Reneszánsz

Ficino A szerelemről című művében, mint reneszánsz platonista mindenekelőtt a Platóni dialógusok szerelem fogalmát értelmezi. Ezt egészíti ki a korában közkedvelt toscanai és provance-i szerelmi költészet egyéni hangjával és élményvilágával. A költészet elsősorban inspirálta, fogalomrendszerét viszont a platóni dialógusok és a platonista iskolák alakították.

Leonardo da Vincit, a nagy itáliai művészt, tudóst, filozófust ma szinte kivétel nélkül mindenki az emberiség nagyjai közé sorolja. Már akkor találkozhatunk különleges képességeivel, amikor festményeit tanulmányozzuk, de ugyanazt a rendkívüli tehetséget figyelhetjük meg, amikor találmányainak vázlatait vizsgáljuk, vagy éppen leírt gondolatait olvassuk. Élete tele van dokumentumfilmek és könyvek tucatjainak témát adó érdekességgel.

Noha nem Bonfinié az első a magyar történelmet feldolgozó munkák közül, művének jelentősége a nemzeti történetírás szempontjából mégis igen jelentős, ugyanis egy teljesen új, reneszánsz szemléletet honosított meg hazánkban, amivel a történetírást szaktudománnyá emelte. Munkamódszerét tekintve több mint ötven írott forrás felhasználása mellett rendszeresen szóban is kikérdezte kortársait az események alakulásáról, figyelembe vett szóbeli, családi hagyományokat, de papírra vetette saját megfigyeléseit is.

Leonardo da Vinci (1452-1519) igazi reneszánsz személyiség volt. Festő, szobrász, feltaláló, természettudós, csillagász, biológus, filozófus egy személyben.

Ez a különleges varázsú kép sem kerülhette el a művész más híres alkotásainak sorsát: a modern technika alkalmazásával már sikerült megszámolni, hány ecsetvonással készült, a digitalizálás felderítette eredeti színeit, sőt, nem kevesen ezen a képen is titkos kódokat kerestek. Ahogy más, világszerte csodált művekkel már megtörtént, akár részecskegyorsítóval is vizsgálhatnánk festési technikáját, mégsem valószínű, hogy így közelebb kerülnénk szépségének és sokértelmű szimbolikájának megfejtéséhez.

A mai napig szélességi és hosszúsági köröket használunk, hogy meghatározzunk egy földrajzi helyet Földünkön. A szélességi körök megállapításához az Egyenlítő természetesen adja magát, annál több lehetőség kínálkozik viszont a sarkokon áthaladó hosszúsági körök kezdőpontjának meghatározásához. A délkört, vagyis a hosszúsági körök kiindulópontját az ókori Egyiptom óta több körben is kijelölték. Ptolemaiosz Klaudiosz görög természettudós (i. sz. 170 körül) például a Kanári-szigeteken áthaladó délkörrel számolt.

„A tapasztalat soha nem csal meg, csak a megítélésed csalhat meg.” „Az eszme avagy a képzelet az érzékek kormányosa és kantárja, mert az elképzelt dolog mozgatja az értelmet.” „A természetben nincs hatás ok nélkül. Ha látod az okot, nincs szükséged tapasztalatra.” „Tanulmányozd először az elméletet, aztán jöjjön a gyakorlat, mely belőle származik.”

Reneszánsz és Lélek – kultúra és művészet együtt, a lelki egészség szolgálatában

Egy vers a szerelemről Giordano Bruno tollából.