2013. január

    2013. január fejléc
     
    TARTALOM

    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

    SZÍVBE VÉSETT ERŐ – IDÉZETEK A BÁTORSÁGRÓL

    FILOZÓFIAI KVÍZ

    AJÁNLJUK


    KIEMELT PROGRAMOK:

    Tizenkét lépés a bölcsesség felé
    Keleti és nyugati tanítások a
    gyakorlatban – tanfolyam

    EGER
    2013. január 7. hétfő, 18.30
    További időpontok: jan. 14., 21.
    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.
    Bővebben

    BUDAPEST
    2013. január 23. szerda, 18.30
    További időpontok: jan. 30., feb. 6.
    Hunyadi kultúrműhely, II., Margit krt. 64/b fszt. 6.
    Bővebben

    Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
    Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
    Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
    Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
    Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
    Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
    Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
    Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
    Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
    Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
    Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
    Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!

    A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.

    lábnyomok a homokban

    TOVÁBBI PROGRAMJAINK:


    BUDAPEST – Főnix kultúrműhely

    Budapest VIII., Rigó u. 6–8.

    Kesztyűmese
    2013. január 20. vasárnap, 10.00
    Gyerekprogram

    Meseházunk élőzenés, téli meséje azt a meghittséget idézi fel, amikor mindenkinek megvan a maga helye, dolga, betevő falatja, lelki felüdülése, és mindezt békében, egymás mellett és együtt tudják megélni... például az erdőben felejtett kesztyű lakói.
    Bővebben

    kesztyűs kéz egy kínai palotát tart

    Szophia Filmklub – Női archetípusok a filmvásznon
    2013. január 26. szombat, 16.00

    A női erő sokféle formát ölthet: tanít, nevel, ápol, éltet, táplál, szeret. És nem kell, hogy mindezek a szerepek összeütközzenek bennünk, hiszen a különféle arculataink összehangolásával rátalálhatunk valódi önmagunkra.
    Bővebben

    lány három istennő típussal

    Polgári Természetőr Szolgálat
    2013. január 27. vasárnap, 9.00
    Budai Tájvédelmi Körzet

    Terveink szerint, ha az időjárás is megengedi, a pilisi len élőhelyét tisztítjuk meg a domboldalon elburjánzó feketefenyőktől. Az akcióra várjuk a természetért fáradságot nem sajnáló önkéntesek, iskolás osztályok, polgári természetőrök jelentkezését.
    Bővebben

    korábbi természetvédelmi akció

    Egy nyelvet beszélünk?
    2013. január 31. csütörtök, 18.30

    „Elbeszélünk egymás mellett.” Az összes jószándékodat, segítőkészségedet és jobbító javaslatodat latba veted kapcsolataidban beszélgetés közben, mégis balul sülnek el a dolgok? Félreértés, nézeteltérés, neheztelés a vége?
    Hogyan alakíthatjuk úgy a beszédünket, hogy ne csak lovagoljunk a szavakon, hanem be tudjuk fogni őket a kiegyensúlyozott kommunikáció szekerébe? Két alkalmas kurzusunkon igyekszünk kezünkbe venni a gyeplőt, és gyakorlati példákon keresztül megvizsgálni, hogyan juthatunk közelebb a szavakon keresztül egymáshoz és önmagunkhoz.

    A kurzus témáiból:
    – A négy kommunikációs attitűd – tudjuk-e, melyikbe tartozunk?
    – Viszonyulásunk kulcsa: az én- és a te-kommunikáció
    – Konfliktusforrásaink: kimondani vagy elhallgatni a nehezebb?
    – A manipulációtól az egyenrangú kommunikációig
    Bővebben


    EGER

    Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza utca 30.

    Gyógynövények energiái
    2013. január 23. szerda, 17.00

    – Családi patika természetadta gyógynövényekből?
    – Miért és milyen gyógynövények választják éppen a mi kertünket? 
    – Vajon milyen a kapcsolatunk a gyógynövényekkel fizikai, energetikai, érzelmi és gondolati síkon?

