Idézetek Richard Bachtól

„Nem kél olyan vágy benned, melyhez ne kelne erő is benned valóra váltani.
Meglehet, hogy azért meg kell dolgoznod érte.”

„Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra.”

„Csak azért, mert valami nehéz, meg sem próbálod? Menni is nehéz volt eleinte, de sokat gyakoroltad, és úgy néz ki, most már egészen könnyedén csinálod."

 

„Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz.
S az új találkozás, bár percek vagy életek múlnak el közben, barátok számára bizonyosság.”

„Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz.
Cselekedni: bizonyságot tenni arról, hogy tudod.
Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy tudják ők is, ugyanolyan jól.
Valamennyien tanulók, cselekvők, tanítók vagytok.”

„Minden ember, minden apró mozzanat életedbe úgy került, hogy magad vontad oda. Az pedig, hogy most mit kezdesz velük, rajtad áll.”

„A kötelék mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.”

„A felhő nem tudja, miért épp erre száll, s miért épp ily sebesen.
Érzi a késztetést: most erre van az út. De az ég tudja az okot és a célt minden felhő mögött,
s tudni fogod te is, ha elég magasra szállsz, hogy túlláss a láthatáron.”

„Bizonygasd saját korlátaid, s bizony, szert teszel rájuk.”

„Megmérheted tudatlanságodat azon, hogy mennyire hiszel igazságtalanságban és sorscsapásban. Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi.”

„Ha annyira vágytok a szabadságra és az örömre, miért nem veszitek észre, hogy nem magatokon kívül kell keresnetek? Jelentsétek ki, hogy szabadok vagytok, hogy örömben éltek, és valóban úgy lesz! Cselekedjetek úgy, mint akiknek birtokában van a szabadság és az öröm, és valóban a tiétek lesz!”

„Gondolod, ha ezerszer elismételgeted, hogy lehetetlen, akkor a nehéz feladat egyszeriben könnyűvé lesz a számodra?
… Küzdj csak érte, hogy korlátok határoljanak, és biztos lehetsz benne, köréd is fonódnak!”

„Kötelességed minden életben egy van csupán: Légy hű magadhoz!”

„Ne fordulj el a lehetséges jövőktől, mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs mit tanulnod belőlük.”

„Íme, próbája annak, hogy földi küldetésed véget ért-e már:
Ha élsz: még nem.”

„Azért, hogy szabadon, boldogan élhess, fel kell áldoznod az unalmat. Nem mindig könnyű ez az áldozat.”

„Ne feledd honnan jöttél, hová tartasz, és miért teremtetted a zűrzavart, melynek közepében ülsz.”

„A legegyszerűbb kérdések a legfontosabbak. Hol születtél? Hol van otthonod? Mit teszel?
Gondolkodj el ezeken a kérdéseken néha, és figyeld, miként változik, amit felelsz.”

„Ha valóban el akarsz tüntetni egy felhőt az életedből, ne keríts a dolognak nagy feneket, egyszerűen engedd el magad, és töröld ki a gondolataidból. Ennyi.”

„Lelkiismereted méri önzésed őszinteségét.
Hallgasd figyelmesen!”

„Ezen a világon mindenki csaló, mindannyian annak akarjuk láttatni magunkat, amik valójában nem vagyunk. Mi ugyanis nem járkáló testek vagyunk, nem atomok meg molekulák, hanem a Lét megölhetetlen, elpusztíthatatlan eszméi, mit sem számít, hogy mennyire másként hisszük…”

„Ugyanúgy nem halhatunk meg, ugyanolyan kevéssé sérülhetünk, akárcsak azok az illúziók a filmvásznon. De hihetjük, hogy sérültünk, mégpedig olyan rémisztő mértékben, ahogyan csak tetszik. Hihetjük, hogy áldozatok vagyunk, hogy megölnek bennünket vagy hogy mi megölünk valakit, hogy kénye-kedve szerint hány-vet bennünket a jó szerencse és a balvégzet.”

„Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrűek vonzzák egymást. Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog önműködő: ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben megkérdjük magunktól, valóban azt akarjuk-e tenni, amit tenni készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.”

 

 

Olvastad már?