Wellness-fitness – elvesz vagy hozzátesz?

    Szerző


    Ahogy közeleg a nyár és vele a strandszezon, ismét megszaporodnak a villámdiétákról, a leghatékonyabb fogyókúrákról, instant alakformáló ötletekről szóló cikkek. Szinte sulykolják, hogy ha alakunk nem hasonlít egy szupermodellére, akkor bizony pironkodhatunk majd a bikininkben/fürdőnadrágunkban. Az efféle reformtanácsok persze gyakorta felhívják a figyelmet arra is, hagy tartsuk szem előtt egészségünket, és ennek megfelelően virágkorukat élik a tudatosabb életmód, a hosszú távú (sz)épségsegítő javaslatok is. Csakhogy nem mindegy, milyen célból igyekszünk jó karban tartani testünket.

     

    Edző férfiManapság a test és a külső sokszor az önkifejezés – vagy ami még elgondolkodtatóbb –, az önmeghatározás része. Az utóbbira is egyre szaporodnak a példák, és ennek szolgálatában a szolárium, a fodrász vagy a kozmetikus pusztán a könnyűgyalogság a plasztikai sebészek nehéztüzérsége mellett. Ma már – megfelelő anyagi háttérrel – bárki viszontláthatja a tükörben azt a testet, amilyennek a külsejét elképzeli. S ha tükörképünket már elégedetten méregetjük, további jelrendszereket is választhatunk, hogy erősítsük az elképzeléseink szerinti képet arról, „kik is vagyunk valójában”. Fogyasztói társadalmunk polgáraiként – többek közt a reklámok ösztönzésére – gyakorta azzal azonosítjuk magunkat, amink kívül van. Mindenünnen hasonló kijelentéseket hallani: „az autóm tökéletesen szimbolizál engem”, vagy „senki fölött nem ítélkezem… csak miután láttam a könyvespolcát” vagy esetleg „nélküled ez egy emeletes szendvics. Tőled lesz az, ami.”

    Egyre nagyobb kihívás elképzelni, mi maradna, ha az ember lassanként elkezdené lehámozni magáról státuszszimbólumait. Külsőnk és mindaz, aminek a birtokában hisszük magunkat, egyik napról a másikra gyökeresen megváltozhatnak vagy akár el is pusztulhatnak. Felmerül a kérdés azonban, hogy vajon van-e más, ezeket a rétegeket túlélő ismérve az embernek, ami – már csak hosszabb élettartama miatt is – igazabb képet ad róla? A régi bölcsek – az egyiptomi papoktól a görög filozófusokon át az ázsiai vándortanítókig – nem testükkel vagy pszichéjükkel azonosították magukat, hanem úgy tartották, mindezeket túléli halhatatlan szellemük, amely az ember halála után újra testet ölt. Talán nem mindenki osztja ezt a nézetet, akkor is akad itt azonban egy figyelemre méltó gondolat: tanításaik szerint az ember szelleme rejti magában az akaraterőt, a szeretetet és az egyéni érdekeken túlmutató, közös célokat megragadni képes mentális képességeket. Vagyis ha kapcsolatot ápolunk szellemünkkel, akkor bármit, amit csak teszünk, érzünk vagy gondolunk, képesek vagyunk alakítani, jobbá formálni. Lényegében akaraterőnkön és lelkesedésünkön múlik, hogy lerázunk-e magunkról egy nyomasztó érzést, vagy leváltunk-e egy helytelen vélekedést, megváltoztathatatlannak hitt gondolatot, miután beláttuk esendőségét. Jószerével éppen úgy, ahogy külső jegyeinket, öltözködési stílusunkat, bútorainkat vagy akár munkahelyeinket cserélgetjük. Energia ráfordítás természetesen ehhez is szükséges, ez azonban egészen más természetű és másként is „térül meg.”

    Nigel Millar: RNLI lifeguard rescueA kínai bölcselet négy alaperénye közül (szeretet, igazságosság, illem és bölcsesség) a szeretet (amely a jóságban nyilvánul meg) és az értelem együtt formálják az embert valóban emberré. Az illem ugyanitt a tökéletes magatartást jelenti, a bölcsesség pedig az Élet megértése, az emberi tettek miértjének és a kozmosz törvényeinek (fel)ismerése. Ahogy tehát testünk épsége árulkodik egészségéről, javaink pedig mutatják anyagi helyzetünket és igényeinket, úgy tükröződik cselekedeteinkben és magatartásunkban bölcsességünk, tudásunk szintje. Annyit tudunk valóban, amennyit tetteinkben képesek vagyunk megvalósítani. Őseink ezzel egy olyan emberképet hagyományoztak ránk, amely lehetővé teszi, hogy ne legyünk rabjai érzelmeinknek-gondolatainknak. Ennek szellemében az ember azért tartja jó karban testét, hogy biztos eszköze legyen cselekedeteinek, és a bölcs önmaga fejlesztéséért pallérozza elméjét és tisztítja vágyait. Az így megszerzett lelki erőnlét és mentális frissesség pedig – szemben a szezonális öltözékekkel – életünk minden percében kéznél lesz és nyomot hagy. Bennünk és másokban.
     

     

    Cimkék