Bár látszólag minden élethelyzet, esemény egyszeri és megismételhetetlen, valójában vannak olyan általános törvényszerűségek, amelyek felismerhetőek ezekben. Ilyen például a ciklikusság törvénye, hiszen egy ember életének, egy eseménynek, egy projektnek vagy akár egyetlen napnak is jól megfigyelhető íve van. Mindennek van egy kezdete, egy kibontakozása, egy kiteljesedése, egy lecsillapodása és végül egy megnyugvása, amelyből egy újabb kezdet születhet.A Ji King, a Változások Könyve ezeket a belső törvényszerűségeket írja le 64 jelbe – hexagramba – sűrítve. A Ji Kinget az ókori Kína öt szent könyve között tisztelték. Hasonlóan a Tarot képekhez, ez is egy egyetemes és ősi bölcsességen alapuló rendszer, noha a népszerűsítő irodalomnak köszönhetően a Változások Könyvére ma legtöbben úgy tekintenek, mint egy puszta jóskönyvre. Pedig a Ji King sokkal inkább egy kézikönyv, a „nemes ember” – csün-ce – útmutatója, hogy megértse a természet törvényeit, saját sorsát, és hogy ezért felelős.
A Ji King bizonyos értelemben véve egy élő nyelv, amely leírja a különböző állapotokat, átalakulásokat, legyen szó természeti folyamatokról, az ember jellemének fejlődéséről, egy közösség életéről vagy a test ciklusairól. A megfeleltetések törvénye alapján szimbólumai egyformán érvényesek egy mag, egy család, egy állam vagy éppen a világmindenség növekedési, átalakulási fázisaira is. Hasonlóan ahhoz, mint amikor a klasszikus mechanikában felírjuk egy testre ható erők függvényét, amely alapján egy fizikus megmondja, merre fog elmozdulni, milyen pályát fog bejárni, a Ji King jelei is egy-egy „képletet” tartalmaznak. Egy gyakorlott Ji King-használó felismeri, hogy a kapott jel növekvő vagy csökkenő, élettel teli vagy pangó helyzetre vonatkozik, és eszerint tesz aztán konkrét lépéseket.
Az első jel például a Teremtő, az Ég képe, a tiszta szellemi impulzus, az Ég akarata, az Erő szimbóluma. Ennek megfelelően az üzenete is az erővel kapcsolatos: az erő megőrzése és helyes használata kötődik hozzá. A Teremtő képes arra, hogy mindennek formát adjon. Ha a gyakorlatba át akarjuk ültetni a tanácsokat, a jel próbája abban rejlik, hogy az erőnket kreatívan latba vetjük-e és megnyilvánítjuk-e. Nem elég csak elképzelni a változást és álmokat szőni, szilárdan ki is kell tartani mellettük, amíg meg nem valósulnak.
A Befogadó képe ezzel szemben a Természet szimbóluma, mely a szellemi impulzusoknak, az ideáknak ad energiát. A cselekvés köthető hozzá, az életenergiák helyes használata. Az ember akkor bánik vele helyesen, ha nem pazarolja el, képes megújítani erőfeszítéseit, nem siet és nem késlekedik. Nem esik semmiféle túlzásba, és legfőképpen nem válik önteltté. Ha a cselekvő helyesen ismeri fel az idő fázisait, tudja, mikor van itt az ideje az elindulásnak és mikor a megállásnak.
A Ji King minden jele hasonló képekkel és tanácsokkal látja el a döntés előtt álló olvasót. Kevés olyan könyv van, amellyel beszélgetni lehet, de a Ji King ilyen. Nemcsak akkor kérdezhetünk tőle, amikor bizonytalanok vagyunk, hanem akkor is, ha az élet törvényeit és önmagunkat akarjuk jobban megismerni. A változásokat sokan, sokféleképpen éljük meg. Van, aki passzívan elfogadja, és sodródik az árral, mások az ellenkező végletbe csúszva csak a mának élnek, anélkül, hogy a következményekkel foglalkoznának. A Változások Könyve elmélkedésre és megfontolásra késztet, és arra hív, hogy ne csak elszenvedői legyünk életünk eseményeinek, hanem tanuljunk meg evezni a sodrásban, és vegyük a bátorságot a döntéshez az életünk felett.