2010. január

    Fejléc
     
    TARTALOM
    BEKÖSZÖNTŐ

    FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

    MI AZ IHLET?

    JÁTÉK – SZELLŐZTETŐ

    AZT MONDTÁK... A KEZDETEKRŐL

    AJÁNLJUK

    PROGRAMJAINK:

    Filozófiai bevezető kurzus

    Filozófiai és önismereti tanfolyam pszichológiai gyakorlatokkal a mindennapokra

    A tíz alkalom hétről hétre egymásra épülő témákból áll. A szervesen összefüggő témakörök feldolgozása, elmélyítése ezen a kurzuson folyamatos részvételt igényel a hallgatóságtól. A decemberben elkezdődött tanfolyamokba is be lehet még kapcsolódni.

    GYŐR

    2010. január 4. hétfő, 18.00

    Az Új Akropolisz győri központja,
    Babits M. u. 16.

    Bővebben

    PÉCS

    2010. január 5. kedd, 18.30

    Az Új Akropolisz pécsi központja,
    Tábor u. 12.

    Bővebben

    SZEGED

    2010. január 6. szerda, 19.00

    Az Új Akropolisz szegedi központja
    Juhász Gy. u. 36.

    Bővebben

    SZÉKESFEHÉRVÁR

    2010. január 6. szerda, 18.30

    Az Új Akropolisz székesfehérvári központja, Helyőrségi Klub,
    Malom u. 2.

    Bővebben

    BUDAPEST

    2010. január 7. csütörtök, 18.30

    Az Új Akropolisz Központja,
    Rigó u. 6-8.

    Bővebben

    Filozófiai bevezető kurzus



    Jégország királya – magyar népmese

    Játszószínház

    BUDAPEST

    2010. január 9. szombat, 16.00

    A mese színdarabbá alakított történetét először a Meseház tagjai adják elő, megmutatva az utat a leendő hősöknek. Ezután a gyerekek közül toborzott bátor vitézek – a maguk által készített jelmezben – vágnak neki a veszélyes útnak, hogy szembeszálljanak a zord hideggel és kiállják a Nap próbáit.

    5-9 éveseknek ajánljuk előadásunkat.

    Belépődíj: 400 Ft.

    Az Új Akropolisz Központja,
    Rigó u. 6-8.

    Bővebben

    Jégország királya



    Középkori misztikusok

    Előadás

    BUDAPEST

    2010. január 16. szombat, 16.00

    • Eckhart Mester, Raymundus Lullus és a többiek: az egyetemes filozófia követei az egy filozófia korában.
    • Világosság a sötétségben: hogyan sikerült a tudást megőrizni és továbbadni Európa viharos időszakaiban?
    • A tudás és bölcsesség mint az Isten felé vezető út.
    „A hit igényli a tudást.” (Canterbury Szt. Anzelm)

    Belépődíj: 600 Ft, diákoknak és munkanélkülieknek 500 Ft.

    Az Új Akropolisz Központja,
    Rigó u. 6-8.

    Bővebben

    Középkori misztikusok



    Barátság, bajtársiasság

    Kávéházi beszélgetés

    SZÉKESFEHÉRVÁR

    2010. január 16. szombat, 18.00

    A belépés díjtalan.

    Mokka Kultúrkávézó, Kossuth u. 3.

    Bővebben

    Barátság



    Hősök és antihősök

    Előadás és beszélgetés

    PÉCS

    2010. január 16. szombat, 17.00

    Az Új Akropolisz pécsi központja,
    Tábor u. 12.

    Bővebben

    SZEGED

    2010. február 11. csütörtök, 19.00

    Az Új Akropolisz szegedi központja,
    Juhász Gyula u. 36.

    Bővebben

    • Kik a hősök? Hol élnek? Érdemes róluk beszélni?
    • Minden jó, ha jó a vége? — a hősi élet nehézségei és buktatói konkrét példák alapján
    • Akhilleusztól Neóig — ókori és modern receptek a hőssé válás útján

    Barátság



    2012 – mítosz vagy valóság?

    Előadás

    BUDAPEST

    2010. január 30. szombat, 16.00

    • Katasztrófák a múltban (Atlantisz, Pompei, New Orleans)
    • Ciklusok az időben (a maja naptár)
    • Amit a tudomány mond (lemeztek-tonika)
    • Hogyan viselkedünk katasztrófahelyzetben?
    • Te mit vinnél magaddal a jövőbe?

    Belépődíj: 600 Ft, diákoknak és munkanélkülieknek 500 Ft.

