2012. május

(Antoine de Saint-Exupéry)

1. Hogy folytatódik Ancsel Éva írónő gondolata? „Akinek nincs humorérzéke, …”?
a) …az a legkisebb vétket sem tudja megbocsátani. Ezért a humorérzék etikai jelentőségű.
b) …az még nem élt eleget. Ha valamit, azt érdemes megtanulni az életben, hogy ne vegyünk semmit komolyan.
c) …az elől még a pesszimisták is menekülnek.

2. „Mindenekelőtt, Luciliusom: tanulj meg örülni” – írja Seneca egyik levelében unokaöccsének. Furcsa lehet, hogy meg kell tanulni örülni. Miről lehet szó?
a) Keep smiling – ma ezen a néven fut ez a viszonyulás, a marketingben is elengedhetetlen szabály. Ha figyelmet akarsz kapni, tanulj meg mosolyogni…
b) Nem a hétköznapi értelemben vett örömről van szó. Seneca a bensőből jövő derűre gondolt, amelyet valóban tanulni kell, hiszen az a lényege, hogy nem függ a körülményektől.
c) Nem kell semmit komolyan venni! Fütyülj a világra, mert attól úgysem lesz jobb, hogy keseregsz.

3. „Humorban nem ismerek tréfát!” – idézik gyakran Karinthyt. Mit jelenthet ez?
a) A humort meg kell tervezni, a poénokra készülni kell, el kell „ültetni” őket. A hétköznapi vidámság nem elég szellemes.
b) Ez Karinthy művészetének magassága. Egy átlagembernek nem érdemes különösebben törnie magát, örüljön, ha meg tud jegyezni pár viccet.
c) A humor fontos része az életnek. Aki a humorra nyitott, vidám lélek, az „lazít” magán és a környezetén, és a mindennapi ingerültségeken, sértődéseken való felülemelkedésen dolgozik.

4. „Vidáman és nemeslelkűen segítsünk másokon, mert ez a legjobb módja annak, hogy…”  VAjon hogyan folytatódik Delia Steinberg Guzmán gondolata?
a) …felfigyeljenek ránk.
b) …jól érezzük magunkat a bőrünkben.
c) …aztán ne háborgassanak tovább.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.

Azt mondták… a nemeslelkűségről

„A természet nemes lelkűeknek alkotott minket, s mint ahogy egyes állatokat vadsággal ruházott fel, bennünket dicsvágyó és szárnyaló lélekkel, mely azt nézi, hol élhet legméltóbban, s nem azt: hol a legbiztonságosabban.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Ha az ember meg akarja ismerni, hogy valaki derék-e vagy sem, semmi másra nem kell figyelnie, mint arra, hogy lényének mely része különösen fontos neki. Aki lényének nemes részeit ápolja, az nemes ember.”
(Ji King)

„Mert semmi nem teszi nemesebbé a lelket, mint ha valaki az élet jelenségeit módszeresen és tárgyilagosan tudja vizsgálni, és mindig úgy tudja szemügyre venni őket, hogy világosan látja: a dolgok melyik rendjéhez tartoznak, mire használhatók, mi az értékük az összesség, mi az egyes ember szempontjából.”
(Marcus Aurelius)

„A nemes és nagy lelkeknek az a tulajdonságuk, hogy a kicsiségekkel nem törődnek.”
(Miguel de Cervantes)

„A jóság olyan észrevétlen van körülöttünk, mint a föld és a levegő. Emberi valóságunk együttműködésből van megszőve, és ebben a szövedékben az erőszak a lyuk. De a szövetnek mégsem a lyuk a legfőbb tulajdonsága.”
(Konrád György)

„Egyáltalán ne vitatkozz többé arról, hogy milyennek kell lennie a jó embernek, hanem légy olyan.”
(Marcus Aurelius)

„Időt kell szakítanod embertársaidra, tégy valamit másokért, ha még oly apróságot is – valamit, amiért fizetséget nem kapsz, csupán a kitüntető érzést, hogy megtehetted.”
(Albert Schweitzer)

„A lélek tesz nemessé, az bármilyen körülmények közül a sors fölébe kerekedhet.”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Visszasugárzom,
amit kaptam. Mint a kő
a Nap melegét.”
(Fodor Ákos)

