Filozófia

Az Új Akropolisz németországi hallgatói úgy döntöttek, ezekben a vészterhes időkben sem maradhatnak filozófia nélkül, és ugyanúgy tehetnek valamit az önismeret fejlesztéséért. A tagok, akik a karantén miatt nem hagyhatják el otthonukat, online tartják a kapcsolatot egymással, és rendszeresen megosztják tapasztalataikat, milyen lehetőségeket ad az embernek, hogy meghaladja saját korlátjait – ha a négy falat nem is tudja elhagyni.

A mumbai-i Új Akropolisz önkéntesei gyerekprogramot tartottak „Keltsük életre a meséket!” címmel 8–14 éves, hátrányos helyzetű gyerekeknek. Az akcióval azt a célt tűzték ki, hogy különböző mesék feldolgozásával praktikus és erkölcsi útmutatást kapjanak a kicsik, mindezt játékos formában, vidámsággal fűszerezve.

A fejlődés belülről indul, a belső központunkból, ahol legfontosabb céljaink, legnemesebb álmaink őrződnek. De ahhoz, hogy el tudjunk érni bármit, el kell jutnunk a növekedésünket elősegítő tettekig. Ezek az intelligenciával áthatott cselekedetek olyan új tapasztalatokat, új lépéseket jelentenek, amelyek valódi Önmagunkhoz vezetnek

Június 19-én 19.00 órától on-line

Minden válság – akár egyéni, akár kollektív – megszorongat bennünket, szembesít, hogy valamit nem jól csinálunk. Változásra, átalakulásra ösztökél.
De hogyan fogjunk hozzá?

Változtathatunk-e a világon? Van, aki szerint nem. És vannak olyan emberek, akik példájukkal megmutatták, hogy igen. A kulcs: saját belső átalakulásunk. Mi lehet az a pont, ami felébreszti bennünk a változás képességét? Mit kezdjünk a félelmeinkkel? És honnan tudhatjuk, hogy valóban sikerült változnunk?

Május 23-án 19.00 órától on-line

A mumbai-i új Akropolisz új könyv kiadásával ünnepelte a filozófia világnapját. A „Mindenekelőtt légy jó: Sztoikus útmutató a boldogsághoz” című kötetet Gilad Sommer, a Középnyugat-amerikai Új Akropolisz elnöke írta. A bemutatón az indiai Új Akropolisz elnöke, Yaron Barzilay beszélt a sztoikus tanítások időtlen relevanciájáról. A több mint 100 érdeklődőt vonzó eseményen az előadó kiemelt néhány kulcsfontosságú alapelvet az antik filozófia hagyományaiból. Hangsúlyozta például annak a jelentőségét, hogy vállaljuk a felelősséget érzelmeinkért és gondolatainkért, és hogy belső stabilitásunkat igyekezzünk megőrizni a legnehezebb körülmények közepette is, hogy a lehető legjobb döntést hozhassuk.

Szoktunk beszélni nehéz munkákról, nehéz feladatokról, nehéz lelki helyzetekről, nehéz emberekről, nehéz időkről. Végtelenül hosszú a lista, és nem is az a célunk, hogy a végére érjünk, vagy hogy néhány sorban megoldást találjunk minden egyes helyzetre. Ellenkezőleg, az ember belső viszonyulására szeretnénk felhívni a figyelmet, amikor nehézséggel találkozik.

Megtisztulás nélkül nincs megújulás  – Megszabadulás felhalmozódott tárgyainktól, nehezteléseinktől, érzelmi terheinktől, körkörös gondolatainktól, akadállyá vált lelki szokásainktól
A megújulás eszközei fizikai, energetikai, érzelmi és mentális szinten: módszerek és erősítendő belső képességek
A valódi újjászületés gyökere – kapcsolat önmagunkkal

Filozófiai beszélgetésünk során a passzív, bezárkózó viszonyulásról beszélgetünk, ehhez kapcsolódó filozófiai tanításokról, valamint arról, hogy milyen eszközeink vannak az ilyen jellegű állapotaink felülmúlására.

Arra, hogy szükség van a makulátlan jellemből, az ember lényegi mivoltából fakadó erkölcsi szintre, több mint kétezer éve legtöbb művében már Platón is rámutatott, később pedig ugyanígy tett Kant és minden követője.

Nem is létezett olyan, magát filozófusnak valló ember vagy nagy gondolkodó, aki kétségbe vonta volna ennek szükségességét, noha a klasszikus világ összeomlása után ezt az egyébként nyilvánvaló tényt teológiai, politikai, társadalmi vagy pusztán gazdasági megfontolásoknak vetették alá.