Kultúra

„A sakkot indiai bölcsek alkották meg, hogy általa az életről tanítsanak. Segítségével olyan tudásra tehetünk szert, amelyet az életünk szinte összes területén kamatoztathatunk.” Dr. Havasi Ferenc és Kenderesi Péter az Új Akropolisz gondozásában hamarosan megjelenő könyvükben a „királyok játéka” és a filozófia kapcsolatát tárják olvasóik elé. A kötet végére még a kezdő sakkozók is olyan elméleti és gyakorlati tudásra tehetnek szert, amely – a sakk és az élet közti párhuzam révén – segíthet eligazodni az élet adta kihívások között.

El Salvadorban a San Rafael Kórházban az Új Akropolisz tajcsicsuan-gyakorlatok elsajátításában segített Parkinson-, Alzheimer- és egyéb rendellenességekben szenvedő betegeknek. Az akció fő célja a páciensek életminőségének javítása volt a testüket erősítő gyakorlatok révén. A 90 résztvevő nagyon jó eredményekről számolt be hetekkel a program után.

Az Új Akropolisz tagjai Argentínában online szemináriumot tartottak a sztoikusok örökül hagyta gyakorlati filozófiáról, mint egy jobb és kiegyensúlyozottabb élet lehetőségéről. Ez a Görögországból útra kelt, és leginkább Rómában meghonosodott irányzat holisztikus képet adott az emberről és környezetéről. Ennek köszönhetően praktikus tanácsokat fogalmazott meg az utunkba kerülő nehézségek legyőzéséhez.

Belgiumban az Új Akropolisz Giordano Bruno emléke előtt tisztelgett egy programsorozattal, amelyet a humanista gondolkodónak szenteltek. A reneszánsz filozófusról, aki egyszerre tudott újat alkotni a nyugati tudományban és bölcseletben is, három előadást is tartottak különböző témákban, majd a résztvevők beszélgethettek rendkívüli karakteréről, tanairól és életművéről.

Guatemalában több mint 100 érdeklőt vonzó beszélgetést szervezett az Új Akropolisz. A programon a buddhista tanításokból kiindulva olyan gyakorlatias alapelveket kerestek, amelyek segítségével hatékonyabban elboldogulhatunk életünkben. Ezek közül is az egyik legfontosabb az a gondolat, hogy a fájdalom a tanulás és a fejlődéshez szükséges lépések felfedezésének eszköze.

Belgrádban a barátság különböző felfogásairól, és elsősorban Szókratész gondolatairól tartottak online beszélgetést. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ma a legkülönbözőbb emberi kapcsolatokat nevezzük barátságnak.

Az Új Akropolisz alicante-i központjában az „Elveszett világok” című előadássorozat legutóbbi állomásán a sumer kultúráról és társadalomról esett szó. A mezopotámiait a történelem legkorábbi civilizációjaként tartják számon. Ennek ellenére leleteit csak a 19. század közepén találták meg a bibliai mitikus városok nyomai után kutató régészek.

A chicagói Új Akropolisz hallgatóinak a közelmúltban online workshopot tartott az Izraelben élő Pierre Poulain filozófus és fotóművész. Az online előadásnak „A döntő pillanat” címet adták, és az előadó nemcsak saját kalandos életéről, de a művészet és a filozófia szerves kapcsolatáról is beszélt.

Ismét közeledik a halottak napja. A mi családunkban ilyenkor mindig rendbe rakjuk a sírokat, gyertyát gyújtunk az elhunytak emlékére, de mindehhez sosem társult számomra mélyebb lelki tartalom. És más kultúrák ünnepi szokásai sem mozgattak meg különösebben, mint például a halloween-rémségek vagy a mexikói daloló csontvázfigurák.

Mégis úgy gondoltam, az nem lehet véletlen, hogy ebben az időszakban a világ számos pontján a halottak felé fordul a figyelem. Miből eredhetnek ezek a szokások, milyen mélyebb, lényegi tartalom fűződik hozzájuk?

A spliti Új Akropoliszban a boldogság témájának szenteltek egy előadást, ahol vágyainkat „filozófiai mikroszkóp” alatt vizsgálták a szervezők. A résztvevők az ókor bölcseitől hallhattak gondolatokat a boldogságot érintő, húsbavágó kérdésekről, például arról, hogy miért vágyunk rá, és miért gondoljuk azt, hogy életkörülményeinkben keresendők.