 |
|||||||||||||||||||||||
KIEMELT PROGRAMOK:
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
Utánunk a vízözön Filozófia mint életmód „Az élet és a halál egy érme két oldala, egy örökké tartó játék két pillanata, és a játék folyton ismétli önmagát – így hozza létre a ciklikusságot. Az egész természet vissza-visszatérő játékot űz: a nappal és az éjszaka, a Nap és a Hold, a nyár és a tél, az álom és az ébrenlét, a fiatalság és az öregség… Ha minden forog, ha minden visszatér, ha a fák elszáradt ágai újra rügyet bontanak, ha a tenger apályát újból dagály követi, mi, emberek, hogyan vonhatnánk ki magunkat ebből a játékból?”
(Delia Steinberg Guzmán)
Szívbe vésett erő – idézetek a bátorságról „Az emberek számára a bátorság ma is az erőt, a kiemelkedő teljesítőképességet, az erélyességet, az elszántságot, a határozottságot, sőt az egészséget jelenti. Ez az erő nem csupán a fizikai testre korlátozódik. Hatóköre jóval szélesebb, és lehetővé teszi, hogy érzelmeink és gondolataink számunkra és mások számára is hasznosak és eredményesek legyenek. Ez az egész embert megtartó belső oszlop ereje.” (Delia Steinberg Guzmán) „Jobb a bátrak, mint a gyávák könnyeit hullatni.” (Jorge Angel Livraga) „Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.” (Lucius Annaeus Seneca) „A győzelem elválaszthatatlan a bátorságtól. A hősök bátrak. A filozófuslét egy olyan bátor életforma, amelyben az összehangolt erőfeszítéseknek köszönhetően a tettek képesek tükrözni a gondolatokat és az érzelmeket. A győzelem és a filozófia jó társai egymásnak.” (Delia Steinberg Guzmán) „Akkor jársz jól, ha mind közelebb lépsz ahhoz, amitől félnél.” (Fodor Ákos) „Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.” (Mark Twain) „A gyáva ezer halált hal, a bátor csak egyet!” (Oscar Wilde) „Ha a bátorság az ember szívébe van vésve, és elszántságához nem fér kétség, amikor eljön az idő, képes lesz megtenni a helyes lépést. Ez megnyilvánul alkalomhoz illő viselkedésében és beszédében. Ez a fogalom különösen fontos. Nem arra szolgál, hogy feltárja a szív mélységét. Ezt az ember mindennapi tetteiből lehet megismerni.” (Jamamoto Cunetomo) „Bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy felfedezzük, igenis rendelkezünk azokkal a hatalmas fegyverekkel, amelyek segítségével sokkal jobb emberré válhatunk, mint amilyenek jelenleg vagyunk, de ahhoz is bátorság kell, hogy felismerjük, hogy sok bennünk a felderítendő sötét terület, ahol hiányzik a fény, és ahol – a mi beleegyezésünkkel – rettenetes szörnyetegek laknak.” (Delia Steinberg Guzmán) „Ha férfi vagy, légy férfi, Erős, bátor, szilárd, Akkor, hidd, hogy sem ember Sem sors könnyen nem árt. Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti.” (Petőfi Sándor) „Aki tud harcolni, bizonyára az élet minden apróságát is tudja értékelni, és tudja, mit jelent bátornak lenni. Ismeri saját értékét és minden más értékét is. Kiérdemelte az életét és minden eddigi győzelmét.” (Delia Steinberg Guzmán) „A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.” (Stendhal) „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz… fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” (Johann Wolfgang von Goethe) „Erő bátorság nélkül: fejsze nyél nélkül.” (Gárdonyi Géza) „Egy próba ismétlődése világosan jelzi, hogy még mindig nem léptünk túl rajta, hogy több energiára, több intelligenciára, több bátorságra van szükségünk, hogy