2011. október

2011. október fejléc
 
TARTALOM

BEKÖSZÖNTŐ

FILOZÓFIA MINT ÉLETMÓD

ROERICH ECSETVONÁS KELETTŐL NYUGATIG

FILOZÓFIAI KVÍZ

AZT MONDTÁK... A KÉPZELŐERŐRŐL

AJÁNLJUK


PROGRAMJAINK:


Szellemi kalandtúra
Filozófiai túlélőcsomag nehéz helyzetekre

BUDAPEST

2011. október 13. csütörtök, 18.30
További időpontok: okt. 20., okt. 27.
Főnix Kultúrműhely, VIII. ker., Rigó u. 6-8.

SZÉKESFEHÉRVÁR
2011. október 3. hétfő, 18.30
Helyőrségi Klub, Malom u. 2.

PÉCS
2011. október 4. kedd, 18.30
További időpont: okt. 11.
Roxy Kávéház, Király u. 36.

SZEGED
2011. október 5. szerda, 18.30
További időpont: okt. 12.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány u. 3/a

EGER
2011. október 5. szerda, 18.45
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30 

GYŐR
2011. október 6. csütörtök, 18.00
További időpont: okt. 13.
2011. október 27. csütörtök, 18.00
További időpont: nov. 3., 10.
Az Új Akropolisz győri központja, Babits Mihály u. 16.

Ha kíváncsi vagy a nagy szellemi mesterek útmutatásaira, akkor szívesen látunk az országszerte meghirdetett filozófiai tanfolyamunk nyitó alkalmain. A tanfolyam tizenkét témája során próbára teheted a filozófiai életmód tanításait és alkalmazhatóságát. Ha beválik, jobban látod majd, milyen sok minden rejlik benned, másokban és a világban, amit eddig talán nem is sejtettél.

A tanfolyam hétről hétre egymásra épülő témáiból:
• Az ember mint mikrokozmosz: részeink és működésük
• Ok-okozati törvényszerűség a kozmoszban és az életünkben: a karma tana
• Mi az emberhez méltó boldogság?
• Mire tanít a szenvedés? – Buddha tanítása alapján
• A különbözőség gazdagít – az igazságosság eszménye a görögöknél és az egyiptomiak gyakorlatában
• Megvalósítható-e az ideális állam? – Konfuciusz és Platón politikai tanításai
• Az örök visszatérés mítosza, az idő ciklikus felfogása
• Világév, világhónapok: történelmi-asztrológiai kulcsban
• Korunk válsága – új középkor?


Szophia Filmklub – Szellemkutya

Filmklub

BUDAPEST
2011. október 8. szombat, 16.00

Szellemkutya a Hagakure, a szamurájok etikai kódexe szerint él, a harcos útján jár, de hűsége egy bűnözőhöz köti.
Háttérbe szoríthatja-e „hűbérura” iránti engedelmessége az emberi értelmet és az emberséget?

Főnix Kultúrműhely Budapest, VIII. ker. Rigó u. 6-8.

Bővebben


A mesét mondani kell!
Előadás

SZEGED

2011. október 11. kedd, 18.30

• A mese a lélek tápláléka
• Milyen mesét mondjunk és hogyan?
• Vannak-e jó és rossz mesék?
• Mi az a varázsmese?

 

Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a

Bővebben


Busidó – a japán harcos útja

Előadás

BUDAPEST

2011. október 11. kedd, 18.30

• Régi korok értékei modern formában
• Busidó: a japán harcos útja
• Mi a különbség a rónin, a busi és a szamuráj között?

Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6-8.

Bővebben

japán harcos - festmény


Szent matematika

Előadás

SZEGED

2011. október 18., kedd, 18.30

• Matematika: tértől és időtől független világ
• A szépség aránya: aranymetszés
• Fraktálok: a természet mintázatai

Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a

Bővebben

fraktálok


Mandalák – Visszatérés a teljességhez

Előadás

BUDAPEST

2011. október 18., kedd, 18.30

• Mit jelent a mandala, miről szól ez a sokféle kör, szín és forma?
• Jelentésszintek a világegyetem alaprajzától az emberig
• A homokmandala készítésének menete

Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6-8.

Bővebben

mandalát festő szerzetesek


Egyiptomi rajz- és festéstanulás

SZEGED

2011. október 19., szerda, 18.00

A háromórás képzés során a résztvevők megismerkedhetnek az egyiptomi rajzkészítés technikájával, és megtanulhatják az Udzsat-szem festésének módját.

