Szükség van filozófiára

Mert a filozófia egyesít. Azzal, hogy ráébreszt, hogy emberi mivoltunkban egy tőről fakadunk, a különbségek csak a felszínt érintik. Különbségek mindig is voltak és lesznek. Annyi nép, annyi kultúra és vallás, megannyi érdekes szokás! Sokszínű, gazdag emberiség sarjai vagyunk mind.

Nincs két azonos ember, a természet nem tűri az efféle ismétlődést. Hasonlóságok viszont vannak. Az asztrológia – legyen szó a kínairól vagy a nyugatiról – 12 embertípust ismer. A buddhizmus a bölcsesség 5 energiájáról beszél és az azokhoz tartozó emberfélékről, az enneagram rendszere 9 csoportba sorol bennünket, a keleti bölcselet pedig 7 sugárról vagy színről mesél és 7 fajta emberről. Gondolhatunk a pszichológiai irányzatokra is, amelyek 3 alaptípust vélnek felfedezni, vagy azokra a megfigyelésekre, amelyek szerint 5-féleképpen fejezzük ki szeretetünket, és még sorolhatnánk.

Természetesen mindenki kíváncsi, melyik típusba tartozik, mert az ismeretre és az önismeretre irányuló igény bele van kódolva emberi természetünkbe. Amellett azonban, hogy segítik az egyént, ezek a rendszerek a teljességre is tanítanak. Felnyitják a szemünket arra, hogy mások máshonnan láthatják ugyanazt, máshogyan érezhetnek és más a működésük, de attól még ugyanúgy az embertársaink, akikkel együtt élünk nap mint nap, összességében mind egyazon emberiség tagjai vagyunk. Aki képes tágabb perspektívából szemlélődni, megértőbbé és érzékenyebbé válik mások iránt. Az egység és a belőle fakadó célok fontosabbak lesznek adott helyzetben a személyes céloknál is, ami a közösségeket megerősítő önzetlen tettekre sarkallja az egyént.

Ettől szilárdabbá is válik, könnyebben őrzi meg egyensúlyát az élet megpróbáltatásaival szemben. Mintha erejét valami nagyobb, közös forrásból merítené, mert nem a saját „színére” fókuszál, nem csak azt veszi figyelembe, ahogyan ő éli meg az eseményeket és az őt érintő dolgokat. Ilyen embert hozhat felszínre bennünk a filozófia. Arra tanít, hogy a másságot gazdagságunk alapjának tekintsük, a kiegészülés lehetőségének. Megtanít mások szemével látni, mások szívével érezni és erőnket összeadva cselekedni. Ahol az egyik ember elakad, a másik belép és folytatja, így összefogva jobb minőséget érünk el. A hét sugár a spektrum hét színe, együttesen alkotják a fényt.

Korunkban mintha sötétségben botorkálnánk. Eltűnőben vannak az alapvető emberi értékek. Hol a jóság, hol az önzetlenség? Az igazság és az igazságosság merre keresendők? Megfeledkeztünk a nagy egységről, a közös gyökérről, amely nélkül egyetlen ág sem maradhat életben. Mintha elvágtuk volna az egyént a közösséghez kötő szálat. Az összefogás példáiról jóval ritkábban hallunk, mint a türelmetlenségről vagy a nyílt gyűlöletről. A megosztottság egyre kirívóbb, és terjed, egyre csak terjed. Nem áll meg az országok és a népek közti ellentéteknél, végigsöpör a legkisebb közösségeken is, és belülről bomlasztja őket. Elveszítjük a türelmünket azokkal szemben, akik más szemszögből nézik a világot, máshogyan fejezik ki szeretetüket, a hozzánk hasonlókhoz vonzódunk és elfordulunk a többiektől. De a halálos kór itt sem áll meg: belülről is emészt, belső konfliktusok zilálják szét az életünket.

Van-e kiút? Hogyan tovább, hogyan őrizzük meg emberségünket? A filozófia ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vet fel, és a valódi értékek felé igyekszik irányítani a tekinteteket. Mint a bölcsesség keresése, a teljességre törekszik, nem zárkózik el az emberi tudás semelyik területétől sem. Összehangolja a tudományos ismereteket az együttélés szabályaival, összefogja a misztika és a művészetek érzéseket emelő és nemesítő törekvéseit. Egy sokszínű mandaláról álmodik, amelyben az emberiség egymást támogatva élhetne.

Mint filozófiai iskola szerte a világon már közel 60 éve, Magyarországon pedig 30 éve gyakoroljuk életmódként a filozófiát. És álmodunk a fényről, amelyet az emberiség együttesen gyújthatna meg.