    Az Új Akropolisz Központja,
    Rigó u. 6-8.

    Bővebben



    Sakk – csapdák a táblán és az életben

    Előadás

    SZEGED

    2010. február 4. csütörtök, 19.00

    Taktika, stratégia, folyamatos tervezés és helyzetértékelés, saját döntéseink, szokásaink és stílusunk tudatosítása, és ha kell változtatása, valamint az ellenség kiismerése. Ezek nemcsak a táblán lévő játék és hadviselés alapját képezik, de kulcsfontosságúak az életvezetésben, az önmegvalósításban, az üzleti életben is.

    Belépődíj: 600 Ft, diákoknak és munkanélkülieknek 500 Ft.

    Az Új Akropolisz szegedi központja,
    Juhász Gyula u. 36.

    Bővebben

    Barátság



    A korlátok nélküli ember

    Kávéházi beszélgetés

    SZÉKESFEHÉRVÁR

    2010. február 20. szombat, 18.00

    Beszélgetés korlátokról, szabadságról, döntésekről – szabadon.

    „Szabad vagyok, hiszen azt teszek, amit akarok” – hallani sokszor, ha a szabadság szóba kerül. Közelebbről megvizsgálva a kérdést azonban időbeli és képességbeli korlátokkal találkozunk. Szabadságunk keretei csökkenni látszanak, vagy csak rossz helyen keressük a szabadságot.

    A belépés díjtalan.

    Mokka Kultúrkávézó, Kossuth u. 3.

    Bővebben

    Barátság





     


    Új év... új élet?

    Madarat tolláról...Amikor közeleg az év vége, életünk egy kis ciklusának lezárása, elfoghat bennünket a vágy, hogy áttekintsük ezt a ciklust, és számot vessünk mindazzal, amit időközben véghezvittünk.

    Sikerek és kudarcok peregnek le gyors egymásutánban – talán túl gyorsan is – lelki szemeink előtt, és inkább szeretnénk feledni az egészet. Százszor is ígéretet teszünk önmagunknak a jobbításra a következő időszakban, amely lehet, hogy nem is bizonyul majd sokkal különbnek az előzőnél.

    Két lényegbevágó nehézség merülhet fel ilyenkor – cikkünk az akropoliszi filozófia szemszögéből járja körül ezeket.

    Az egyik legnagyobb dilemma a bizonytalanságra vezethető vissza azzal kapcsolatban, hogy az ember mi szeretne lenni, és mit szeretne tenni valójában. Emiatt az élet elszürkül, és az idealizmus fénye nélkül puszta tengődéssé válik. A szorongás állandósul, csupán röpke pillanatokra hagy alább, de nem szűnik meg, hiszen nem ér véget soha. Ennek egyszerű, de mélyreható gyökerei vannak: a mindennapos szorongás, a jelen pillanat szorongása csupán a következménye más lényegi és gyötrő kérdéseknek: Ki vagyok? Honnan jövök? Merre tartok? Ha az embernek nem világos sem az eredete, sem a végső célja, hogyan lenne képes világosan látni a jelenét?

    Mielőtt döntenénk, hogy mit akarunk tenni, mielőtt döntenénk, hogy mivé akarunk válni, TUDNUNK kell, ki az ember egyáltalán, és kik is vagyunk mint egyének. Szükségünk van az élet eredetének és céljának magyarázatára – de nem az általános anyagi választ véve alapul, amely szerint „megjelenünk és eltűnünk” a „véletlen törvénye” szerint –, hanem egy Ok-okozati, valódi törvényt, amelyben benne rejlik emberi létünk és az összes létforma nyitja. Mélyre kell ásni, egészen az isteni szikráig – bármilyen nevet adjunk is neki –, hogy megismerjük saját emberi gyökerünket. Együtt kell rezegnünk az egész világegyetemre érvényes fejlődés ritmusával, hogy bizton tudjuk, ránk is vonatkozik, és szerepünk van benne. Ekkor válik lehetségessé, hogy éveink másmilyenné legyenek, és egyre jobb éveket éljünk; ekkor eltűnik a homály az életünkből, hiszen az idő múlásával egyre nagyobb belső világosságra teszünk szert.

    A másik dilemma az időleges és az örök, az élő, elkoptatható és az elhasználódást nem ismerő között van. Kétségtelen, hogy életünk folyamatos játéktere az időleges és változó, illetve a tartós és stabil értékeknek. De el kell jutnunk a pontos megkülönböztetésükig.