    Bővebben

    sárgán virágzó gyógynövény


    GYŐR

    Az Új Akropolisz győri központja, Babits M. u. 16.

    Zenekuckó
    2013. január 27. vasárnap, 10.00
    Gyerekprogram

    Zenei képességeket, mozgást, képzeletet, kifejezőkészséget fejlesztő alkalmak, hangszerekkel kísért nép- és műdalokkal, kézművesfoglalkozással.
    Bővebben

    gyerekek körtánca



     

    Utánunk a vízözön

    Vízbe nyúló stégEmelkedik a tenger vízszintje. Újabban Velencében a romantikus kedvű turisták nem csónakkal járják a szűk lagúnákat, hanem a Szent Márk tér „nyílt vízi medencéjében” úsznak. Egyre gyakrabban önti el ugyanis a tenger, és nem ritka az akár másfél méteres víz sem. A város maradék lakossága, amely az elmúlt évtizedekben megfeleződött, fokozatosan kiköltözik a süllyedő palotasorokból. Eközben New Yorkban a Sandy hurrikán mossa a Wall Street-iek lábát, és a tengerpart vidékén élők azon izgulnak, hogy ne az ő házukat tegye a földdel egyenlővé a trópusi (!) vihar. A figyelmeztető jelek szaporodnak, és kérdés, vajon mennyi idő kell még ahhoz, hogy víz alá kerüljön Dánia vagy Németország jó része, és hogy Atlantisz sorsára jusson Hollandia és Banglades.

    A tengerszint emelkedése nyilvánvaló tény, és az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint 1900 és 2000 között 10–20 cm-rel emelkedett az átlagos tengerszint. Bár a vélemények megoszlanak erről, a tudósok évente 3,5 milliméteres növekedéssel számolnak. Ebbe az értékbe ugyanakkor nem számolták bele, hogy az elmúlt száz évben – a globális felmelegedés hatására – az eltűnő gleccserek és a jégsapkák vize is a tengerekben, óceánokban köt ki, így a folyamat ennél gyorsabb és dinamikusabb is lehet. Afrika legmagasabb hegycsúcsa, az 5895 méteres Kilimandzsáró csúcsa – amely Ernest Hemingway amerikai írót is megihlette A Kilimandzsáró hava című elbeszélésében –, 2015-re elveszíti hósapkáját. Ezzel egyidejűleg az Északi-sarkon már nem lesz nyári jégtakaró. Mondhatnánk erre: miért kellene nekünk mindezzel foglalkozni, hiszen mindkét hely messze van Magyarországtól. Ráadásul itt, Európa közepén még a tengerszint emelkedését sem lehet tapasztalni, hiszen nincs is tenger. Nos, a helyzet korántsem ennyire egyszerű.

    A globális felmelegedés fél Európa pusztulását hozhatja

    Az elmúlt tízezer évben alig egy Celsius-fokot ingadozott a Föld átlaghőmérséklete. Az iparosodás kezdete óta azonban, tehát úgy 200 éve, fokozatosan nő, és csak a 20. században mintegy 0,8 fokot emelkedett. Ma már biztosra vehető, hogy ennek főleg emberi tevékenység az oka (elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása). A 21. században minden jel szerint több mint 1 fokot fog nőni az átlaghőmérséklet, ami felgyorsítja a jégtakarók olvadását és drasztikusan megemeli a tengervíz szintjét. Ezzel együtt a földi klímában jelentős átrendeződés fog bekövetkezni, amely érint minden területet sarkoktól az Egyenlítő vidékéig.