Concordia Kultúrműhely Szeged, Szivárvány utca 3/a

Bővebben


 
Alkímiai színház

Kávéházi beszélgetés

GYŐR

2011. október 20., vasárnap, 18.00

A színházat Shakespeare az élet szimbólumának tekintette. Ha az ember valamilyen szerepet játszik életében, akkor érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon felfedezte-e önmagában azt, amire született, és ha még nem, akkor mi segíthet ebben?

Művész Kávézó, Schweidel u. 25.          (a Nemzeti Színház oldalában)

Bővebben

színházi függöny elhúzva



Alkímiai színház

Szeminárium

GYŐR

2011. október 22., szombat, 10.00

A kávéházi beszélgetést követő szemináriumon a résztvevőknek alkalmuk nyílik kipróbálni olyan színházi módszereket és pszichológiai gyakorlatokat, amelyek az önkifejezésen keresztül az önismeret felé vezetnek.

Az Új Akropolisz győri központja, Babits Mihály u. 16.

Bővebben



Élet és halál félelem nélkül

Előadás

SZÉKESFEHÉRVÁR

2011. október 23., vasárnap, 18.00

Ma úgy tartjuk, az élet egyszeri és megismételhetetlen kincs, ezért igyekszünk minden percét maximálisan kiélvezni. Mindeközben irtózunk a betegségektől és rettegünk a haláltól – s ha lehet, nem is beszélünk róla. Csakugyan ez volna a helyes életszemlélet?

Ribillió Kávézó és Söröző, Rózsa u. 1.

Bővebben

Szókratész halála



Tanuljunk tanulni
– példákon és gyakorlatokon
keresztül

SZEGED

2011. október 25., kedd, 18.00

Hogy könnyebben vegyük az akadályokat az egyetemen, az életben, a munkahe-lyünkön.

• Milyen tanulótípusba tartozunk?
• Önmotiválás: hogyan érjük el, hogy érdekeljen a tanulnivaló?
• Időbeosztási fogások: hogyan vigyük végig, amit elterveztünk?

Concordia Kultúrműhely, Szeged, Szivárvány utca 3/a.

Bővebben



Civilizációk, ahol
nem féltek a haláltól

Előadás

BUDAPEST

2011. október 25., kedd, 18.30

Az ősi civilizációkban uralkodó halálfelfogás jelentősen eltér a maitól. A halált az egyiptomi, az azték és a tibeti kultúrában az újraszületés kapujaként is értelmezték, és az átlépéssel meg nem szűnő élet számos ókori filozófiai tanításban megjelenik.

Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker. Rigó u. 6-8.

Bővebben



 


Életre való filozófia

Athéné és egy modern fiú Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen lényegbeli különbség van a klasszikus értelemben vett filozófia és aközött az intellektuális-verbális tevékenység között, amivé a filozófia manapság leegyszerűsödött.

Napjainkban kevesen vannak, akik filozófusnak merik nevezni magukat. A filozófiaoktatás a különböző gondolkodási rendszerek és megalkotóik történeti áttekintésére, illetve egyik-másik elmélet vagy szerző jelentősége fölötti vitára korlátozódik. Korunk filozófusa legfeljebb egy jó gyűjtő, aki az elfogadottnak számító történelmi keretek szerint rendezi el az eszméket, egy kritikus, előadó vagy író, aki közzéteszi ismereteit.

Kevesen tartják a filozófiát életmódnak, vagyis a cselekvést is magában foglaló filozófiának. Nagyon keveseknek van olyan tartásuk, hogy merjenek szabadon gondolkodni és nézeteiket bátran ki is fejezzék. Az a néhány kivétel még mindig a mindenre kiterjedő, klasszikus értelemben vett filozófiát vallja, amely segít átlátni az élet sokrétűségét, sőt, valódi megoldásokat találni az élet nehézségeire.

Az az intellektuális-verbális tevékenység, amire korábban utaltunk, csak saját korlátain belül állja meg a helyét. Az ember azonban sokkal több egy gondolkodó elménél és egy nyelvhasználónál, aki több-kevesebb pontossággal foglalja szavakba mindazt, ami benne mentálisan megszületett. Az ókori, hagyományos nézet szerint nem határozhatjuk meg csupán racionális lényként, akit mindössze az értelme különböztet meg az állatoktól, a növényektől és az ásványoktól. Ha elég lenne az értelem, nem lenne szükségünk érzelmekre, energiára és a hordozóul szolgáló fizikai testre. De az emberi természet sokfélesége a legkülönbözőbb formákban nyilvánul meg, mindegyiknek megvan a maga szerepe, amelyeket intelligensen kell összehangolnunk.

