Tavasztündérkék zenés játéka

    Esemény típus
    Gyerekprogram
    Időpont
    Helyszín
    FILO-PONT, Győr, Kálóczy tér 15.
    Minden az Idő-tengeren kezdődött 2014. április 13-án, az Új Akropolisz győri központjában a Zenekuckó gyermekfoglalkozásán. A négy évszakot megjelenítő négy színes kendő alkotta Idő-tenger közepén a világoknak életet adó Tűz égett. E körül jártuk végig gondolatban egy különleges szélcsengő csilingelő hangjaira az évkört: a nyár melegét, az ősz falevélhullását, a tél dermesztő hidegét, hogy elérkezzünk a tavaszi szél vizet árasztó erejéhez – az áprilisi alkalom témájához.

    Az Idő-tengerből ekkor kibukkantak a tavasztündérré változott gyerekek, s már táncoltak is a muzsikára kis kendő-szárnyukat lengetve. Ezután elindultak, hogy az eresz alatt tanyázó fecskefiakat megtanítsák a kukac- és hernyózsákmányolásra. Kendőkből fészket is raktunk a fiókáknak, majd mi is összekucorodtunk, s elképzeltük, milyen lenne egy tojásban várakozni, hogy kibújhassunk. A madárcsemeték hamar kocogtatni kezdték a képzeletbeli tojáslakot, s szép sorban mindenki kikelt – egy kismadarat kivéve, de a többiek csipogó biztatására végül ő is előbújt. A madármama ritmushangszerek képében békát és rovartojásokat hozott eleségül, így a fészekalja már ezek kíséretében zengte a következő tavaszhívó nótát.

    Hogy a növényeket is növekedésre serkentsük, dalainkkal először a Napot kértük, hogy süssön ki, majd a hideget, hogy bújjon el a föld alá. Az esőcseppeket is megénekeltük és eltáncoltuk mindenféle formában: voltunk nagy, dundi cseppek, finom, tavaszi vízpermet, és zengő, kopogós zivatarok is.

    A magokká változó, kibújásra készülő gyerekeket egy forrás(ról szóló dal) áztatta, duzzasztotta, mialatt a víz-kendő szeretettel simogatta, élesztgette őket. Ezután egy nyugalmat, békét árasztó zenét hallgattunk, míg a piciny magok a föld alatt várakoztak kucorogva: megálmodták, milyen növénnyé fognak válni, s felkészültek, hogy majd kiküzdjék magukat a földből. A következő, dinamikus muzsika megadta az inspirációt a magoknak az áttörésre… ÉS SIKERÜLT! A frissen kihajtott növénykék szoknyái, azazhogy szirmai már pörögtek-forogtak is.

    Önfeledten énekeltünk még néhány vidám dalt együtt, amelyeket a gyerekek szabadon kísérhettek a választott ritmushangszereken. Végül a foglalkozások szokásos záróakkordja következett: Bóbita, a tündér lágy dallama gyűjtötte össze a gyermek-lelkeket a gyertya meghitt fénye köré.

    Egy kis szünet után kézművesfoglalkozással dolgoztuk fel az élményeket: tavasztündérkék születtek virágszirmos ruhácskákban, de lehetett az évszakot idéző színes papírvirágokból ablakdíszt is készíteni, vagy friss, tavaszi tájképet festeni, ahol az esőcseppeket vagy a fa virágait pattogatott kukoricákból ragasztgattuk fel, persze jutott a bendőkbe is belőle. Bármelyiket választották is, a gyerekek alkotásai híven tanúskodtak róla: A tavasz beköltözött a világba, megújítva a természetet és daloló szívünket is.

    Solymos Éva