neveztek az ókorban filozófusnak?
a) Filozófusnak az számított, aki ideje nagy részét olvasással töltötte. Magának Püthagorasznak is több mint tízezer tekercsre rúgó könyvtára volt.
b) Aki mindenkit meg tudott győzni a saját igazáról, így a filozófia hamar a meggyőzés eszközévé vált.
c) A filozófus az volt, aki szerette és kutatta a bölcsességet, hogy a felismert igazságokat alkalmazhassa a saját életében. A filozófia ugyanis életmód volt.
d) Rangtól függött. A filozófia doktora cím megszerzése után kapta meg a filozófusok köpenyét és botját.

2. Mire használták az ókorban és a középkorban a labirintust?
a) Bikatenyésztésre. Thészeusz mítosza is egy szerencsétlen istállói balesettel kezdődött.
b) Önismereti út szimbólumaként, ahol minden egyes lépéssel önmagunkhoz jutunk közelebb.
c) Rendkívül népszerű volt egyes logikai feladványokban, társasjátékokban, például Argosz és Téthosz városában.
d) Az ellenség megtévesztésére, gondoljunk csak a mai útvesztőkre vagy sövény-labirintusokra.

3. Mi a sztoikus filozófus, Seneca szerint az egyik legnagyobb kincsünk az életben?
„Ritka az olyan nap, amikor előre elgondolt terv szerint élünk. Miért? Mert félünk, mivel halandónak hisszük magunkat, és nem ismerjük az érzékelhetőn túli örök mivoltunkat. Pedig ha ezt tudnánk, nem hagynánk elveszni legdrágább kincsünket, ………… Mi mégis úgy pazaroljuk, mintha feneketlen zsákkal lenne belőle. Állandóan úgy tűnik számunkra, hogy ráérünk még jó életet élni.”
a) a vagyonunkat
b) az időnket
c) a céljainkat
d) az emlékeinket

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk)style="line-height: 1.6em" tippjeidet. A helyes megfejtők között
jegyeket sorsolunk ki egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.


Azt mondták... a közösségről

„Ahhoz, hogy megértsük a közösség értelmét, önzetlen módon el kellene tudnunk távolodni egy kicsit saját magunktól. (…) Ha a másik helyébe tudnám képzelni magam, ha valamilyen módon minden társadalmi, gazdasági, vallási és erkölcsi különbségen túl ugyanolyan erősen látnám és érezném, amit embertársaim látnak és éreznek, akkor átélném azt, amit ők, akkor arra törekednék, hogy ne okozzak fájdalmat nekik, és hogy jót tegyek mindenkivel, mint ahogyan én is azt szeretném, hogy jót tegyenek velem.”
(Jorge Angel Livraga)

„Ahogyan a hullám nem önmagáért van, hanem hogy az óceán hullámzásában állandóan részt vegyen, életem sem lehet soha önmagáért, mindig csak annak átélésében, ami körülöttem van.”
(Albert Schweitzer)

„A közhiedelemmel ellentétben a próbák az együttélésből, nem pedig a magányból születnek.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Nem is tud senki sem boldogul élni, aki csak önmagát tekinti, aki mindent a saját hasznára fordít; másokért kell élnünk, ha magunkért akarunk élni. Ez a társas összeköttetés, ha gondosan és szentül ápoljuk, egymással mindnyájunkat egybefűz. ”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Az emberek valamennyien egy családot alkotnak: csak a rokonsági fokban van több-kevesebb eltérés.”
(Jean de La Bruyère)

„A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.”
(Richard Bach)

„Erősen csalatkozik az, aki azt hiszi: önmagában is meglehet, mindenki nélkül; de még erősebben csalatkozik, aki azt hiszi, hogy a világ lehet meg nélküle.”
(François de La Rochefoucauld)

„A csapatmunka nehézsége az önzés egyik jele. Az egoizmus viszont saját belső munkánk nagy akadálya. Ha nem tudunk másokkal együtt élni, nem fogunk tudni önmagunkkal sem. Amit a többiektől nem kaphatunk meg, önmagunktól sem fogjuk tudni.”
(Beatriz Diez Canseco)

„Mint amilyen a viszony az egységes szervezetekben az egyes testrészek között, ugyanolyan az egymástól térbelileg elválasztott, de bizonyos egységes összeműködésre rendelt értelmes lények között is. Ez a gondolat azonban akkor lesz mélyebb hatással lelkedre, ha minél gyakrabban elismétled magadnak: tagja vagyok az értelmes lények alkotta közösségnek. Tagja, nemcsak részese, mert ha azt állítod, hogy csak részese vagy, akkor még nem érzed a jótett tiszta örömét; hiszen pusztán illendőségből teszel jót, nem pedig úgy, mintha magadnak is tennéd.”
(Marcus Aurelius)