    Hasonlóképpen, ahogyan közülünk senki sem tud teljesen azonosulni a testével
    mert ha meg is öregszünk, belül mégis fiatalok maradhatunk, hiszen a Fiatalság a lélekben gyökeredzik , éppen így kell vezérfonalul választanunk azokat az értékeket, amelyeket nem őröl porrá az idő.

    Van különbség a tartós és az örök között. A tartós kitart… de végül elenyészik; rövidebb-hosszabb ideig tartó divatokba csap át, mégis: múló divat az egész. Az örök viszont mindig van: létezik most, régebben is volt, és a jövőben is lesz. És ha megannyi „divatos” hang le is akarná kicsinyelni az örököt, az attól még erősen kapaszkodik bennünk. A képes történelemkönyvekből ránk pillantó ókori civilizációk embere és korunk embere éppen úgy megérti a jóságot, az erényt, a barátságot, a szeretetet, a becsületet, a kötelességet, a hűséget…

    Ha sutba dobnánk a múló divatok szülte álszemérmet,  nem félnénk kimutatni, hogy továbbra is számít, nagyon is fontos, hogy jók, hűségesek, szeretetteljesek, becsületesek, bátrak és erényesek legyünk.

    Az akropoliszi viszonyulás nem divatokon alapszik, hanem az igazságra épít. A divat követése nem egyszer belső gyávaságból adódik. Ha nehéz erényesnek lenni, akkor elértéktelenítik az erény szerepét, olyannyira, hogy senki se akarja elérni… De ha felébred a belső ember, felülemelkedik mindezeken az időleges és változó kérdéseken, és hallhatjuk majd szívmelengető, soha el nem múló hangját.

    Az új év változik, de az idő örök. A kettő attól más, hogy más fontosságot tulajdonítunk nekik, de ettől mi még ugyanazok maradunk. Az új ciklus velejárója a fellélegzés az úton: az elmélkedésre és tervezésre szánt átmeneti megállás, miközben nem felejtjük el a folytonosságot, a korábbi tapasztalatok és törekvések teljességét. És mindenekelőtt benne foglaltatik a magunknak tett ígéret, hogy megtesszük a következő lépést egy új cél felé, amelyet kitűztünk magunk elé.

    Ha így lesz, akkor nemcsak egy Új Évre, hanem egy Jobb Évre is koccinthatunk mindannyian.

    Delia Steinberg Guzmán
    Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke


    Filozófia mint életforma



    A filozófia mint életforma„A dolgokkal akkor kell elkezdeni törődni, amikor még nem is jöttek létre. Akkor kell rendet tartani, amikor még nincs felfordulás. Ami nyugalomban van, azt könnyű megtartani. Ami még nem született meg, arról könnyű tervet szőni. A még törékenyt könnyű eltörni, a még parányit könnyű megsemmisíteni. A húszméteres faóriás egy pici sarjból fejlődött ki. A kilenc emeletes tornyot egy sor téglával kezdik építeni. Az ezer mérföldes utazás egy lépéssel kezdődik.” (Kínai bölcsesség)


    Mi az ihlet?

    Szem óraEz a kérdés azon valódi mesterművek, zseniális alkotások láttán fogalmazódhat meg bennünk, amelyek alkotóit mintha különleges, náluk feltétlenül magasabb rendű erők vezérelték volna. Miféle varázslat vezette kézen fogva őket? Milyen rendkívüli áramlatokat voltak képesek követni?

    Mindenkit foglalkoztathat ez a kérdés, amikor ki szeretnénk fejezni a legjobb érzéseinket és gondolatainkat, de nem találjuk a megfelelő formát. Akkor is felmerülhet, amikor gondolati és érzelmi téren kiüresedettekké válunk, és úgy érezzük magunkat, mintha az élet taszigálta csont- és húszsákok lennénk.

    Gondoljunk a nagy alkotókra, akik képesek voltak ráhangolódni az inspirációra, és meg tudták fejteni a titkát. Elképzelhető, hogy van egy híd az emberek és az ideák világa között, amelyen keresztül létrejöhet ez az ihletnek nevezett kapcsolat? Talán nem is csupán egyetlen híd, egyetlen ilyen összeköttetés létezik, hiszen ha így lenne, akkor azok, akik képesek voltak átkelni rajta, elmesélték volna, hogyan tették ezt és hová érkeztek. Talán mindenkinek megvannak a maga átkelőhelyei, a maga eszközei, és ebben rejlik az inspiráció felébresztésének titka.

