Mi függ tőlünk és mi nem?

    válságkezelés sztoikus módra
    Szerző

    mi_fugg_tolunk_cica.jpgA sztoikus filozófia egyik fontos felhívása mindenkinek, aki boldogan akar élni és meg akarja őrizni lelki nyugalmát: vizsgáld meg, mi függ tőled és mi nem. Ami tőled függ, abban legyél határozott és következetes, ami nem, azzal ne is foglalkozz. Így békésebb lesz életed folyása.

    Mi függ tőlünk? A sztoikusok válasza erre: viszonyulásunk és tetteink. Mire nincs hatásunk? Másokra, az események kimenetelére, a múltra. Minél inkább tisztában vagyunk azzal, ami nem rajtunk múlik, annál inkább előtérbe kerülhet az, ami igen. A „mit tehetek én?” hatalmas löketet ad az embernek, kimozdítja a tehetetlenségből, és ami a legfontosabb, nagy mértékben csökkenti az aggodalmaskodást. Az aggódás és a rágódás nem fér meg a lélekben a derűvel és a boldogsággal. Egyszerűen kizárják egymást.

    Nemcsak a hétköznapi helyzetekre igaz, hogy nagy segítség, ha tudjuk, mi függ tőlünk s mi nem, válságos időkben valódi lelki gyógyír. Be kell látnunk, hogy nem tudjuk befolyásolni a rajtunk kívül álló dolgokat, legyen az mások véleménye és a helyzetekre való reagálása, vagy a múltbéli okok és a leendő következmények.

    Hogyan lehetünk határozottak és következetesek viszonyulásunk és tetteink szempontjából? Úgy, ha ugyanazokhoz a belső értékekhez tartjuk magunkat a körülményektől függetlenül. Miért változna meg az értékrendünk, ha hirtelen nagyot fordul a világ? Amit eddig sem tettünk meg, mert nem tartottunk önmagunkhoz méltónak, azt miért tennénk meg most? Ha eddig sem tülekedtünk a csemegékért a boltban, most se vesszünk össze másokkal a maradék lisztért vagy száraz tésztáért. Ezzel bizonyítjuk, hogy stabil a belső erkölcsi tartásunk.

    mi_fugg_tolunk_no_otthon.jpgA sztoikusok a négy platóni erényt minden ember belső erkölcsi pillérének tekintik: ezek az önmérséklet, a bátorság, a bölcsesség, az igazságosság. Bármilyen felmerülő kérdésben és helyzetben megvizsgálhatjuk a viszonyulásunkat és választásainkat abból a szempontból, hogy gyarapítjuk-e vagy gyengítjük-e velük erkölcsi erőnket.

    Ha például elkezdünk aggódni, hogy el tudunk-e majd utazni a már lefoglalt nyaralásra, mit vizsgálhatunk? Bölcsesség: a helyzet további alakulása nem függ tőlünk, tehát fölösleges aggódni. Igazságosság: senkit sem érdemes vádolni azért, mert kellemetlenség ér. Bátorság: bele merünk-e kezdeni valami újba, olyasmi elsajátításába például, amely kihívások elé állít és a jelenlegi helyzetben megvalósítható? Önmérséklet: érdemes elgondolkodni azon, mennyi mindent tartunk nélkülözhetetlennek a boldogságunkhoz, pedig lehet, hogy nincs is igazán szükségünk rá.

    A sztoikus mintát követve az egyik lehetséges viszonyulás a világjárványhoz: Ez kiváló lehetőség arra, hogy…
    …megerősítsük magunkban mindazt, ami valóban számít. Felszínes, múló dolgok helyett stabil emberi értékek. (Bölcsesség)
    …megvizsgáljuk felelősségeinket, és hogy mivel tartozunk a környezetünknek és a természetnek. Elvárás helyett hála. (Igazságosság)
    …vállaljuk, hogy akkor is azt tesszük, ami helyes, ha ez egyik-másik barátunknak nem tetszik. Példamutatás. (Bátorság)
    …számba vegyük, mi mindenünk van, és meghatározzuk, mennyi az elég. A vásárlás öröme helyett választhatunk valamilyen magunknak és másoknak is jótékony időtöltést. (Önmérséklet)

    Így összeköthetjük a lelkierőt növelő belső viszonyulást az annak megfelelő külső tettekkel. Olyasmit cselekszünk, ami rajtunk múlik, és egyben boldogabbá és egészségesebbé válhatunk.