Életre keltett szimbólumok

    Esemény típus
    Kiállítás
    Időpont
    Helyszín
    Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
    Kelts életre egy szimbólumot! címmel mutatkozott be az Új Akropolisz Főnix Kultúrműhelye a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozaton 2015. június 20-án. Az idei év Erdély témájú kiírásához első sorban szimbólumfestő workshopunk csodaszarvas, életfa és turul kisplasztikáival kapcsolódtunk, de a több mint 130 látogató két festékréteg között egyes egyiptomi és görög szimbólumok jelentésrétegeit is megismerhette.

    Miközben a workshop résztvevőinek kezében szorgosan járt az ecset, kézművesműhelyünk önkéntesei meséltek néhány mondatban a választott szimbólum jelentéséről, a használt színek szimbolikájáról, és beszélgettek arról is, hogyan jelenhet meg mindez a ma emberének életében. Volt, aki azt mondta, a megfestett udzsat-szemet az irodájába teszi majd ki, hogy ott se felejtsen el a dolgok mélyére nézni, de akadt olyan vizsgára készülő lány is, aki a kedvező időpillanatot jelképező Kairoszt próbálja majd üstökön ragadni, hogy élni tudjon az akkor nyíló lehetőségekkel. Leggyorsabban az égben kiteljesedő lombkoronájú életfa és az örökélet egyiptomi jelképe, az Anh fogyott el, de szívesen választották a bölcsességet szimbolizáló bagolyábrázolásokat is, melyek a teremtő gondolat ihletőjét, Pallasz Athénét idézték.

    Amíg a plakettek száradtak, a filozófusok életét (pl. Marcus Aurelius filozófuscsászár, Helena Petrovna Blavatsky, Szókratész, Paracelsus), korát bemutató Ariadné fonala kiállításunk és a Platón néhány fontos tanítását bemutató posztereink hívtak olvasgatásra. Az előtérben sokan kitöltötték a női és férfi archetípusokról összeállított önismereti kvízeket is. Ezek segítségével mindenki feltérképezhette, hogy milyen arányban jellemzőek rá az egyes istenségek szimbolizálta képességek és erők, melyek az erős oldalaik, és min lehetne még változtatni ahhoz, hogy ki-ki harmonikusabbá tegye mind magát, mind a kapcsolatait.

    Sokat pörgött az Erénykerék is (melynek mobil változata erre az estére az Iparművészeti Múzeum elé is kitelepült), így összesen több mint 300-an gazdagodtak napi gyakorlásra váró erénnyel és hozzákapcsolódó ihletadó idézettel is.

    Szinte állandóan ültek látogatók az egyiptomi kutatócsoportunk rekonstrukciójában játszható Szenet játék táblái előtt is. A játékban egy-egy kérdést feltéve figyelhetjük, hogyan alakítják az események kimenetelét a dobás értékében megnyilvánuló „sors”, a saját és a külvilág (játszótársunk) döntései. A legizgalmasabb rész persze, hogy aztán megfejtsük, mit üzen kérdésünkkel kapcsolatban, ha beléptünk a szerencse házába, vagy épp megrekedtünk a felejtés mocsarában, ahonnan már csak külső impulzus segíthet visszatérni a játékba. No és hogy alkalmazzuk-e utána a mindennapokban a szimbolikus játék tanulságait.

    A kisebbekről sem feledkeztünk el, előttük is feltárultak a múlt értékei: a gyerekek belekóstolhattak a szimbólumfestésbe, a labirintusban haladásba és a régészkedésbe is. Igazi kincskeresőként a homokból áshatták ki a földbe temetett szimbólumokat és műkő töredékeket, hogy a részekből újra összeállhasson az egész.

    Kiásva, a sorssal lejátszva, kvízben archetípusként megismerve vagy megfestve minden látogató szimbólumok erejével gazdagodva távozhatott tőlünk, melyet egy estére életre keltett. Hogy a „közös élet” kinek-kinek mennyire lesz hosszú, az már mindenkinél rajta áll.

    Torma Réka