„Csinálj bármit, mindig az számít, hogy hogyan csinálod, és van-e kivel, mert ez csapatjáték, és már az is ajándék, ha figyelsz arra, aki rád figyel.”
(William Shakespeare)

„Láttál-e már levágott kezet, lábat vagy fejet a törzstől elválasztva valahol heverni? Nos hát, szántszándékkal ilyenné lesz – már ha rajta áll –, aki (…) arra vetemedik, hogy a közösség érdeke ellen cselekedjék. Ezzel kiszakadtál a természeted szerint való egységből, mert hiszen résznek születtél, te pedig levágtad magad. De micsoda nagyszerű dolog, hogy módodban áll az egységgel ismét összeforrnod! Méltányold a jóságot, mellyel (az istenség) az embert megbecsülte, hiszen tőle tette függővé, hogy az egésztől soha el ne szakadjon, vagy ha mégis elszakadt, lehetővé tette számára, hogy visszatérjen hozzá, összenőjön vele, és mint rész, kiszabott helyét újra elfoglalja.”
(Marcus Aurelius)

„Tiszteld, ápold szűkebb és tágabb otthonodat: a családot, nemzetet, emberiséget. De egyiket se téveszd össze azokkal, kik e fogalmakra hivatkozva ártalmasat követelnek. (…) »Péterrel azonosítom magam, Pált nem szeretem; Pétert megcsókolom, Pált megverem« – ez az érzelgősség; ez a közéleti elgondolások közös váza; a jelenkor ettől koldul. Bárkit csak úgy segíthetsz, hogy más rovására ne essék. Népedet és az emberiséget csak azáltal javíthatod, ha önmagadat javítod.”
(Weöres Sándor)

„Ha teheted, tanítsd jobbra az embereket, ha ez nem sikerül, gondold meg, hogy éppen az ilyen esetekre kaptad az elnézést. ”
(Marcus Aurelius)

„A csapatmunka a műhely, ahol személyiségünk egyik arculatát alakítjuk, itt tanuljuk uralni a psziché hirtelen természetét, amely már hozzászokott ahhoz, hogy másokra erőszakolja saját gondolatait és nézőpontját. A közösen végzett feladatok segítenek legyőzni az önzést és a többiek erőfeszítései iránt érzett közönyt.”
(Beatriz Diez Canseco)

„Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke.”
(Wass Albert)

„Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk.”  (Márai Sándor)


„Az aktív szerepet játszó ember azonban egészen másfajta szellemi viszonyba kerül a világgal: nem csupán önmagának él. Ellenkezőleg: egynek érzi magát az összes környező élettel, átéli sorsukat, mint sajátját, minden erejével segíti őket, és nincs nagyobb öröme, mint kivenni részét az élet kibontakoztatásában vagy megmentésében.”
(Albert Schweitzer)

„Az emberiséget a szeretet törvénye uralja. Ha az erőszak, azaz a gyűlölet uralkodna, már rég kihaltunk volna. És mégis a tragédiája a dolognak, hogy az úgynevezett civilizált emberek és nemzetek úgy viselkednek, mintha a társadalom alapja az erőszak lenne.”
(Mahatma Gandhi)

„Ha az ember felismeri és érzi lelkében az Istent, akkor felismeri és érzi a világ minden emberével való közösséget is.”
(Lev Tolsztoj)


Ajánljuk

A Filozófiai Kert

Filozófiai Kert szoborcsoportÁbrahám, Ehnaton fáraó, Jézus, Buddha és Lao-ce kör alakban áll és egy fénylő gömb felé néz. Mellettük Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma és Gandhi… Nem egy kivételes látomásról van szó, hanem fővárosunk egyik különleges szoborkompozíciójáról, amely világszerte is egyedülálló lehet. A 2001-ben a Gellért-hegyen, a víztározó feletti parkos részen felavatott szoborcsoportot Wagner Nándor (1922–1997) ajándékozta Budapestnek. Az 1956-ban külföldre kényszerült művész alkotói pályájának nagy részét Japánban teljesítette ki, ahol rendkívüli megbecsülés övezi műveit. Élete utolsó éveiben oktatási intézetet alapított, amely a világ kultúráit és vallásait összekötő közös szellemi kincsek kutatására volt hivatott. Ezt a törekvést öntötte anyagba a hazájának szánt kompozíció megalkotásakor.

 

 

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel vagy a megérkezésével kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

"Új Akropolisz Filozófiai Iskola" Kulturális Közhasznú Egyesület - © 2009