Idézetek

Az életről és a halálról

tükröződő nyíló lótuszvirágValójában nincsenek élők és holtak. Mindig Élők vagyunk, még ha tudatszintünk és körülményeink különböznek is. Az uralkodó materializmusnak köszönhető, hogy az emberek túlságosan félnek a haláltól. Túlságosan ünneplik egy gyermek születését, és túlságosan gyászolják hozzátartozóik halálát. A tudat, hogy nem halunk meg és nem születünk, hanem mindig Vagyunk, megtisztítja ezeket az eseményeket drámai hangulatuktól.

Nilakanta Sri Ram: Az összefogásról

Nilakanta Sri RamAki az összefogásnak szenteli magát, határtalan erőt és ihletet merít belőle.

Fel kell szabadítanunk a testvériség erőit, hogy az emberiség felemelkedjen mostani, részekre hullott állapotából az Egységig.

Minél jobban különbözöm másoktól, annál nagyobb szükségem van arra, hogy a többiek kiegészítsenek munka közben.

A Föld, az állatok, az ember…

lány kilátással„Kényszert érzünk, hogy egészségesnek és szépnek kell maradnunk. Ha pedig még arra is futja, akkor divatosan is kell öltözködnünk. Ezalatt pedig a Föld, amelytől otthonunk, testünk és egészségünk függ, a betegség nyilvánvaló jeleit mutatja.”

„Ha az erdőket tényleg a kipusztulás fenyegeti, ha a növény- és állatvilág egyaránt haldoklik, akkor nagy baj van a világban. Lehet, hogy a Föld panasza szól az emberekhez, akik nemigen bánnak vele élőlényként. Lehetséges, hogy növekvő elsivatagosodása figyelmeztetés azoknak, akik nem gondolnak bele, mit is jelentene a sivár és puszta Föld… ahol a megmaradt kevés ember képtelen lenne visszaállítani mindazt, ami elpusztult.”

Platón-idézetek a négy fő erényről

Areté, az erény

Platón a lemenő napos tájban„Egyetértesz te is velünk, hogy minden cselekedetünk célja a jó, s hogy a jó miatt teszünk minden mást, nem pedig a jót valami más miatt?”
(Gorgiasz, 500a)

„A jó nem azonos a gyönyörrel, se a rossz nem azonos a fájdalommal. A gyönyör és a fájdalom képes egyszerre megszűnni bennünk, a jó és a rossz, tekintve hogy két különböző valóságról van szó, erre nem képes.”
(Gorgiasz, 497d)

Szívbe vésett erő – a bátorságról

Kard kőbe szúrva„Az emberek számára a bátorság ma is az erőt, a kiemelkedő teljesítőképességet, az erélyességet, az elszántságot, a határozottságot, sőt az egészséget jelenti. Ez az erő nem csupán a fizikai testre korlátozódik. Hatóköre jóval szélesebb, és lehetővé teszi, hogy érzelmeink és gondolataink számunkra és mások számára is hasznosak és eredményesek legyenek. Ez az egész embert megtartó belső oszlop ereje.”
(Delia Steinberg Guzmán)

„Jobb a bátrak, mint a gyávák könnyeit hullatni.”
(Jorge Angel Livraga)

A bölcsességről és a tudásról

A bölcsesség tettekben mutatkozik meg, nem szavakban.

Könnyű szert tenni kincsekre és elismerésekre ahhoz képest, hogy mennyire nehéz eljutni a helyes nézetekhez, a végső ismeret italának egyetlen üde cseppjéhez.

Semmi sem abszolút a tudatnak ezen a szintjén, mindennek megvan a maga ideje és a lehetősége is. A bölcsesség nem más, minthogy tudjuk, mikor jön el az ideje egyik vagy másik cselekvésnek, és hogyan váltogathatjuk őket.

Idézetek Gárdonyi Géza Füveskönyvéből

idézetek Gárdonyi Gézától, Új Akropolisz„Az emberek megmossák az arcukat, kezüket, de vajon hányan vannak azok, akik mindennap megmossák a lelküket is?”

„A földi boldogság első feltétele az akarat dolgoztatása egy cél felé, kitérés nélkül, lanyhulás nélkül. Mert a boldogság egyik neme: a jól végzett munka látása, a siker érzése. A munka mutatja meg: mi az értéke az embernek.”

„Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng.”

„Életünk téves felfogása abból ered, hogy egynek véljük ezt a két fogalmat: ember és emberi test.”

A munkáról

Görög Héphaisztosz mozaikA munka a természet rendjének része, amely az egysejtűektől a csillagokig a szüntelen tökéletesedés útján vezet mindenkit.

Az együttélés szellemének kialakításához az egyik nélkülözhetetlen eszköz a munka. Ahhoz azonban, hogy a munka és velejárója, a tőke aktívan közreműködhessenek ebben a belső születésben, az egyén harmonikussá formálásában, a viszonyulásunk erőteljes átlényegítésére is szükség van. Így ugyanis megtisztulhatunk az állatias tulajdonságoktól, amelyeket az ember, mint üstökös a csóvát, amely mindig ellentétes a fény irányával, maga mögött húz.

Azt mondták… a lélekről

Amor és Psziché szobra„Az ember, kinek lelke erősen működik, olyan, mint a szentjánosbogár, mely minden pórusán világít tudtán kívül.”
(Móra Ferenc)

„Bármit válassz, gyorsan térj meg a testtől a lélekhez: azt kell edzeni éjjel-nappal, táplálása csak mérsékelt erőfeszítésbe kerül. Ezt az edzést nem akasztja meg sem a fagy, sem a hőség, még az öregség sem…”
(Lucius Annaeus Seneca)

„Az ember éppen akkor tökéletes, ha a lélek és a test kapcsolata kiegyensúlyozott, egyetértés van közöttük és illenek egymáshoz, így a lélek állóképességén nem kerekedik felül a test ereje.”
(Lucius Apuleius)

A szabadságról és a rabszolgaságról

madárka a drótkerítésenA szabadság a felébredt emberek jellemzője, akik képesek megválasztani útjukat, akik messzebbre látnak. Az ember lényegi tulajdonsága ez a szabadság; aki elveszíti, önmagát veszíti el. Aki szabad, saját belső természete egyik törvényének engedelmeskedik, ami a szabadság maga. Aki nem szabad, aki saját vagy mások szenvedélyeinek rabja, aki saját vagy mások testének rabja, nem ismerheti meg a filozófiai engedelmességet. Olyan, mint egy állat, amely felett szellemek és emberek, vágyak és félelmek uralkodnak. Hajlamos az erőszakra és a csalásra, kizsákmányolható és ő is kész ugyanígy cselekedni.