Ezért hangsúlyozzuk a mindenre kiterjedő filozófia fontosságát, mert figyelembe veszi, fejleszti és harmonizálja az ember valamennyi potenciális képességét, valamint lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük önmagunkat, az életünket és a világegyetemet, amelynek részei vagyunk.

A filozófusnak cselekvési módszerekre is szüksége van, hogy megbirkózhasson minden helyzettel és tapasztalattal – ennek lehetőségét az életrevaló, teljes körű filozófia nyújtja. Ha pedig megoldás nem is kínálkozik minden nehézségre, legalább néven tudjuk nevezni őket, és képesek vagyunk felfedezni a rejtett okokat, elviselni a velük járó fájdalmakat, és megtanulhatunk mindezzel együtt élni.

Ennél többet aligha érdemes írni erről, hiszen a többi már gyakorlás kérdése. Lássunk hozzá a magunkban lakozó filozófus felébresztéséhez, tanítsuk meg őt a megfelelő ismeretekre, és mindenekelőtt alakítsuk az élet sokoldalú és csodás gyakorlóterepének művészévé és tudósává.

Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

 


Filozófia mint életmód

férfi jobb kardmarkolaton

„Ha az ember egyszer benne van az események sodrában, már nem ijed meg tőlük. Csak az ismeretlentől fél az ember. De aki szembeszáll vele, annak már nem ismeretlen.”
(Antoine de Saint-Exupéry)

Nicolas Roerich – ecsetvonás Kelettől Nyugatig

festmény tibeti tájról kolostorralAz egészből kiragadott lényeg egyedi ábrázolása Nicholas Roerich művészetének egyik legjellemzőbb vonása. Az 1874-ben Szentpétervárott született Nyikolaj Konsztantyinovics Rerih az orosz Művészeti Akadémián tanult festészetet, eredendő intuitív fogékonyságát kifejezőkészségének fejlesztésével, és elméje pallérozásával egészítette ki, s éppúgy törekedett az erkölcsi tisztaságra. Az Akadémián kapcsolatba került olyan fiatal művészekkel, mint Muszorgszkij, Sztravinszkij vagy Saljapin, akik hozzá hasonlóan később a kor meghatározó alakjai lettek.

A Művészeteket Ösztönző Társaság igazgatójaként módszereivel arra buzdította a fiatal művészeket, hogy a megmerevedett akadémikus formákon túl új utakat kutassanak fel az önkifejezéshez, s hogy közben óvják a múlt értékeit őrző kulturális kincseket. Maga ekkorra már elismert festővé vált: Párizsban, Brüsszelben, Velencében, Londonban állították ki képeit és díszleteket készített a kor nagysikerű operáihoz, balettelőadásaihoz.

Az I. világháború idején tüdőbetegsége miatt családjával Finnországba, majd az Egyesült Államokba utazott, ahol kiállították több száz festményét, s emellett jelmezt és színpadi díszletet is tervezett több színielőadáshoz. 1921-ben New Yorkban megalapította az Egyesült Művészek Intézetét, amelyből később a ma is létező Roerich Múzeum lett.

A család életében rendkívülinek számít indiai körutazásuk időszaka. Roerich úgy vélte, hogy az orosz és az indiai kultúra gyökerei közösek, és ezt be is szerette volna bizonyítani. De nem csak a kézzel fogható kapcsolatot kereste ezzel az egyik legősibb civilizációval: valószínűleg egyfajta szellemi honvágy is gyötörte, amelyet Indiában remélt enyhíteni.

Erről, a szellemi forrásokkal való találkozás kalandokkal teli időszakának útkereséséről mesél az ezidőtájt készült félezer festménye. Nem tudni, hogy a színválasztás, az arányok vagy a letisztult formák teszik-e, netán a művészi tisztaság és mentális szabadság együttese, ami mindezek mögött áll, de alkotásai szinte mágikus erővel bírnak. Hiába egyszerűek: ha a hatalmas kék ég előtt csak egy mindössze néhány vonallal megrajzolt hegység magasodik is, rátekintve mégis olyan, mintha mi is szippanthatnánk egyet Ázsia levegőjéből. Egyszerű tájábrázolásnak tűnik, de a hegyekben mégis ott rejlik az erő, az állandóság, valami örök lenyomata, amely a festészet nyelvén szólítja meg a lelket. Talán ahogy Csontváry a Nap színét – Nicholas Roerich éppúgy a szellemet, az örököt szerette volna meglelni és megosztani művei szemlélőivel.

