Viking múlt, harcos jelen

    Esemény típus
    Előadás
    Időpont
    Helyszín
    Hunyadi Kultúrműhely, Budapest, II., Margit krt. 64/B, fszt. 6.
    Volt egy nép, mely néhány évszázad alatt végigkalandozta Európát, majd letelepedett és átalakította a kor viszonyait, hogy aztán ő maga is beolvadjon ebbe az általa átformált világba. A vikingekről a legtöbb embernek a tengeri kalózok jutnak eszébe – nem alaptalanul. Hegedüs Zoltán Káoszból rend: viking minta idealistáknak című 2016. május 21-i azonban előadása rávilágított a viking történelem, a viking jellem és az emberi jellem „viking” részének néhány kevésbé ismert vonatkozására.

    Viking történelem dióhéjban

    Ahogy a Hunyadi Kultúrműhelyben összegyűlt 36 résztvevő megtudhatta, a vikingek valamikor a 8. században bukkantak fel, mintegy száz év alatt végighajózták az Atlanti-óceán keleti partját, sőt eljutottak egészen Bizáncig. Hamarosan beljebb is merészkedtek a partokról, Angliában, majd a frank birodalom gyengülése után annak területén is városokat foglaltak el és alapítottak. Végül Normandiában telepedtek meg.

    Az, hogy a normandiai hercegség és egyházmegye határai egybeestek, nagy fegyvertény volt a további terjeszkedés szempontjából. Míg máshol a világi és egyházi hatalom egymással vívta csatáit, a viking, illetve ekkor már normann területeken hatékony központosítás ment végbe. Az innen induló csoportok vezetésével Angliától Szicíliáig és az orosz területekig jöttek létre államalakulatok, ahol a középkor kaotikus viszonyai után ismét felvirágoztak a tudományok, művészetek, terjedhetett az írásbeliség. A viking korszak nélkül nincs cluny egyházreform, nincs Trisztán és Izolda, nincsenek ég felé törő gótikus katedrálisok. A szicíliai királyság nélkül nem jut vissza az európai gondolkodásba arab közvetítéssel a görög kultúra, Platón művei, és talán nem jön el a reneszánsz sem.

    A siker kulcsa: a viking jellem

    A vikingek sikere természetesen nem kizárólag a földrajzi határvonalak szerencsés egybeesésén múlt, hiszen bővelkedtek eredményekben már a letelepedés előtt is. Az előadó a viking jellem kulcsfogalmaként az önazonosságot emelte ki. Hogy mit jelentett ez számukra, azt főistenük, Odin alakja segít megfejteni.

    Odin a harc istene, emellett azonban a költészet és a halottak istene is, no és ő a mágia legfőbb gyakorlója. Sok győzelme után egyik szemét adja azért, hogy ihasson Mímir kútjából, a bölcsesség forrásából, majd dárdájával feltűzi magát Yggdrasilra, a világfára, hogy elnyerhesse a tudást és megismerje a rúnák bölcsességét. Mítosza arra tanít, hogy aki többre vágyik, annak áldozatot kell hoznia, de nemcsak a külső, hanem a belső csatatéren is, ami nehezebb, ezért értékesebb is.

    Odin látszólag különböző arcait összeköti az extázis, az ihletettség: egy olyan állapot, amikor az ember túllép a hétköznapok világán. A harctéren, a „múzsa csókjának hatására” vagy a bölcsességet kutatva egyaránt saját valódi lényére ismerhet rá, s ha ezt megtalálta, megszűnik a formákhoz való ragaszkodás. Néhányan kalandozni indulnak (a viking valójában nem is igazán népcsoportot jelöl, inkább afféle foglalkozást, tengerre szálló harcost), mások a kézművesség mestereként, építészként vagy tanítóként mutatják meg, mit érnek. De mind abban a biztos tudatban teszik, hogy ők Odin atya gyermekei, s ehhez akarnak méltóvá válni.

    A jellem viking része

    De mit taníthat ez a 21. századi emberének? Úgy is fogalmazhatnánk, hogy aki valaha vállalkozott már olyasmire, amiről nem tudta, mi sül ki belőle, abban van valamennyi „viking”. Aki képes kíváncsian, a változásokra nyitottan viszonyulni a világhoz, aki fejlődni vágyik, az ma is Odin fia.

    Persze látni kell azt is, hogy a fejlődés mindig erőfeszítést követel. Ki kell lépni a megszokott komfortzónából, változtatni kell szokásokon, le kell számolni a tévképzetekkel. De ha önazonosságunkat nem a mulandó formákhoz kötjük, akkor nem kell minden változásnál új identitást keresnünk. Akkor jelenlegi körülményeink átalakításával is csak valódi önmagunkhoz jutunk még közelebb. Felismerjük, hogy nem a kedélyállapotunk vagy aktuális gondolataink vagyunk, és törekvéseink arányában lassan megerősödik, kibontakozik a tengelyünket adó, bölcsességet kereső, jobb világot teremteni vágyó belső harcos.

    Kovács-Torma Réka