Mesélj az életedről!

    jövő nevelése.jpgMeséljek az életemről? Miért? Kinek? Hogyan? Nincs abban semmi érdekes! Na jó! Időnként van valami izgalmas, arról készítek néhány fotót, és kiposztolom. Írjon, alkosson, hagyjon nyomot a jövőnek, akinek ehhez van kedve, tehetsége! Elég az, nem?

    A születés nem más, mint lehetőség élni. Esélyek sorozata. A döntéseinktől függ, hogy mit hozunk ki belőle, megtaláljuk-e azt, amire képesek vagyunk. Magányosan keresni az élet célját és értelmét rendkívül nehéz, szükség van hozzá társra, vezetőre, közösségre.

    Manapság rá lehet bukkanni kisebb közösségekre, csoportokra, amelyek segítik a tagjaikat, hogy megtalálják a bennük rejlő képességeket, tehetséget, és segítik a kibontakoztatását.

    Voltak korok, amikor akár bele is lehetett születni. Ősi templomegyütteseket, régészeti lelőhelyeket, múzeumokat járva gyakran rácsodálkozhatunk arra, hogy az elmúlt évezredekben micsoda alkotások születtek. Az időtálló építményektől a használati tárgyakig. Az emberek, akik ezeket alkották minden bizonnyal hasznosnak érezték magukat, látták, hogy, amit teremtenek értékes. Ők tudták, hogy mi a feladatuk, szerepük abban a társadalomban.

    Aki a helyén van, lelkesen teszi a dolgát, és mivel a közösség segítette a boldogulását, természetes számára, hogy ezt viszonozza. Ő is ad. Átadja azt, amit tud, amire képessé vált. Kőfaragóként az alkotáson túl, képezi az utódait. Tudósként a kutatási eredményeit tanítja, és akár le is írja. Aki átad, az nyomot hagy. Legtöbbször senki nem gondolja, hogy a jövő számára, de ha valóban megtalálta azt, amiért a világra jött, akkor időtállót, maradandót hoz létre.

    Manapság nem olyan társadalomban élünk, ahol erre biztatnak. Magányosan éljük életünket egy olyan világban, ahol a többi ember nem segítő-, hanem vetélytárs. Így egymás támogatása, tudásunk megosztása, a közös alkotás mellékessé válik, ezért nem is marad rá idő. A cselekedeteiért, döntéseiért azonban így is mindenki maga felel. Nem könnyű ma úgy élni, hogy a jövő nemzedékeinek a sorsát tartsuk szem előtt. Mégis, nem lenne érdemes?

    Cimkék