A szellem és a gondolat szabadságának napja

    Előadás beszélgetéssel
    Kezdete
    2018.02.16. péntek 18:00
    Vége
    2018.02.16. péntek 20:30
    Helyszín
    Kairosz Kultúrműhely, Székesfehérvár, Megyeház utca 22/a
    Részvételi díj
    A programon a részvétel ingyenes.

    A szellem és a gondolat szabadságának napja

    1. Az emberi gondolkodás forrásai, eszközei és korlátai

    - Giordano Bruno, világképe és módszertana

    - Az emberi megismerés szintjei és korlátai

    - Hogyan fejlesszük megismerési képességeinket?


    Giordano Bruno reneszánsz kori filozófus korunk gondolkodóit is megdöbbentő állításokat tett a világegyetemről. Kepler és Galilei előtt írt arról, hogy a föld két végén lapított gömb alakú, hogy forog a tengelye körül és kering saját istene, a Nap körül. Leírta, hogy ez a keringési pálya nem szabályos kör alakú, és beszélt a végtelen univerzumról, ahol minden csillag körül bolygók keringenek, és nem zárta ki azt, hogy ezeken ugyanúgy lehet élet, mint a mi földünkön. 

    Ma talán az első science fiction írónak tartanánk, kinek vízióit igazolta a tudomány, mint ahogyan a Verne által megálmodott űrrepülés és vízalatti utazás is megvalósult. De Bruno állításai nem a fantázia szülöttei voltak. Saját állítása szerint kutatásai és az tették lehetővé felismeréseit, hogy magas szintre emelte a megismerési képességeit. 

    Ma már közismert az az állítás, hogy az emberek többsége potenciális mentális képességeinek csak töredékét használja, a mesterséges intelligencia kutatói pedig bebizonyították, hogy a legtöbb ember még csak nem is racionális, mert alapvető logikai kapcsolatokat sem vagyunk képesek felismerni. Inkább érzések és mintázatok segítenek az életben eligazodni, többé-kevésbé helyes döntéseket hozni.


    De milyen megismerési képességei vannak az embernek a filozófia nagyjai szerint? Van-e eszközünk megismerni például azt, ami a korlátolt hétköznapi elmével felfoghatatlan? Milyen képességeket használnak a legnagyobb művészek, tudósok, vallási tanítók, azok, akik meghatározó gondolkodói az emberi kultúrtörténetnek?


    Brunoból indulva, kiegészítve arisztotelészi és újplatonikus tanításokkal és a keleti emberképpel, ezekre a kérdésekre keressük a választ.


    2. A szellemi és az anyagi világ kapcsolata a geometriában

    - A kör négyszögesítése

    - A vitruvius-i ember

    - A katedrálisok építészete


    A tudománytörténetben legtöbbször úgy találkozunk a kör négyszögesítésével, mint az a geometriai probléma, amely sok nagy nevet foglalkoztatott. Olyanok kísérelték megtalálni a megoldását, mint pl. Arkhimédész, Leonardo vagy Platón. Mint tudjuk, a feladatnak csak közelítő megoldása van. Az is elég hosszadalmas, ha csak szerkesztéssel szeretnénk megoldani, mint ahogy ehhez Platón is ragaszkodott. Ennek ellenére katedrálisok és más fontosabb építmények alaprajzában, arányaiban szerepel. Miért volt ilyen fontos ez az ókorban és a középkorban is? Vagy elégedjünk meg azzal, hogy eleink nagyon ráértek, és szerették bonyolítani életüket?