A délutánt Klebercz Orsolya közös beszélgetésre ösztönző gondolatai nyitották. Időről-időre mindannyiunkat foglalkoztat a Sors kérdése – legyen szó annak megfejtéséről, miért történt valami úgy, ahogy, vagy épp a jövő kifürkészéséről. De ha van sors, ha készen kapunk helyzeteket, van-e egyáltalán szabad akaratunk? Akadályoz-e bennünket a sors vagy szigorú, de jó szándékú tanítóként terelget? Milyen lenne, ha egyáltalán nem lennének korlátok az életben?
Hogy tisztuljon a kérdés, a résztvevők elkezdték összeszedni, mik is azok a dolgok, amik rabbá tesznek az életben, és mik azok, amik felszabadítanak. Hamar megtelt a tábla, az egyik oldalon a sztereotípiák, előítéletek, birtoklási vágy, megfelelni akarás, kedvezőtlen körülmények, félelem, kishitűség, ragaszkodás jelentette nehézségek, míg a másikon a biztonság, bátorság, lelkesedés, humor, elfogadás, derű, optimizmus támogató erői sorakoztak „csatarendbe”.
Az eredménnyel a sztoikusok roppant elégedettek lettek volna, hiszen a felsorolt tényezők java része olyan belső viszonyulás volt, amin tudunk alakítani. Márpedig az ő legfontosabb üzenetük éppen ez: keressük meg, mi az, ami rajtunk áll és azon változtassunk, ha szükséges. Ami nem a mi hatáskörünk, annak pedig ismerjük meg a törvényeit, hogy megfelelő módon viszonyulhassunk hozzá.
Előkerült az indiai dharma fogalma is. Ez a világot működtető összes törvényszerűséget – erkölcsit épp úgy, mint természetit – írja le, megnyilvánulása pedig a karma, amit a magyar közmondás egyszerűen így összegez: ki mint vet, úgy arat. Vagyis az ember szabad, megtehet bármit, amire képes. De biztos lehet benne, hogy tettének megfelelő következménye lesz a dharmának megfelelően. Márpedig az indiai (és egyiptomi, görög, keleti…) felfogás szerint a legfőbb, mindenre érvényes törvény a változás, egész pontosan a fejlődés.
A közös beszélgetés még nagyjából fél órán keresztül négy kisebb csoportban folyt tovább a felkínált témák mentén. Lehetett tovább elemezni sors és szabadság viszonyát, egy természeti képen keresztül eltöprengeni azon, hogyan is fogalmaznánk meg a bennünk rejlő erőt, részt venni egy képzeletgyakorlatban, ahol kiderült, egyénileg és közösen milyennek alkotnának meg egy ideális embert vagy megismerkedni egy ősi, egyiptomi játék, a Szenet szimbólumaival, amelyet a sors kifürkészésre is használtak a fáraók korában.
Ezután Kőnig Erika és Wágner Mária bemutatásában szó esett filozófiai bevezető kurzusunkról is, mely az örök emberi kérdések megválaszolásához ad támpontokat: Hogyan győzhet belső harcosunk erények és hibák csatájában? Milyen kérdések számítanak igazán az élet megítélésekor? Hogyan élhetünk együtt jól? Lineáris-e a történelem vagy volt már a mostanihoz hasonló ciklus az emberiség életében, amelyből tanulhatunk? Az indiai, egyiptomi, római, görög, kínai hagyomány felvillantása természetesen nem ad kész válaszokat, de segíthet, hogy elkezdjük megtalálni saját feleleteinket.

Torma Réka