Fejlesztő filozófia

    Játékvarrás az Új Akropoliszban
    Esemény típus
    Szociális akció
    Időpont
    Helyszín
    Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. Rigó u. 6–8.

    Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola budapesti szociális csoportja évek óta igyekszik kézzel készített játékaival mosolyt csalni a SE I. számú Gyermekklinikáján gyógyuló kis páciensek arcára. Az iskola tagjainak és a különböző programokba bekapcsolódó önkéntesek kezei közül már számos tarka filckutya és -cica, elefánt, valamint csapatnyi csíkoszoknimajom került ki. A tavalyi sikeres akción felbuzdulva idén is rejtőznek majd filcállatkák a klinika Mikulás-csomagjaiban. 2017. szeptember 23-án a Filozófusok Éjszakáján az elmét megmozgató és szívet pezsdítő programok között, a cselekvő filozófia jegyében ki-ki csatlakozhatott a kezdeményezéshez és készíthetett egy vagy több „csomaglakót”.

    A programon az iskola tágas nagytermében a filozófiai kérdések megvitatására felállított kerek asztalok mellett kapott helyet a tarkabarka anyagokkal, cérnákkal, szabó- és varróeszközökkel megrakott kreatív asztal is. A szociális csoport önkéntesei kora délutántól késő estig itt várták a kézügyességüket kipróbáló ill. kamatoztató segíteni vágyókat. Az asztal egyik sarkában sorakoztak a már elkészült, ihletet adó mintadarabok, foltos kutyák, élénk színű cicák, virágmintás elefántok és az idei év újdonságai: a tarajos dinók, kendermagos kiscsirkék és hosszú fülű nyulak.

    A bőség és a kezdők bizonytalan, ám annál hamarabb eloszló zavara és némi vívódás után mindenkiben megszületett a döntés, hogy melyik állatkát „hozza formába”. Majd az alkotási folyamat minden csínját-bínját ismerő szervezők biztató szavai és bátorító mosolyától kísérve egyre inkább körvonalódtak a szemet és szívet gyönyörködtető, vidám teremtmények. A sokszor el-elrévedő alkotók kimondva vagy kimondatlanul azon is gondolkod(hat)tak, hogy az a kisgyerek, aki majd a kórházban megkapja az ajándékát, vajon milyen színeknek és díszítő mintáknak örülne a legjobban, mitől érezné különlegesnek a sajátját.

    A serény munka mellett kibontakozó bensőséges beszélgetések témája is sokszor a gyerekek körül forgott. Hol a kisunokája születését éppen azokban az órákban váró leendő nagymama aggódó, reménykedő szavai keltettek jó érzéseket, máskor a kezdetben kissé szégyenlős, szőke kislányát bátorító anya szavait kísérték kedves, megértő pillantások.

    Miközben a Filozófusok Éjszakája párhuzamos programján, a többi asztal mellett az ókor nagy bölcseinek szellemiségét és gondolatait idézték fel időről, sorsról, szabad akaratról, helyes cselekvésről és boldogságról, addig a szomszédságban szorgos kezek öltötték egybe békés egyetértésben a gondoskodó szeretet tenyérnyi jelképeit. És ezekben a kis gazdáikat váró tréfás-pompás filcjátékokban ismét életre kelhetett az örök értékű szépség és harmónia ideája, a könnyed lélekkel alkotók pedig közelebb kerülhettek nemcsak egymáshoz, hanem jóságos és adni tudó önmagukhoz is.