Turul

A turulmadár a sashoz és a sólyomhoz hasonlóan az újjászülető és felkelő Nap szimbóluma, az égi isteni hatalmat jelképezi, hiszen képes a Napig, a megvilágosodásig emelkedni. Egyes ábrázolásokon a Világfa csúcsán ül, amelynek ágai közt kering a Nap, a Hold és a csillagok. Ellenségei a gyökerek közt lakó lények, démonok.

Az égi tudás, az onnan földre szálló lélek, s a benne rejlő megtermékenyítő erő szimbóluma. Sámánok származtatták tőle magukat, gyermektelen asszonyok imádkoztak hozzá. Lélekmadárként a halottak lelkét viszi vissza a Napba.

Eredetmondánk mitikus madaraként őseink Naptól való eredetére utal. A koronás fejű turul az ősi magyarság hadijelvénye volt, az uralkodás és az égi rend szimbóluma.

A kisplasztika karos-eperjesszögi honfoglaláskori sírban talált övveret alapján készült.