Expedíciójuk 1928-ban ért véget. Ekkor a család a Kula völgyben telepedett le, a Himalája lábánál. Létrehozták az Uruszvati Himalájai Kutató Intézetet. Ennek célja a kutatóút során gyűjtött anyagok feldolgozása és rendszerezése volt, de mélyreható tanulmányokat folytattak a botanika és az ősi orvoslás terén is, valamint feleségével együtt megírtak egy tibeti és kínai gyógyszerkönyvet.

Roerich képe: A küldöttA házaspár rendszeres kapcsolatot ápolt a Teozófiai Társulattal. Készült is egy különös kép a társulat alapítójáról, Helena Petrovna Blavatskyról, a századelő egyik legnagyobb hatású filozófusáról, akit az Új Akropolisz nemzetközi szervezete 1991-ben, halála századik évfordulójának évében a mindenféle dogmától mentes szellemiség megújítói, és a szólásszabadság védelmezői közé sorolt. Ahogyan ennek a különleges, világot bejárt hölgynek az élete sem volt mindennapi, az őt ábrázoló festmény sem szokásos portré: egy kolostor nyíló kapujában álló férfit éppen beenged egy, az emberiséget szimbolizáló női alak. A címe: A küldött.

A H. P. Blavatskyt ábrázoló festményt Roerich Annie Besantnak, a Nemzetközi Teozófiai Társulat elnökének ajándékozta. A festményt a mai napig a Teozófiai Társulat adyari központja őrzi Indiában. A szervezeti kapcsolódásnál azonban lényegesebb számunkra a szellemi rokonság Blavatsky tanításaival. Ennek meglétét többek között Roerich ún. fehér versciklusa bizonyítja, amely Berlinben jelent meg, Morya virágai címmel.

Legközelebbi útja ismét az Egyesült Államokba vezetett, ahol ezúttal a béke követeként lépett fel. Indítványozta egy, a kulturális értékek védelmét szolgáló nemzetközi egyezmény megalkotását. Jó barátságban volt az akkori amerikai alelnökkel, Henry Wallace-szal, aki támogatta az elképzelést. Így 1935-ben Washingtonban megszülethetett az egyezmény, amelyet Roosevelt elnök vezetésével harmincöt pánamerikai ország képviselője írt alá.

Nicholas Roerich 1947. december 13-án halt meg, hamvait szeretett hegyei őrzik. Szellemi keresés, alkotás, a nehézségek leküzdése, a fellelt tudás megosztása – Roerich életútját szemlélve az emberi élet teljessége rajzolódik ki előttünk. Élete és alkotásai jól példázzák, hogyan hat a szellem ereje a művészetre: a művész kutatóvá válik, és méltó párja lesz az intuitívan átszellemült tudósnak, sőt, amikor a kettő egybeér, akkor elénk lép a „reneszánsz ember”, aki bármibe fog, nem tévesztik meg a látszólagos ellentmondások, hiszen látja a mögöttük rejlő egységet. Közel hétezer festményt hagyott a világra és egy alkotó, egységre törekvő, szellemi ember példáját.

Kovács Balázs – Klebercz Orsolya



Filozófiai kvíz

Előző havi feladványunk megoldása:

Szeptemberii kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. d, 3. a, 4. a

Köszönjük a megfejtéseket!

Októberi kvízfeladványunk:

1. Minden ember törekszik a boldogságra. A sztoikusok szerint mi az emberhez méltó boldogság?
a) Ha mindig eléri újabb és újabb vágyait.
b) Lemondani a vágyakról, az álmokról, sőt az életről magáról is.
c) Ha vágyak helyett akaratunk és értelmünk vezérli az életünket.

2. Álmodni jó, de...
a) ...az álmok eléréséért minden nap tenni kell valamit.
b) ...nagy álmok szövögetése helyett inkább a hétköznapi élet kihívásainak kell megfelelni.
c) ...előbb-utóbb le kell szállni a földre, és be kell látni az ábrándok hiábavalóságát.

