Időutazás az ókori Aquincum maradványai között Óbudán
Mottó: „De mit adtak nekünk a rómaiak?!”

Aki Budapesten él, az sokszor fel se kapja a fejét, ha egy római rom mellett húz el az autója vagy a busza. Természetesnek vesszük, hogy mellettünk van. De vajon milyen lehetett mindez, amíg egyben volt? Amikor Aquincum, az egykori Pannonia provincia egyik fővárosa teljes fényében pompázott? Történész, régész és mérnök idegenvezetőink segítenek, hogy a romokat megtöltsük élettel, és a maradványok mögött meglássuk a régi idők emberét, aki talán nem is különbözött olyan sokban tőlünk, csak egy másik, részben emberibb civilizációban élt.

„Az önmagába való elmélyedés az, a mi az ember lelkének az önállóság legmagasb fokát szerzi meg.”

„Jószágit jobban művelni annyit tesz, mint az emberiséget megajándékozni és saját kincsét nevelni.”
„Belsőnk oly szoros összeköttetésben van külsőnkkel, hogy amaz ezen némileg átlátszik, s menyre javíthatja, sőt felejtetheti a külsőnek kecsnélküliségét a valódi belbecs, azt tapasztaljuk, midőn nem ritkán az tetszik legjobban, az hódít magához legtöbbet, kinek külseje legkevésbé ajánlkozó, s az taszít viszont magától mindenkit hidegen, kire a természet leginkább látszék mosolyogni.”

„Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében!”

A mai napig szélességi és hosszúsági köröket használunk, hogy meghatározzunk egy földrajzi helyet Földünkön. A szélességi körök megállapításához az Egyenlítő természetesen adja magát, annál több lehetőség kínálkozik viszont a sarkokon áthaladó hosszúsági körök kezdőpontjának meghatározásához. A délkört, vagyis a hosszúsági körök kiindulópontját az ókori Egyiptom óta több körben is kijelölték. Ptolemaiosz Klaudiosz görög természettudós (i. sz. 170 körül) például a Kanári-szigeteken áthaladó délkörrel számolt.

A világtörténelem talán leghíresebb hadvezére, a legenda szerint Amon isten fia, alig tizenkét év alatt hódította meg az akkor ismert világ felét, s ezzel több mint kétezer évre bevéste nevét a történelemkönyvek lapjaira. Nagy Sándor, vagy görög nevén Alexandrosz, Philipposznak, a neves makedón királynak volt a fia, de hamar megmutatkoztak különleges képességei, amelyek kiemelték környezetéből. Plutarkhosz szerint csak erényre és dicsőségre vágyott, és túl akart tenni apján. Egy ízben, amikor lovat hoztak Philipposznak, a szilaj állatot emberei nem merték megülni, mire Alexandrosz azt állította, hogy ügyetlenek és gyengék, s fogadást kötött a ló árára.

Konfuciusz, más néven Kung Fu-ce mester a Kelet egyik legismertebb bölcse volt, akiről később egy egész tant neveztek el, s aki, bár nem volt vallásalapító, gondolataival több mint két évezredre gyakorolt óriási szellemi hatást. Önmagáról azt vallotta, hogy nem teremt új dolgokat, csupán a régi értékeket támasztja fel és vezeti új formákba.

Egy szép napsütéses nyári napon keltünk útra az egykori Komárom vármegyébe, hogy megismerkedjünk az ókori limes egyik legfontosabb pontjának, a legióval védett Brigetiónak történelmi maradványaival.

• Tovább
•