Antik görög kultúra

Apollón, a görög isten archetípusáról tartott előadást Rusznák György történész az Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtéren 2019. március 6-án. Az előadásából kiderült, hogyan lehet bánni az isteni lantos földi képviselőivel, mit lehet bennük szeretni, és mit lenne érdemes átalakítaniuk magukban.

Képzeljünk el egy színházat, ahonnan az előadás végén más emberként távozunk, mint ahogy érkeztünk. Egy olyan színházat, ahol a „játék” a lelket ébresztő mágikus eszköz, amely észrevétlenül tanít, ahogy a színen látottak összekapcsolódnak saját életünk kérdéseivel.

Szemináriumunkon az ókori görög és a középkori japán nószínház tanulmányozása során párhuzamot vonunk a tragédiák szerkezete és a természet törvényei között.

Trója neve hallatán sokaknak bizonyára a nemrég elkészült, nálunk is nagy sikerrel játszott amerikai film jut az eszébe, amelyet Wolfgang Petersen rendezett. Azonban talán már kevesebben emlékeznek a mű hátterét és alapját jelentő Iliászra, az ókori görögség nagyhatású mítoszfeldolgozására, és annak szerzőjére, Homéroszra. Egy budapesti előadás nyomába eredt e majd háromezer éves eposznak és a benne foglalt tanításoknak. Az előadóval beszélgettünk.

A görög misztériumszínház a szórakoztatás mellett az élet sorskérdéseit állította a cselekmény középpontjába. Mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogy saját magunk, vagy éppen őseink múltbéli tettei hogyan befolyásolják jelenünket és jövőnket. A görög színház nézőterén ülő közönség a mitológiai témájú darabok történetein keresztül a saját útkereséséhez is útmutatást kapott.

A görög misztériumszínház a szórakoztatás mellett az élet sorskérdéseit állította a cselekmény középpontjába. Mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogy saját magunk, vagy éppen őseink múltbéli tettei hogyan befolyásolják jelenünket és jövőnket. A görög színház nézőterén ülő közönség a mitológiai témájú darabok történetein keresztül a saját útkereséséhez is útmutatást kapott.

– A spártai nevelés – tévképzetek és a valóság – A harcos eszménye az ókorban – Hogyan lesznek a fiúkból férfiak?

Alexandria városának helyét Nagy Sándor Plutarkhosz szerint egy álomtól és Homérosz egyik verssorától vezettetve választotta ki: Pharosz szigetét és a vele szemben elterülő széles öblöt. "Van bizonyos sziget ott, a zajongó tengeri árban, szemben Egyiptommal - Pharosz, ez neve annak a földnek." (Odüsszeia 4. 354-355.)