3. Cervantes Don Quijote című művében egy olyan figurát jelenít meg, aki mindvégig az álmai világát látja valóságnak. A műből készült musicalben az ő szájából hangzik el az a gondolat, hogy az a legnagyobb bolond...
a) ...aki egy borbélytányérral a fején és egy rozzant dárdával hadonászva már rögtön Don Quijoténak képzeli magát (pedig még lova sincs).
b) ...aki, mint Don Quijote, nem látja, hogy azok a dolgok, amiket ő elképzel, valójában nincsenek, és fölösleges dolgokkal fárasztja magát, amiket rajta kívül senki sem értékel.
c) ...aki olyannak látja a dolgokat, amilyenek, és nem olyannak, amilyenek lehetnének.

4. „Álmodni azt jelenti, hogy megszabadulunk a középszerűségtől, amely akkor telepszik ránk, amikor életünket pusztán a túlélés legégetőbb szükségleteinek kielégítésével töltjük.” (Delia S. Guzmán) Mit jelenthet vajon a középszerűség ebben az összefüggésben?
a) Középszerű anyagi lehetőségeket, hiszen ilyenkor minden energiánkat leköti az, hogy megkeressük a túlélésünkhöz szükséges pénzt, és ha marad is még időnk, az épp csak arra elég, hogy egy kicsit kifújjuk magunkat.
b) Középszerű vágyakat. Az ember sosem elégedhet meg azzal, amit megszerzett: mindig keresnie kell az önmegvalósítás új lehetőségeit, amelyekkel kitűnhet az átlagemberek közül.
c) Középszerű gondolkodást, amelyet annyira betölt a saját életünkön és lehetőségeinken való töprengés, hogy nem marad benne hely sem másoknak, sem nagyobb távlatoknak.

elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk)style="line-height: 1.6em" tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek egy tetszés szerinti programunkra beválthatók, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.

 


Azt mondták... a képzelőerőről

„A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe.”
(Albert Einstein)

„Az eszme, avagy a képzelet az érzékek kormányosa és kantárja, mert az elképzelt dolog mozgatja az értelmet.”
(Leonardo da Vinci)

„Az álmodás képessége lehetővé teszi, hogy észrevegyük a dolgok fejlődését, és hogy olyannak láthassuk őket, amilyenné a jövőben válhatnak. És főleg abban segít, hogy el tudjuk képzelni magunkat olyan cselekvés közben, amelynek révén ezek a változások valóban bekövetkezhetnek.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„A néző lelkét nem az teszi gazdaggá, amit lát, hanem az, amit gondol és érez arról, ami szemébe ötlik.”
(Eötvös Károly)

„Válság idején nem ülhetünk tétlenül, sőt a lélekjelenlétet, a képzelőerőt és a kreativitást is latba kell vetnünk, hogy megtehessük a következő lépést, hogy elkerüljük a tehetetlenséget, a félelem szülte bénultságot.”
(Beatriz Diez Canseco)

„A felfedezés lényege: látni azt, amit már mindenki látott, de olyat gondolni, amit senki más nem gondolt róla.”
(Szent-Györgyi Albert)

„Értenünk kell hozzá, hogy életünkből álmot, álmainkból valóságot formáljunk.”
(Pierre Curie)

„Egy sziklahalom megszűnik sziklahalomnak lenni, mihelyst akár csak egyetlen ember is úgy tekint rá, hogy katedrálist lát benne.”
(Antoine de Saint-Exupéry)

„Ne engedjük, hogy a gondok megtörjenek, bármennyire nehéznek is tűnjenek. Inkább erősítsük képzelőerőnket a megoldások keresésében. Intelligenciánk és akaratunk próbájának fogjuk fel a nehézségeket.”
(József Attila)

„Lehetőséged van rá, hogy megszabadulj sok nyomasztó gondodtól, amelyek csak a te képzeletedben élnek. Micsoda nagy, szabad mozgásteret teremtesz magadnak azzal, hogy elméddel átfogod az egész világot, hogy a mérhetetlen időt szemügyre veszed, hogy részről-részre minden egyes dolog gyors változásán elmélkedel.”
(Marcus Aurelius)

„A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot.”
(Albert Einstein)

„Az élet valósága keveset számít annak, aki képzelete hatalmával uralkodik a tér és idő kettős királysága fölött.”
(William Somerset Maugham)

„Ha az álom leragad a képzelet világában, teljesen meddő marad. Ugyan nem csúszik le a képzelgés alacsony szintjére, de nem is jut fel a megvalósulás magaslatára. El kell érnünk, hogy álmaink beteljesedjenek, azaz hogy eredményeink láthatóvá és használhatóvá váljanak, akár néhány ember, akár sokak számára.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Testi szemeimet
Behunyom, és lelkem szemeivel nézek.”
(Petőfi Sándor)

„Ahogy a képzelet szállt
úgy lett nagyobb,
úgy nőtt a táj, amelyért
szárnyra kapott.

