Mitől kaland a kaland?

    Szerző
    horgászItt a nyár, vár a nagyvilág, kalandra fel! Ilyenkor alig várjuk, hogy hosszabb időre vagy akár csak egy-két hosszú hétvége erejéig végre kiszabaduljunk a megszokott környezetből... De miért is vágyunk annyira arra, hogy egy kicsit elmehessünk otthonról? Mit veszítünk el itthon észrevétlenül, amit aztán másutt remélünk megtalálni?

    Az utazásban az a legjobb, hogy kizökkenhetünk a megszokott kerékvágásból, szögre akaszthatjuk az unos-untalan ismétlődő gondolatokat, kicsit hátrahagyhatjuk a fárasztó, beállt helyzeteket, és új élmények, friss tapasztalatok várnak ránk. De van, hogy néha azt tapasztaljuk, hogy el sem kell mennünk otthonról, már az is kikapcsol, pihentet, ha valami mást csinálunk. Átadhatjuk magunkat az olvasásnak, sütés-főzésnek, nagy kirándulásoknak, bármiféle „kikapcsolódásnak”. Mindenkinek más lesz a más, a lényeg, hogy különbözik mindattól, amit egyébként nap mint nap csinálunk. Ez nem is csoda, ha belegondolunk, hogy az ember összetett lény, és teste-lelke-szelleme más-más tapasztalattól fejlődik, különböző módokon tesz szert erőre, rugalmasságra.

    Ilyenkor arra is szánhatunk több időt, hogy szünetet tartsunk a sok tevékenység, élmény, új inger közepette. Érdekes módon a külső sodrásból kikerülve belső mozgás indul el. A külvilág – ha csak pillanatokra is – elcsendesedik, megállunk. Nem csinálunk éppen semmit, de gondolkodunk önmagunkról, másokról, a világról. Ebben a látszólag tétlen, belül mégis szemlélődő éberségben felderenghet, hogy kik is vagyunk valójában, mit szeretünk magunkban és mit nem, visszaidézhetjük mit miért mondtunk vagy tettünk, s hogy jó volt-e úgy, vagy lehetne-e jobban? Újra feleleveníthetjük, miről álmodtunk hajdanán önmagunkkal és világgal kapcsolatban…

    Ha felfrissülve „visszatérünk”, más szemmel tekintünk majd életünkre, tennivalóinkra, munkamódszereinkre, kapcsolatainkra. S talán az újult erővel és friss szemmel meglátjuk az apróbb-nagyobb megújulási lehetőségeket is. A belső aktivitás kihat a külső tevékenységeinkre is: és a kettőtől lesz igazán a kaland a kaland!