nekiveselkedjünk és kikeveredjünk a mocsárból, amely besározza lábunkat… és lelkünket.” (Delia Steinberg Guzmán) „Ha mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk nem volna rá, hogy éljünk.” (Lucius Annaeus Seneca) „Bátorság tekintetében csak úgy lehet tökéletes az ember, ha megküzd a benne lakozó gyávasággal és legyőzi.” (Platón) „A bátorság nem más, mint egy másodpercig visszatartani a félelmet.” (Franklin Roosevelt) „Ha el akarsz vetni minden gondot, képzeld, hogy mindaz, aminek bekövetkeztétől félsz, mindenképp bekövetkezik, és bármi legyen az a rossz, mérlegeld magadban, és becsüld fel félelmedet: belátod bizonyosan, hogy vagy nem nagy horderejű, amitől félsz, vagy nem tart soká.” (Lucius Annaeus Seneca) „A fény felé fordulni intelligencia és bátorság kérdése. Az intelligencia segítségével tudhatjuk, merre és hogyan járjuk az utat, minden nap nekiindulva az útnak, egy kicsivel több tapasztalattal. Bátorság pedig ahhoz kell, hogy végigmenjünk, és hogy ne számítson, mivel találkozunk: ha jóval, akkor szilárd támaszt lelünk benne, ha pedig rosszal, akkor jobbá tehetjük vagy kijavíthatjuk.” (Delia Steinberg Guzmán) „Csak az láthatja meg a hajnalt, aki nem fél a fénytől, amit hoz.” (Joun In-van) „A nagy célok kitűzése fejleszti a kreativitást, a találékonyságot, felbátorít és az akarat erősítésére szolgál. Ha azonban az igényeinket minimálisra csökkentjük, akkor beletörődünk a helyzetbe, passzívan viszonyulunk a nehézségekhez és már nem keressük aktívan a megoldásokat.” (Delia Steinberg Guzmán) „Csak a közepes elme ragaszkodik az élethez. A gyönge elméjű ember azért bátor, mert nem érti a halált. Az erős elméjű ember meg azért bátor, mert érti.” (Gárdonyi Géza) „A bátorság nem a beszédben van. Hanem a választásban.” (Antoine de Saint-Exupéry) Filozófiai kvíz Decemberi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. b, 3. a, 4. d Köszönjük a megfejtéseket! Januári feladványunk: 1. Mi nem igaz a klasszikus értelemben vett filozófiára? a) A filozófia tudás és cselekvés összhangja. A filozófus az alkalmazható tudást keresi, és mindenekelőtt saját életében igyekszik megvalósítani. Nem tekinthetjük filozófusnak azt, aki másként él, mint ahogy tanít. b) A filozófia a kérdezés művészete. A filozófia célja a megfelelő kérdések felvetése. Péktől a kenyérsütésről, mérnöktől a tervezésről, paptól az Istenről... a válaszok meglelését a szakemberekre hagyja, hiszen senki sem érthet mindenhez. A lényeg, a kérdés helyes felvetése, az ezt hátráltató konkrét cselekvést mellőzni érdemes. c) A filozófia nem más, mint szintézisre törekvés: a klasszikus értelemben vett filozófia a teljességre törekvés jegyében minden emberi megnyilvánulással foglalkozik: tudomány, művészet, vallás, politika... Ezek összhangját és szintézisét keresi. a) Munka-pihenés-szórakozás, mindezeket háromszor 8 órában. Az idő helyes felosztása már az ókorban is fontos téma volt, aztán a klasszikusok is megénekelték. Ezzel lesz teljes az ember élete. b) Fej-szív-kéz. A legmagasabb szinten a gondolkodás áll, majd az érzelmek, végül a cselekvés. Minden időpillanatban valamelyiket tesszük, vagy gondolkodunk vagy érzünk vagy cselekszünk. E három szó minden emberi lehetőséget magában foglal. c) Szóma-psziché-nusz, azaz test-lélek-szellem. A három szintből az első kettő múlandó, míg a nusz a minden emberben benne rejlő halhatatlan isteni részt jelenti. 