Míg azt nem éreztem, hogy
fejem a Föld
s fekszem hanyatt, az égbolt
bolygói közt.”
(Illyés Gyula)

„Más a képzelet és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz.”
(Esterházy Péter)

„Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók előtt.”
(Edgar Allan Poe)

„Az emberek néha összetévesztik az álmodni tudást az álmodozással, amikor az elme és az érzelmek összevissza csaponganak, és inkább kerülik a valóságot, mint hogy változtassanak rajta. Pedig ahhoz, hogy álmodhassunk, rendeznünk kell elménket, gondolatainkat, mindazt, amit ismerünk, és amit még meg kell ismernünk, mindazt, amire képesek vagyunk, és amit még meg kell tanulnunk.”
(Delia Steinberg Guzmán)


Ajánljuk

Egyiptom Napok a Nagycsarnokban

kézművesstand a NagycsarnokbanSzeptember 22-től három napra (csütörtöktől szombatig) Egyiptom különleges, örökérvényű tanulságokkal szolgáló világa beköltözött a budapesti Nagyvásárcsarnokba. Az eseményből az Új Akropolisz sem maradhatott ki: a rendezvényt az Egyiptomi Arab Köztársaság nagykövetsége szervezte, és a nagykövet korábbról már ismerte részletes, oktatási célokat szolgáló Egyiptom-kiállításunkat.

A csarnok főutcáján valóságos keleti bazársor fogadta a piacra érkező bevásárló közönséget. A hieroglifákkal díszített kapun belül állványokon, gyékénnyel fedett asztalokon könyvek, selyemkendők, papiruszlapokra festett képek, ókori istenek különböző méretű szobrai, piramisok és könyvjelzők, apró ajándéktárgyak és az utazási irodák színes tájékoztatói sorakoztak.

A színes, de tartalmas kavalkád lelassította a siető vásárlók többségének lépteit. A látogatók kipróbálhatták az egyiptomi masszázst, végigkóstolhatták a jellegzetes ételek, köztük az édességek széles választékát, sőt még teázó és vízipipázó sarok is volt. Ahogy egy kedves látogató megjegyezte, az anyagi csodákon túljutva elérhettünk a szellem birodalmába. Az ókori Egyiptom történetét, hagyományait, kultúráját és bölcsességét bemutató óriástablók sok embert megállásra késztettek.

Egy-egy lélekemelő képnél, szimbólumnál megtorpanva a szövegek egyre jobban felcsigázták az érdeklődést, s így végül sokan azon kapták magukat, hogy hosszú perceken keresztül egy-egy tabló előtt ácsorogtak az ősi idők üzeneteit böngészve.

Kem (az ókori Egyiptom) lakói olyan örökséget hagytak ránk, amelynek minden szelete külön-külön is tudásról, harmóniáról és emberségről árulkodik. A tablókon az egyiptomi szimbólumok nyelve, az élethosszig tartó nevelési elvek ugyanúgy megjelennek, mint a gyógyítási módszerek és az egyiptomiak halálhoz való félelem nélküli viszonyulása.

Egy tanárnő – kihasználva a kiállítás nyújtotta tanítási lehetőséget – pénteken az osztályával együtt tért vissza, a gyerekek pedig nagyon élvezték a tanulmányi kirándulást, és az időtlen egyiptomi szellemi kalandot. A rendezvény sokszínűségével, vidám hangulatával felidézte a Nílus völgyének ősi, máig ható értékeit a Vámház körúton – köszönet érte mindenkinek, aki részt vett a megszervezésben és megrendezésben.

Fotóink az eseményről itt megtekinthetők.

Programjainkról részletesebben honlapunkon lehet olvasni:
www.ujakropolisz.hu/bp_program

 

Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel vagy a megérkezésével kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

"Új Akropolisz Filozófiai Iskola" Kulturális Közhasznú Egyesület - © 2009