    Úgy tűnik azonban, hogy ennek a folyamatnak nincs sok köze a racionális elméhez, amelyet az ember megkülönböztető jegyének tartunk. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy minél inkább az eszünkre hagyatkozunk, az ihlet annál messzebbre elillan.

    Azt mondogatták a régi bölcsek, hogy a titok abban áll, hogy olyanná kell válnunk, mint egy fuvola… és hagynunk kell, hogy keresztüláramoljon rajtunk az intuíció. És ekkor történik a csoda: üressé – vagy inkább nyitottá – válunk, és gondolat-képek folyama áraszt el bennünket és késztet rendkívül gyors cselekvésre. Amit ugyanis az ember nem mond ki, nem fest meg, nem ír le vagy nem készít el ezekben a pillanatokban, az örökre elvész. Spirál óraÍgy ezek nem is igazán a mi műveink, inkább valamitől vagy valakitől kapjuk őket, mi csak befogadóik és közvetítőik vagyunk. Ez a pillanat az extázisé: kapcsolatba lépünk egy másik, a miénktől különböző és minden tekintetben finomabb, szebb, tökéletesebb világgal. Olyan ez, mintha lenne egy nagy érzékenységű vevőkészülékünk, amelynek nem ismerjük a működését, sőt a kezeléséhez sem értünk. Csupán használni tudjuk, amikor éppen üzemel.

    Többféle, más-más ihletettségű leírás ad támpontokat a lehetséges kapcsolatteremtéshez. Ha egy húron tudunk pendülni a megragadni kívánt tökéletes ideák világával, a kapcsolat már pusztán azáltal létrejön, hogy erősen vágyunk rá. Tehát rajtunk múlik, hogy erősítsük és tápláljuk ezeket a szimpátián alapuló áramlásokat, amelyeket a befogadni és továbbadni vágyott jóság és szépség hangol össze. Rajtunk múlik, hogy kitárjuk-e kapuinkat az ihlet előtt.

    És ha mindezek után ismét feltesszük a kérdést, hogy mi is az ihlet, valószínűleg továbbra sem tudunk megfogható választ megfogalmazni. De áthat minket az a különleges és felemelő érzés, hogy megérintett az időn és téren túlról, az örök forrásból érkező fény varázsa, amelyből mindenki szeretett volna inni valamikor.

    Delia Steinberg Guzmán
    Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke


    Szellőztető

    Egy játékos barangolásra – avagy egy barangolós játékra – hívja olvasóinkat a Szellőztető rovata.
    Szellőztető rejtvényEgy budapesti épület bejáratáról készült a kép.

    Melyik nevezetességről van szó?

    A: Magyar Földtani Intézet
    B: Magyar Iparművészeti Múzeum
    C: Magyar Néprajzi Múzeum

    A helyes válasz megtekinthető itt.

    Azt mondták... a kezdetekről

    „Terebélyes fa
    hajszál-gyökérből fejlődik,
    kilenc-emeletes torony
    kupac földből emelődik,
    ezer-mérföldes utazás
    egyetlen lépéssel kezdődik.”
    (Lao-ce)

    „Senki sem születik készen: légy azzá, amivé legjobb hajlamaid szerint válhatsz.”
    (Hioszi Tatiosz)

    „Aki megkezdte – felét elvégezte a munkának.”
    (Horatius)

    „Azt a legnehezebb befejezni, amit el sem kezdesz.”
    (John Ronald Reuel Tolkien)

    „Addig kezdj hozzá a nehéz dolgokhoz, amíg könnyűek.”
    (Lao-ce)

    „Kevés történt volna a világban, ha az emberek mindig csak a dolgok kimenetelével törődtek volna.”
    (Gotthold Ephraim Lessing)

    „Fontold meg jól, mit kezdesz; válaszd meg az eszközöket okosságod szerint; munkálj fáradhatatlanul; s ha mindent, amit erőd s körülményed enged, megtettél: nem vádolhatod magadat, bár a kimenetel óhajtásodnak meg nem felel is.”
    (Kölcsey Ferenc)

    „A jó kezdet fél siker.”
    (Lucius Annaeus Seneca)

    „Hinni valamiben még nem megoldás, de a megoldás kezdete.”
    (Csoóri Sándor)

    „Éppen nem nagy dolog elkezdeni a jót. Azt be is végezni, egyedül ez teszi az embert tökéletessé.”
    (Szent Ágoston)