3. A Mahábhárata című indiai eposz egy háború történetét írja le, amely Hásztinapura városáért folyik. Mit jelenthet Hásztinapura neve? a) Az elefántok városa, azaz a bölcsesség városa, hiszen Indiában az elefántot a bölcsesség szimbólumának tekintették. b) A kincsek városa, melynek ura és birtokosa mesés gazdagsághoz jut. A hatalom szimbólma, hiszen tudjuk, hogy akié a pénz, azé a hatalom. d) Hásztinapura gazdag kikötőváros volt, ahol élénk kereskedelem folyt. (A „hásztina” kikötőt, a „pura” gazdagot jelent.) Ugyanakkor fontos stratégiai támaszpont a hosszú háború során. 4. A görögök a világegyetemet makrokozmosznak, az embert mikrokozmosznak nevezték. Milyen párhuzam vonható az ember és a világegyetem között? a) Az egyik kicsi, a másik nagy. A görögök ezekkel a kifejezésekkel azt akarták érzékeltetni, hogy az ember mennyire pici a hatalmas világegyetemhez képest. b) Az egyik tanár, a másik tanuló. Úgy gondolták, hogy az ember egész életében, mindentől és mindenkitől tanul, például a Naptól és a Holdtól is, ezért is nevezték el a kozmoszt Világ Egyetemnek. A szó később köznyelvivé válva összevonódott. c) Ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek mindkettőre. A kozmosz a természet rendje szerint működik, és az emberre mint a természet részére szintén ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek. Ezért ha az ember megismeri lényegi önmagát, meg fogja ismerni a világegyetem működését és fordítva. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra. Ajánljuk Egy nyelvet beszélünk? A kommunikációról két részben „Mintha a falnak beszélnék!” „Elbeszélünk egymás mellett.” „Jobb, ha meg sem szólalok!” Az összes jószándékodat, segítőkészségedet és jobbító javaslatodat latba veted kapcsolataidban beszélgetés közben, mégis balul sülnek el a dolgok? Félreértés, nézeteltérés, neheztelés, esetleg elidegenedés a vége? A beszédtanulás készsége velünk született. A kommunikáció tudományát és művészetét egyéni erőfeszítés elsajátítani. A beszéd önkifejezési eszközünk, sőt, szükségletünk, de hogy mikor, milyen szavakat használunk, részben érzelmi, részben mentális állapotunk kérdése. Állapotaink azonban ingadoznak, időnként jobban, máskor kevésbé tükrözik valódi szándékainkat. Hogyan tisztíthatjuk meg ezt a gyújtópontot, hogy ne csak lovagoljunk a szavakon, hanem be tudjuk fogni őket a kiegyensúlyozott kommunikáció szekerébe? Két alkalomból álló kurzusunkon igyekszünk kezünkbe venni a gyeplőt, és gyakorlati példákon keresztül megvizsgálni, hogyan juthatunk közelebb a szavak segítségével egymáshoz és önmagunkhoz. A kurzus témáiból: – A négy kommunikációs attitűd – tudjuk-e, melyikbe tartozunk? – Viszonyulásunk kulcsa: az én- és a te-kommunikáció – Konfliktusforrásaink: kimondani vagy elhallgatni a nehezebb? – A manipulációtól az egyenrangú kommunikációig |
||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||
Az interneten ma már számos, a tengerszint-emelkedéssel foglalkozó oldalt találni, illetve olyan térképeket is, amelyek megmutatják, hogy 1, 3, 7 vagy 10, 20 méter tengerszintváltozásnál hogyan rendeződik majd át a Föld ma ismert arculata. (A 
Ma valamivel több mint 7 milliárd ember él a Földön, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re több mint 9 milliárdan leszünk, ha folytatódik a jelenlegi növekedés. Korántsem mindegy tehát, hogy ez a sok ember hogyan fog tudni boldogulni, együttélni a jövőben.