    Szent Márk tér víz alattAz interneten ma már számos, a tengerszint-emelkedéssel foglalkozó oldalt találni, illetve olyan térképeket is, amelyek megmutatják, hogy 1, 3, 7 vagy 10, 20 méter tengerszintváltozásnál hogyan rendeződik majd át a Föld ma ismert arculata. (A http://flood.firetree.net/ oldal például a NASA adatait használja.) Jól kivehető ezeken a térképeken, hogy akár egy méter szintemelkedés is milyen katasztrofális változással jár. Márpedig csak a hegytetők jégtakaróinak és a világ gleccsereinek eltűnése önmagában is előidézhet egy méternyi tengerszint-emelkedést. A legoptimistább éghajlatkutatók a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet munkatársaival együtt úgy tartják, hogy a század végéig minimum 50–140 centis emelkedés következik be. Ezt tovább növelheti azonban, hogy csökken a Föld albedója, azaz a Napból érkező fény visszaverésének képessége, és ettől fokozódik a földfelszín felmelegedése, ami együtt jár a sarki jég eltűnésével. Ez jelenti a nagyobb veszélyt.

    Ha a sarkok jégtakarói teljesen elolvadnának – mint ahogy ez a folyamat már tart egy ideje, és egyre gyorsul –, akkor a világ tengerszintjei tízméterekkel is növekednének. Ekkor pedig víz alá kerülne nemcsak fél Európa, de Ázsia és Amerika egy része is, és az olyan – ma még nem tengerparti – városok, mint Milánó, Verona, Brüsszel vagy Berlin korzói a tengerbe nyúlnának. Csak a grönlandi jég elolvadása ugyanis mintegy 7 méterrel emelné meg a tenger szintjét, az Antarktisz 2 kilométer vastag jegének eltűnése pedig további 50 méter pluszt jelentene, ráadásul a hőmérséklet növekedése (a hőtágulás miatt) magával hozná még a víz térfogatnövekedését is.

    Akár egy, akár hatvan méteres szintemelkedés jön, az óriási hatással lesz nemcsak a Föld éghajlatára, de az emberiségre is. A katasztrófa miatt várhatóan sokmillió partvidéken élő fogja elhagyni otthonát és keres nyugodtabb, védettebb helyet a szárazföld belsejében, ami fokozza az etnikai-nemzetiségi feszültségeket és könnyen háborúkhoz vezethet. A gazdasági károk is jelentősek lehetnek: a ma oly nagyrabecsült GDP (bruttó nemzeti össztermék) minden országban visszazuhan majd, hiszen nemhogy a növekedés, de a túlélés és a felszínen maradás lesz a cél. A lecsökkenő élettérben nemcsak a földért, de az egyre kevesebb édesvíz birtoklásáért is harcok indulhatnak. Így jöhet számításba Magyarország is, amely „szabad” földterületekkel és a folyóknak köszönhetően édesvízkészlettel is rendelkezik, ezért itt a változások nem közvetlenül, hanem közvetetten fognak hatni.

    A jövő az együttélés próbája

    lépcsőn a fény feléMa valamivel több mint 7 milliárd ember él a Földön, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re több mint 9 milliárdan leszünk, ha folytatódik a jelenlegi növekedés. Korántsem mindegy tehát, hogy ez a sok ember hogyan fog tudni boldogulni, együttélni a jövőben.

    Nagy kérdés, vajon képesek leszünk-e arra, hogy ebben a megváltozott világban helytálljunk úgy, hogy közben ne sértsünk másokat. Vagy háborúk és járványok jönnek, amelyek a kapzsiság és a mérhetetlen önzés oltárán milliók életét áldozzák fel? Az etikai tanítások talán sosem voltak még ennyire időszerűek, mint most. Vajon felébred-e bennünk a sztoikus vezérlő értelem, esetleg a kanti kategorikus imperatívusz – amely azt sugallja, hogy józanul, a lehető legjobban és legönzetlenebbül döntsünk –, és kivezet-e minket a magunk ásta gödörből? És vajon élünk-e a múlt bölcsességével, hogy a tanítások segítségével túllépjünk egoizmusunkon, személyes korlátainkon, és megtanuljunk ismét harmóniában létezni a természettel, amelynek részei vagyunk? Ez talán még égetőbb kérdés, mint hogy hány centit fog emelkedni a vízszint az elkövetkező évtizedekben, vagy hogy milyen területek esnek a globális felmelegedés áldozatául.