„Az igazság szeretete abban nyilvánul meg, hogy valaki mindenütt meg tudja találni és meg tudja becsülni a jót.”
(Johann Wolfgang von Goethe)

„És ha valaki úgy érzi, igazságtalanul járt el: mennél nemesebb lelkű, annál kevésbé képes haragudni, még ha éhséget, kínt és más ilyesmit kell is elszenvednie a sértett féltől, akinek szerinte minden joga megvan így eljárni vele.”
(Platón)

„A fa a földben sietség nélkül, de szüntelenül, egy pillanatra sem megállva növekszik, miközben rugalmasan félrehajlik az akadályok elől. A nemes ember is ugyanilyen odaadó a jellemében, és egy pillanatra sem áll le, hogy haladását szüneteltesse.”
(Ji King)

„Mindenki tud valamit adni. A nemeslelkűség nem csak néhány ember erénye. Mindenkinek van valamilyen kincse, valamilyen látható vagy rejtett értéke, emberi tulajdonsága, amellyel segíthet a rászorulóknak.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Néha olyannyira szeretnénk angyalokká válni, hogy elfelejtünk emberekként viselkedni.”
(Szalézi Szent Ferenc)

„Gyűlöl valaki? Az ő dolga! Az enyém az, hogy türelmes és jólelkű legyek mindenkivel szemben s még a gyűlölködő tévedésére is készségesen mutassák rá – nem fölényeskedően, nem hánytorgatva fel, hogy ez nekem türelempróba, hanem őszintén, jóságosan.”
(Marcus Aurelius)

„Az ember nagyságát tettei határozzák meg. A nagyságot bátorságunk, őszinteségünk és nemeslelkűségünk határozza meg, amellyel belevágunk az új tettekbe. Így minél többet merünk meghódítani, akár önmagunkban, akár környezetünkben, annál magasabb szintet érünk el.”
(Jorge Angel Livraga)

„Ha a jóknak okvetlenül jutalom járna jóságukért, akkor a jóság nem erény volna, hanem üzlet, életbiztosítás s akkor nyilván minden gonosz is igyekezne jónak látszani. Befizetem a díjat, jót cselekszem, s öregkorom biztosítva van, mert a jutalom nem maradhat el. Így viszont: ha nincs is jutalom, akkor is jó vagyok – ez a hajlandóság a jóságot erénnyé minősíti.”
(Füst Milán)

További idézetek a nemeslelkűségről >>

Pierre Poulain: Lencsén át a bölcsességig avagy az önformáló fényképezés kézikönyve

A digitális technika elterjedésével soha nem látott mennyiségű fotó és kép árasztotta el világunkat és a világhálót. Egy új, fotózásról szóló könyv megjelentetése látszólag csak annyit tesz, mint vizet hordani a tengerbe. Mégis úgy gondoljuk, hogy ez a könyv hiánypótló, mert a kiváló technikai lehetőségek önmagukban még nem garantálják a jó fényképet – szükség van a fotózás filozófiájának megismerésére is.
Manapság leginkább a fizikai paraméterek (élesség, színek, kontraszt stb.) alapján sorolnak be egy-egy képet automatikusan a jók vagy a rosszak közé. Ez azonban kevés. A forma esztétikája fontos, de üzenetre, képzeletet beindító tartalom közvetítésére is szükség van ahhoz, hogy egy fotó lélekemelővé váljon és képes legyen láttatni, elgondolkodtatni.
Ha ilyen képeket szeretnénk készíteni, változtatnunk kell a „fókusztávolságunkon”. Pierre Poulain biztos benne, hogy a világ megismerésének egyik lényeges és járható útja a filozófia. A filozófia és a fotózás is ugyanazt keresi: a szépség és az esztétika nyelvén megnyilvánuló bölcsességet.
Mit adhat ez a könyv a fényképezés szerelmesének? Egy új nézőpontot, egy olyan gépkezelést, amellyel a pillanat lényegének megragadása kerül az első helyre a technikai paraméterek dinamikus használata mellett. A témát pedig keresni sem kell, hiszen az maga a körülöttünk lévő világ, ezért megtörténhet az is, hogy az igazság éppen fényképezőgépünk lencséjén keresztül válik megragadhatóvá.

A most megjelent könyv, illetve az Új Akropolisz Kiadó további kiadványai itt megtekinthetők.