Japán

Színjáték vagy valóság? – Misztériumszínház Keleten és Nyugaton

Kezdete
2017.04.22. 14:00
Helyszín
Kairosz Kultúrműhely, Székesfehérvár, Megyeház u. 22/A.

Képzeljünk el egy színházat, ahonnan az előadás végén más emberként távozunk, mint ahogy érkeztünk. Egy olyan színházat, ahol a „játék” a lelket ébresztő mágikus eszköz, amely észrevétlenül tanít, ahogy a színen látottak összekapcsolódnak saját életünk kérdéseivel.

Színjáték vagy valóság? – Misztériumszínház Keleten és Nyugaton

Kezdete
2016.11.12. 14:00
Helyszín
Hunyadi Kultúrműhely, Budapest II., Margit krt. 64/B fszt. 6.

Szemináriumunkon az ókori görög és a középkori japán nószínház tanulmányozása során párhuzamot vonunk a tragédiák szerkezete és a természet törvényei között.

Ahol Harc dúl… Harmónia terem

„A katonaságot az állam szörnyen vakmerő, meggondolatlan őrültjei irányítják, akik vallási elvek leple alatt ártatlan polgárokat mészároltatnak le és mindent elpusztítanak. Isten akarata ellen cselekszenek, és ennek csak sajnálatos, szomorú vége lehet.” – mondta a II. világháború idején Ueshiba Morihei japán harcművész. A 20. század elején az orosz-japán háborúban mutatott érdemei révén szép katonai karrier várhatott volna rá, ő azonban más utat választott.

Tányérszem és nyakigláb

Avagy mi a manó az az anime?

Hosszú évtizedek után végre magyarul is nézhetünk animét – japán rajzfilmet. A műfaj kedvelőinek nagy örömére, és azok nagy meglepetésére, akik most először csodálkoznak rá az animék színes képzeletvilágára, amely fiatalok millióihoz szól szerte a világon. A japán képregény (manga) és animációs film (anime) története hosszú múltra tekint vissza, a manapság népszerű formája azonban a második világháború után alakult ki.

Haiku - a japán zen-költészetesztétikája

A haiku több, mint versforma: önálló műfaj. Szülőhazájában csak azokat az 5-7-5-ös sorképletű verseket nevezik így, amelyek a természet ábrázolásán keresztül mély filozófiai, lélektani tartalmat sugallnak. A tréfás, alkalmi bökverseket (szenrjú), vagy az élet utolsó pillanatában írt búcsúverseket (dzsiszei), bár a versformájuk azonos, mégsem nevezik haikunak.