    Orbán István


    Filozófia mint életmód

    „Az élet és a halál egy érme két oldala, egy örökké tartó játék két pillanata, és a játék folyton ismétli önmagát – így hozza létre a ciklikusságot.
    Az egész természet vissza-visszatérő játékot űz: a nappal és az éjszaka, a Nap és a Hold, a nyár és a tél, az álom és az ébrenlét, a fiatalság és az öregség… Ha minden forog, ha minden visszatér, ha a fák elszáradt ágai újra rügyet bontanak, ha a tenger apályát újból dagály követi, mi, emberek, hogyan vonhatnánk ki magunkat ebből a játékból?”
    (Delia Steinberg Guzmán)


    Szívbe vésett erő – idézetek a bátorságról

    „Az emberek számára a bátorság ma is az erőt, a kiemelkedő teljesítőképességet, az erélyességet, az elszántságot, a határozottságot, sőt az egészséget jelenti. Ez az erő nem csupán a fizikai testre korlátozódik. Hatóköre jóval szélesebb, és lehetővé teszi, hogy érzelmeink és gondolataink számunkra és mások számára is hasznosak és eredményesek legyenek. Ez az egész embert megtartó belső oszlop ereje.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Jobb a bátrak, mint a gyávák könnyeit hullatni.”
    (Jorge Angel Livraga)

    „Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.”
    (Lucius Annaeus Seneca)

    „A győzelem elválaszthatatlan a bátorságtól. A hősök bátrak. A filozófuslét egy olyan bátor életforma, amelyben az összehangolt erőfeszítéseknek köszönhetően a tettek képesek tükrözni a gondolatokat és az érzelmeket. A győzelem és a filozófia jó társai egymásnak.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Akkor jársz jól, ha
    mind közelebb lépsz ahhoz,
    amitől félnél.”
    (Fodor Ákos)

    „Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.”
    (Mark Twain)

    „A gyáva ezer halált hal, a bátor csak egyet!”
    (Oscar Wilde)

    „Ha a bátorság az ember szívébe van vésve, és elszántságához nem fér kétség, amikor eljön az idő, képes lesz megtenni a helyes lépést. Ez megnyilvánul alkalomhoz illő viselkedésében és beszédében. Ez a fogalom különösen fontos. Nem arra szolgál, hogy feltárja a szív mélységét. Ezt az ember mindennapi tetteiből lehet megismerni.”
    (Jamamoto Cunetomo)

    „Bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy felfedezzük, igenis rendelkezünk azokkal a hatalmas fegyverekkel, amelyek segítségével sokkal jobb emberré válhatunk, mint amilyenek jelenleg vagyunk, de ahhoz is bátorság kell, hogy felismerjük, hogy sok bennünk a felderítendő sötét terület, ahol hiányzik a fény, és ahol – a mi beleegyezésünkkel – rettenetes szörnyetegek laknak.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Ha férfi vagy, légy férfi,
    Erős, bátor, szilárd,
    Akkor, hidd, hogy sem ember
    Sem sors könnyen nem árt.
    Légy tölgyfa, mit a fergeteg
    Ki képes dönteni,
    De méltóságos derekát
    Meg nem görbítheti.”
    (Petőfi Sándor)

    „Aki tud harcolni, bizonyára az élet minden apróságát is tudja értékelni, és tudja, mit jelent bátornak lenni. Ismeri saját értékét és minden más értékét is. Kiérdemelte az életét és minden eddigi győzelmét.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.”
    (Stendhal)

    „Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz… fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.”
    (Johann Wolfgang von Goethe)

    „Erő bátorság nélkül: fejsze nyél nélkül.”
    (Gárdonyi Géza)