    „Ha valaki mindjárt kezdetben bizonyosságot akar, kétségek közt fogja végezni. De ha mérsékli magát, és a kételyekkel kezdi, akkor el fog jutni a bizonyosságig.”
    (Francis Bacon)

    „Ha arra a pillanatra vársz, amikor minden kész, akkor soha nem fogsz semmit elkezdeni.”
    (Ivan Szergejevics Turgenyev)

    „Ne kalandozz ide-oda! Bármibe kezdesz, ne térj el az igazságtól, és bárhová visz képzeleted, őrizd meg tisztánlátásodat.”
    (Marcus Aurelius)

    „A kezdetek időszaka két lehetőség elé állít bennünket: cselekedni azokkal a képességekkel, amelyeket már elértünk, bármilyen kicsik is azok, és megvalósítani azt, amit még nem értünk el, de tudjuk, hogy el kell érnünk.”
    (Delia Steinberg Guzmán)

    „A kis lehetőségek gyakran a nagy vállalkozások kezdetei.”
    (Démoszthenész)

    „Figyeld gondolataidat, mert szavakká válnak,
    Figyeld szavaidat, mert tettekké válnak,
    Figyeld tetteidet, mert szokásaiddá válnak,
    Figyeld szokásaidat, mert jellemeddé válnak,
    Figyeld jellemed, mert az lesz a sorsod.”
    (Frank Outlaw)

    „Nem elég elindulni,
    de mást is hívni kell!
    S csak az hívjon magával,
    aki vezetni mer!”
    (Váci Mihály)

    „Ki, ha nem mi? Hol, ha nem itt? Mikor, ha nem most?”
    (zsidó közmondás)

    „Ketten kellünk hozzá. Mindig. Ahhoz, hogy élni kezdjen egy gondolat, egy történet, egy érzés. Én csak elkezdhetem.”
    (Krúdy Gyula)

    „Megdöbbentő, hogy milyen sokan átviszik a tegnap terhét a következő napra. Kudarcaikat napról napra magukkal cipelik, és ezzel megfosztják önmagukat az újrakezdés örömétől.”
    (Gary Chapman)

    „Rosszul él, aki mindig csak élni kezd.”
    (Epikurosz)

    „Ha nem illik, ne tedd! Ha nem igaz, ne mondd! A kezdeményezés legyen mindig a tied!”
    (Marcus Aurelius)

    „Amikor valakivel beszélsz, sose azzal kezdd, amiben eltér a véleményetek. Kezdd azzal, hogy kiemeled és hangsúlyozod azokat a dolgokat, amiben megegyeztek.”
    (Szókratész)

    „Mi, vándorok, kik mindig a magányosabb utat keressük, új napot sohasem kezdünk ott, hol befejeztük az előző napot; és a napkelte sosem talál azon a helyen, ahol a napnyugta elhagyott.”
    (Khalil Gibran)

    „Minden jó, ami történik, mozgásba hozza a következőt.”
    (Johann Wolfgang von Goethe)

    További idézetek

    Ajánljuk



    Deák Szilvia: Szenet – az átkelés játéka

    TörténetpályázatAz örökké népszerű sakkról köztudott, hogy ókori eredetű, és hogy maga a sakktábla, a figurák és a játékszabályok is szimbolikus tartalmat hordoznak. Az Új Akropolisz Fortuna Füzetek sorozatának egyik új darabja egy kevésbé ismert, de a sakkhoz hasonlóan érdekes játékkal, az egyiptomi szenettel ismertet meg bennünket. Itt sem csupán időűző társasjátékról van szó… Egy sokat sejtető leírás szerint a halálon túljutott lélek első másvilági tevékenysége a szenet-játék. A számos ábrázolást is bemutató füzet részletesen ismerteti a labirintuspályán lépdelő bábuk útja és a halálon túljutott lélek másvilági utazása közötti párhuzamot, és azt is megtudhatjuk, hogy az évezredekig játszott szenet miként szolgált és szolgálhat ma is útmutatóul az ember nagy „játékához”, a saját sorsához. A kipróbálással nem kell várnunk: a friss Fortuna tartalmazza a játék (egyik) feltételezhető szabályleírását, továbbá mellékletként a játéktábláját.

    A kiadvány bővebb bemutatása

    Nyomtatható változat letöltése pdf-formátumban.

    Kérjük, küldjön üzenetet az elehir[kukac]ujakropolisz.hu címre, ha a hírlevéllel vagy a megérkezésével kapcsolatban bármilyen észrevétele van.

    "Új Akropolisz Filozófiai Iskola" Kulturális Közhasznú Egyesület - © 2009