Klasszikus értelemben vett filozófia

    Rákos-patak takarításNem lehet eléggé hangsúlyozni az alapvető különbséget a klasszikus értelemben vett filozófia és a között az intellektuális-verbális tevékenység között, amivé a filozófia manapság leegyszerűsödött.

    Napjainkban kevesen merik filozófusnak nevezni magukat. A filozófiaoktatás a különböző gondolkodási rendszerek és azok megalkotóinak történeti áttekintésére, illetve egyik-másik elmélet vagy szerző jelentősége fölötti vitára korlátozódik. Korunk filozófusa legfeljebb egy jó gyűjtő, archiváló, aki az elfogadottnak számító történelmi kereteken belül rendezi el a nézeteket, esetleg egy kritikus, előadó vagy író, aki összefoglalja ismereteit.

    Kevesen tartják a filozófiát életmódnak, és emiatt cselekvési módnak is. Kevesen olyan bátrak és eltökéltek, hogy merjenek szabadon gondolkodni és nézeteiket kendőzetlenül ki is fejezni. Az a néhány kivétel becsületére válik a mindenre kiterjedő, klasszikus értelemben vett filozófiának, amely képes megvilágítani az élet sokrétűségét, sőt, valódi megoldásokat is találni az élet nehézségeire.

    kutyamentés árvízbenAnnak az intellektuális-verbális tevékenységnek, amire korábban utaltunk, saját határain belül van létjogosultsága. Az ember azonban sokkal több egy gondolkodó elménél és egy nyelvhasználónál, aki több-kevesebb pontossággal fogalmazza meg gondolatait. Az ókori, hagyományos nézet szerint nem határozhatjuk meg egyszerűen racionális lényként, akit az értelme különböztet meg az állatoktól, a növényektől és az ásványoktól. Ha így lenne, mellőzhetnénk az érzelmeket, az energiát és a hordozóul szolgáló fizikai testet is. Az emberi természet sokfélesége azonban a legkülönbözőbb formákban nyilvánul meg, és intelligens összehangolással mindegyiknek megvan a maga szerepe.

    Ezért a mindenre kiterjedő filozófia fontosságát hangsúlyozzuk, amely fejleszti és harmonizálja az ember valamennyi potenciális képességét; a filozófiáét, amely lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük önmagunkat, az életünket és a világegyetemet, amelynek részei vagyunk.

    A filozófusnak cselekvési módszerekre is szüksége van, hogy megbirkózhasson minden helyzettel és tapasztalattal – ezeket a filozófiától sajátítja el, ha életközeli és teljes körű. Ha nem is minden nehézségre kínálkozik megoldás, legalább néven tudjuk nevezni őket, felismerni a valódi kérdéseket, elviselni a szenvedést, és megtanulni együtt élni vele.

    Ennél többet aligha érdemes erről írni. A többi már gyakorlás kérdése. Lássunk hozzá a magunkban szunnyadó filozófus felébresztéséhez, tegyük hozzáférhetővé számára a megfelelő ismereteket, és legfőképpen tanítsuk meg, hogyan válhat művésszé és tudóssá az élet sokoldalú és csodás gyakorlóterepén.