Filozófia

Varázslatos versek, dalok, érintések  Ezúttal megélhetjük a téli napok szépségét! Kint hófödte tájakon járunk, bent melegedünk a tűz mellett, csodálva a havazást.- Megidézzük a költészet, a ritmus, a zene, valamint az érintés varázserejét, miközben szülőként értékes gondolatokkal gazdagodunk.

Nagyobb érdeklődéssel kellene fordulnunk a növekedésünket elősegítő cselekedetek felé. Nem elégedhetünk meg a személyiségünk meglévő fejlettségi szintjével. Senki sem állíthatja: „már megérkeztem”, vagy „úgy vagyok jó, ahogy vagyok”, mert ezzel olyan képet fest magáról, hogy megrekedt a lustaság és akarathiány szintjén.

– Ki tudja megmondani, milyen nap van? – köszöntötte Apáti János, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Hunyadi Kultúrműhelyében a szeptember 17-én megjelent hallgatóságot az I. budapesti Filozófusok éjszakáján. „Csak a véletlen műve, de ma ünnepeljük Zsófia avagy Sophia napját, a délután célja pedig nem más, minthogy közösen éltessük a philo sophiát, a bölcsesség szeretetét” – folytatta az előadó, majd ismertette a kínálkozó programok sorát. A résztvevőknek alkalmuk nyílt belekóstolni az iskola filozófiai, kulturális és önkéntes tevékenységeibe, amely területek felölelik az Új Akropolisz képviselte filozófiai szemlélet három aspektusát. A dolgok lényegét keresve ugyanis az élet bármely szegmensében megtalálhatjuk a fejlődés és a jobbítás lehetőségét.

Időről időre egy-egy újabb sötét, nehéz és nyomasztó időszak jön el az életünkben. Bármennyire is szeretnénk kiutat találni, csak homály vesz körül bennünket. Csüggedés vesz erőt rajtunk, és bármihez is fogunk, balul üt ki, szinte már azelőtt, hogy nekiláttunk volna. Ezek a mi éjszakáink, amelyekben azonban ugyanúgy győznünk kell. Senki sem fog helyettünk fényt gyújtani a sötétben. Tanuljuk meg, hogy ne kívülről várjuk a megoldást.

Nyughatatlan igazságkeresés, szókimondó őszinteség, meg nem alkuvó jellem – Giordano Brunóról, a tanítóról és vándorhumanistáról sokféle jelzőt sorolhatunk, mégis a legfontosabb talán, hogy klasszikus értelemben vett filozófus volt. A philo-szophia, a bölcsesség szeretete vezérelte minden belső keresését és ez adta gerincét tanításainak és elméleteinek. 1600. február 17-én, 7 évnyi börtönfogság és 52 évnyi szellemi szabadság után máglyahalált halt nézeteiért, ezért az Új Akropolisz központjaiban országszerte A szellem és a gondolat szabadságának napjával emlékeztek a nagyhatású filozófusra idén február 17-én.

- Tud sakkozni? - Ó hogyne! Bár 10 játszmából 8-szor megverem magam. - És a maradék kettőben? - Akkor többnyire én győzök! A fenti párbeszéd a Macskafogóban hangzik el Grabovsky és a rendőrfőnök között… de lehetne talán bármelyikünk belső monológja is. Ezzel kezdte Klebercz Orsolya „A belső harcról” szóló előadását, az Új Akropolisz „Ez is filozófia!” című programsorozatának első részében, 2014. szeptember 19-én, pénteken este.

Érezted már úgy, hogy megkötnek a körülmények? Vagy hogy belemerevedtél egy helyzetbe, és úgy tűnik, sehogy sem tudsz kijönni belőle? Hogy a múlt kutyaszorítóban tart és bilincset jelent minden automatikusan bekattanó rossz vagy nem megfelelő döntés? És ez így megy egészen addig, amíg meg nem találod a helyzet kulcsát? De azt csak akkor leled, ha megmozdulsz és keresni kezdesz…

Miért jó fényképezni? Mitől jó egy fotó? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Oravecz Péter, az Új Akropolisz fotósa segítségével 18 amatőr fényképész 2013. január 26-án, a székesfehérvári Kairosz Kultúrműhelyben megtartott egész napos szemináriumon.

Rómában a Szent Péter-bazilikában láthatjuk Michelangelo híres szobrát, a csodaszép Pietát. Mára szinte teljesen szükségtelenné vált a Mária mellén átfutó szalag felirata: MICHAELANGELUS. BONARROTUS. FLORENTIN(US). FACIEBAT. (A firenzei Michelangelo Buonarroti készítette.) Ez azonban nem volt mindig így.

A kreativitáshoz tudásra van szükség, a tudás megszerzése pedig időbe és ismétlésekbe kerül. Sokszor mondják, hogy az embernek spontán kell cselekednie ahhoz, hogy kifejezhesse, ami a „bensőjében megszületik”. De miféle „bensőről” van szó?