    „Egy próba ismétlődése világosan jelzi, hogy még mindig nem léptünk túl rajta, hogy több energiára, több intelligenciára, több bátorságra van szükségünk, hogy nekiveselkedjünk és kikeveredjünk a mocsárból, amely besározza lábunkat… és lelkünket.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Ha mindentől félnénk, amitől csak lehet, semmi okunk nem volna rá, hogy éljünk.”
    (Lucius Annaeus Seneca)

    „Bátorság tekintetében csak úgy lehet tökéletes az ember, ha megküzd a benne lakozó gyávasággal és legyőzi.”
    (Platón)

    „A bátorság nem más, mint egy másodpercig visszatartani a félelmet.”
    (Franklin Roosevelt)

    „Ha el akarsz vetni minden gondot, képzeld, hogy mindaz, aminek bekövetkeztétől félsz, mindenképp bekövetkezik, és bármi legyen az a rossz, mérlegeld magadban, és becsüld fel félelmedet: belátod bizonyosan, hogy vagy nem nagy horderejű, amitől félsz, vagy nem tart soká.”
    (Lucius Annaeus Seneca)

    „A fény felé fordulni intelligencia és bátorság kérdése. Az intelligencia segítségével tudhatjuk, merre és hogyan járjuk az utat, minden nap nekiindulva az útnak, egy kicsivel több tapasztalattal. Bátorság pedig ahhoz kell, hogy végigmenjünk, és hogy ne számítson, mivel találkozunk: ha jóval, akkor szilárd támaszt lelünk benne, ha pedig rosszal, akkor jobbá tehetjük vagy kijavíthatjuk.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Csak az láthatja meg a hajnalt, aki nem fél a fénytől, amit hoz.”
    (Joun In-van)

    „A nagy célok kitűzése fejleszti a kreativitást, a találékonyságot, felbátorít és az akarat erősítésére szolgál. Ha azonban az igényeinket minimálisra csökkentjük, akkor beletörődünk a helyzetbe, passzívan viszonyulunk a nehézségekhez és már nem keressük aktívan a megoldásokat.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „Csak a közepes elme ragaszkodik az élethez. A gyönge elméjű ember azért bátor, mert nem érti a halált. Az erős elméjű ember meg azért bátor, mert érti.”
    (Gárdonyi Géza)

    „A bátorság nem a beszédben van. Hanem a választásban.”
    (Antoine de Saint-Exupéry)



    Filozófiai kvíz


    Decemberi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. b, 3. a, 4. d
    Köszönjük a megfejtéseket!

    Januári feladványunk:

    1. Mi nem igaz a klasszikus értelemben vett filozófiára?
    a) A filozófia tudás és cselekvés összhangja. A filozófus az alkalmazható tudást keresi, és mindenekelőtt saját életében igyekszik megvalósítani. Nem tekinthetjük filozófusnak azt, aki másként él, mint ahogy tanít.
    b) A filozófia a kérdezés művészete. A filozófia célja a megfelelő kérdések felvetése. Péktől a kenyérsütésről, mérnöktől a tervezésről, paptól az Istenről... a válaszok meglelését a szakemberekre hagyja, hiszen senki sem érthet mindenhez. A lényeg, a kérdés helyes felvetése, az ezt hátráltató konkrét cselekvést mellőzni érdemes.
    c) A filozófia nem más, mint szintézisre törekvés: a klasszikus értelemben vett filozófia a teljességre törekvés jegyében minden emberi megnyilvánulással foglalkozik: tudomány, művészet, vallás, politika... Ezek összhangját és szintézisét keresi.

    ézisre>2. Mit értünk az Ember hármas felosztása alatt?
    a) Munka-pihenés-szórakozás, mindezeket háromszor 8 órában. Az idő helyes felosztása már az ókorban is fontos téma volt, aztán a klasszikusok is megénekelték. Ezzel lesz teljes az ember élete.
    b) Fej-szív-kéz. A legmagasabb szinten a gondolkodás áll, majd az érzelmek, végül a cselekvés. Minden időpillanatban valamelyiket tesszük, vagy gondolkodunk vagy érzünk vagy cselekszünk. E három szó minden emberi lehetőséget magában foglal.
    c) Szóma-psziché-nusz, azaz test-lélek-szellem. A három szintből az első kettő múlandó, míg a nusz a minden emberben benne rejlő halhatatlan isteni részt jelenti.

