A cseresznyefa meséje

Esemény típus
Gyerekprogram
Időpont
Helyszín
Füvészkert, Budapest, VIII. ker., Illés u. 25.


Hatodik, egyelőre befejező állomásához érkezett 2013. április 14-én az Új Akropolisz Gyerekkörének Mesék szárnyán a Föld körül című programsorozata. A záró alkalommal a mesevilág titokzatos varázslója Japánba – a budapesti Füvészkert Ázsiai kertjébe – küldte manó segítőjét, hogy elhozzon onnan is egy történetet a mesék híján egyre sivárabbá váló emberi világba.

Manócska azonban váratlan nehézséggel szembesült: mikor ránézett a mesét őrző gyönyörűséges cseresznyefára, lábai remegni kezdtek, szíve hevesen dobogott, megmukkanni sem tudott… Szerencsére megérkeztek a gyerekek és segítségére siettek. Először is együtt megtanulták köszönteni a fa szellemét, majd sorban bemutatkoztak neki – mindezt természetesen japánul.

Mivel Manócska zavara ettől sem oldódott s így nem tudta tolmácsolni a varázsló kérését, a gyerekek vele együtt elindultak felkutatni a varázslatos kertben elrejtett kandzsikat, japán írásjeleket, hogy az általuk leírt fogalmak erejét magukban is meglelhessék. Mikor mind meglett, nekiálltak közösen is lefesteni őket vizes ecseteikkel a tó melletti fapallóra. Sorra születtek a vidámságot, életet, tüzet, vizet, földet, levegőt és ki tudja még mi mindent leíró jelek. Manócska természetesen a bátorságot gyakorolta.

A kis csapat ezután úgy határozott, illő lenne a fa szellemének ajándékot is vinni, hamar neki álltak hát céklalé-festékből és műanyag flakonokból barkácsolt kis nyomdáikkal cseresznyefaág-rajzokat készíteni. Mindez olyan jó mulatságnak bizonyult, hogy több a kertben szüleivel kiránduló gyerek is csatlakozott a vándorokhoz.

Manócska tehát már tudott japánul köszönni, bemutatkozni, bátorságot is gyűjtött és volt mit ajándékba vinnie, így elindulhattak újra a meseőrző varázsfához. Egy japán szokás szerint, ha valaki azt szeretné, hogy kérése biztosan teljesüljön, darvakat kell hajtogatnia, így az immár hét fős gyerekcsapat és szüleik szorgos origamizásba kezdtek. Az elkészült papírmadarak némi segítséggel a fára röppentek, így Manócska bátran előadhatta kérését, amit a fa szelleme meg is hallgatott. Míg a csapat behunyt szemmel várta a csodát, a darvak helyét egy japán mese szövegét rejtő tekercsek vették át.

Természetesen a közös munka eredményére mindenki kíváncsi volt, így kicsik és nagyok körben ülve együtt hallgatták végig a Sakura temetése című történetet. Búcsúzóul még megtanulták a japán elköszönést, s Manócska hangos „Sayonara!”-k közepette útra kelt, hogy a mesegyűjtemény újabb becses darabját is eljuttassa a varázslóhoz, aki ezáltal ismét egy kis színt, szépséget adhat világunkhoz.

Torma Réka

 


Az esemény eredeti ajánlója itt olvasható.