    3. A Mahábhárata című indiai eposz egy háború történetét írja le, amely Hásztinapura városáért folyik. Mit jelenthet Hásztinapura neve?
    a) Az elefántok városa, azaz a bölcsesség városa, hiszen Indiában az elefántot a bölcsesség szimbólumának tekintették.
    b) A kincsek városa, melynek ura és birtokosa mesés gazdagsághoz jut. A hatalom szimbólma, hiszen tudjuk, hogy akié a pénz, azé a hatalom.
    d) Hásztinapura gazdag kikötőváros volt, ahol élénk kereskedelem folyt. (A „hásztina” kikötőt, a „pura” gazdagot jelent.) Ugyanakkor fontos stratégiai támaszpont a hosszú háború során.

    4. A görögök a világegyetemet makrokozmosznak, az embert mikrokozmosznak nevezték. Milyen párhuzam vonható az ember és a világegyetem között?
    a) Az egyik kicsi, a másik nagy. A görögök ezekkel a kifejezésekkel azt akarták érzékeltetni, hogy az ember mennyire pici a hatalmas világegyetemhez képest.
    b) Az egyik tanár, a másik tanuló. Úgy gondolták, hogy az ember egész életében, mindentől és mindenkitől tanul, például a Naptól és a Holdtól is, ezért is nevezték el a kozmoszt Világ Egyetemnek. A szó később köznyelvivé válva összevonódott.
    c) Ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek mindkettőre. A kozmosz a természet rendje szerint működik, és az emberre mint a természet részére szintén ugyanazok a törvényszerűségek érvényesek. Ezért ha az ember megismeri lényegi önmagát, meg fogja ismerni a világegyetem működését és fordítva.

    elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.



    Ajánljuk

    Egy nyelvet beszélünk?
    A kommunikációról két részben

    „Mintha a falnak beszélnék!” „Elbeszélünk egymás mellett.” „Jobb, ha meg sem szólalok!” Az összes jószándékodat, segítőkészségedet és jobbító javaslatodat latba veted kapcsolataidban beszélgetés közben, mégis balul sülnek el a dolgok? Félreértés, nézeteltérés, neheztelés, esetleg elidegenedés a vége?
    A beszédtanulás készsége velünk született. A kommunikáció tudományát és művészetét egyéni erőfeszítés elsajátítani. A beszéd önkifejezési eszközünk, sőt, szükségletünk, de hogy mikor, milyen szavakat használunk, részben érzelmi, részben mentális állapotunk kérdése. Állapotaink azonban ingadoznak, időnként jobban, máskor kevésbé tükrözik valódi szándékainkat.
    Hogyan tisztíthatjuk meg ezt a gyújtópontot, hogy ne csak lovagoljunk a szavakon, hanem be tudjuk fogni őket a kiegyensúlyozott kommunikáció szekerébe? Két alkalomból álló kurzusunkon igyekszünk kezünkbe venni a gyeplőt, és gyakorlati példákon keresztül megvizsgálni, hogyan juthatunk közelebb a szavak segítségével egymáshoz és önmagunkhoz.

    A kurzus témáiból:
    – A négy kommunikációs attitűd – tudjuk-e, melyikbe tartozunk?
    – Viszonyulásunk kulcsa: az én- és a te-kommunikáció
    – Konfliktusforrásaink: kimondani vagy elhallgatni a nehezebb?
    – A manipulációtól az egyenrangú kommunikációig
    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    „Új Akropolisz Filozófiai Iskola” Kulturális Közhasznú Egyesület © 2009