Genetikailag módosított haszonnövények

    génkezelt kukoricaAmi tény, az tény: több mint hatmilliárd ember él a Földön. Egyre súlyosabb kérdéssé válik, hogy hogyan tudunk mindenki számára elegendő élelmiszert termelni. És mivel a művelhető földek mennyisége korlátozott, ezért ez már csak a nagyipari mezőgazdaság eszközeivel sikerülhet. Gépesített termelés, műtrágyázás, növényvédő szerek, kártevőirtók... és ha ezek a módszerek már nem elegendőek, a következő lépést a génmódosított növények jelentik. Vagy mégsem?

    A mezőgazdasági géntechnológia elkötelezett hívei azt vallják, hogy a genetikailag módosított haszonnövények (GMO-k) megoldást jelentenek a hozamok további növelésére. A GM fajok jobban teremnek, ellenállóbbak a kártevőkkel és az időjárás viszontagságaival szemben, ezért jobb termést eredményeznek, és nagyobb gazdasági hasznot hoznak a termelőnek.

    A másik oldal, a „zöldek” évtizedek óta kongatják a vészharangot, és ökológiai katasztrófáról jövendölnek – sokszor ők is túlzásokba esve. Az azonban tény, hogy a génmódosított haszonnövények egyre terjednek, és lassan már az egész világon általánosan elfogadottá válnak, miközben tényleges hasznuk és / vagy káruk kapcsán még számos megválaszolatlan kérdés van
     
     
    GMO világhelyzet
     
    2002 és 2006 között a GMO-termelő földterületek aránya duplájára nőtt, jelenleg világszerte több mint 100 milliárd hektáron GM-növényeket termelnek. Bár elsősorban Észak- és Dél-Amerika a fő termőterület, 2004 óta bizonyos génmódosított növények termesztése már az Európai Unióban is engedélyezett.

    GMO a világonA EU jelenlegi hivatalos álláspontja szerint a genetikailag módosított és a természetes növények egymás melletti termesztése nem biztonsági vagy környezeti, hanem gazdasági kérdés: a szabad piac elveinek érvényesülése érdekében a GMO-kat, megfelelő biztonsági ellenőrzés után be kell engedni a piacra. És csakugyan, a kérdés tényleg gazdasági alapon dőlt el: a szakértőkre és a döntéshozókra már régóta óriási nyomás nehezedik a GMO-termelő nagyvállalatok felől, hogy minél előbb szüntessék meg a korlátozásokat, és adják ki az engedélyeket.

    A legtöbb európai ország már megbékélt a rendelkezéssel. Magyarország és Görögország azonban egészen 2007 nyaráig moratóriummal védte a piacát a GM-kukorica ellen. 2009-ben a moratóriumot hosszas vita után meghosszabbították, a WTO és a nagy GM termelők azonban folyamatosan támadja az EU- ezen „szabad piacot és a korszerű technológia elterjedését” korlátozó intézkedéseket, bár a kukoricamoly ezidáig nem is volt jelentős kártevő Európában...

    Nem mindenhol zajlik azonban ilyen békésen az átmenet. A 90-es években a gazdasági válságban lévő Argentína hagyományos mezőgazdaságát néhány év alatt alakították át szinte kizárólag takarmánynak szánt GM szóját termesztő nagyüzemi gazdasággá. Irak amerikai elfoglalását követően pedig – szintén a gazdasági versenyre és az irakiak jólétére hivatkozva – rendeletben határozták meg azokat a cégeket, amelyek az országban vetőmagot forgalmazhatnak. Természetesen korszerű, GMO gabonákat...
     
     
    Pénz kérdése?

    A GM-fajokban lévő módosított génszakaszok, mint szellemi tulajdon, szerzői jogvédelem alatt állnak. Hogy ezt megvédjék, a kívánt tulajdonságok mellett genetikailag kódolják a megtermett vetőmagok terméketlenségét is. Ennek, ha belegondolunk, az a riasztó következménye, hogy a vetőmag ugyanolyan árucikké válik, mint a nem termelő ember számára az élelmiszer. A jobb termés érdekében génmódosított vetőmagot vásárló gazda többé nem tudja megtermelni a saját vetőmagját, hanem függővé válik az azt árusító multinacionális cégtől. Ennek ismeretében érthető, hogy sokan gyanakodva fogadják azt a jóindulatú törekvést, hogy Európa is minél hamarabb részesülhessen e korszerű technológia áldásaiból. Főleg, mivel úgy tűnik, néhány szempontot még nem vizsgáltunk meg elég alaposan.

    Környezeti - ökológiai szempontok

    gmoAz egyik leggyakoribb és az Európában legnagyobb vihart kavart genetikailag módosított haszonnövény a kukoricamoly-rezisztens kukorica, amelynek levelei egy ízeltlábúakra mérgező anyagot termelnek. Magát a hatóanyagot már évtizedek óta használja a hagyományos növényvédelem mint permetezőszert. A különbség az, hogy a GM kukoricának a sejtjeibe van kódolva a toxintermelés, tehát minden része folyamatosan termeli azt, függetlenül attól, hogy szükség van-e rá, vagy nincs, és nem lehet „leállítani”, ha esetleges káros hatásaira fény derül.

    Hogy milyen káros hatásokról lehet szó? A toxin természetesen nemcsak a kukoricamolyra, hanem más rovarfajokra is hatással van. Köztük kiemelten a lepkefajok veszélyeztetettek, de a kutatások azt mutatják, hogy a begyűjtött toxintartalmú kukoricapollen a méhek immunrendszerét is legyengíti, és így kapcsolatba hozható az Amerikában a méhek tömeges pusztulását okozó „kaptárelhagyás” jelenséggel is.

    Arról is szólnak tanulmányok, hogy a kukoricamoly igen hamar, körülbelül tíz generáció alatt rezisztenssé válik a ma használt GM-kukorica toxinjára, tehát a drágán vett technológia hatástalanná válik. Kérdés, hogy vajon a gazdák vissza tudnak-e térni a hagyományos termesztésre, vagy megveszik a következő évi slágerterméket... A dolog külön érdekessége, hogy a kukoricamoly a mi vidékünkön csak most kezd elterjedni, holott a rezisztens MON810 bevezetéséért folyó kampány már egy bő évtizede folyik.

    Biztonsági szempontok

    Itt az a kérdés, hogy mennyire tudjuk kézben tartani a módosított génállomány terjedését. Meg tudjuk-e akadályozni, hogy a génmódosítások hatásai megjelenjenek a természetes haszonnövény-állományban, illetve a vadon élő rokonfajokban. Az EU-ban csak a késztermékre van határérték a GMO-kra: akkor árusíthatja egy gazda a terményét GMO-mentesként, ha abban a módosult génállományú növények 0,9%-nál kisebb hányadban vannak jelen. Ezt a kutatások alapján javasolt 20 méteres védőtávolság a termőföldek között valóban szavatolja. Legalábbis a szél által megporzott kukorica esetében, mert a méhek által porzott pillangós virágúaknál nem kell tudományos fokozat annak belátásához, hogy nem lehet megakadályozni a nagymértékű keveredést. Így az évek múltával egyre nehezebben lehet majd elkülöníteni a GM és nem-GM növényeket. Ennek következményeit már láthatjuk: ma a piacon lehetetlen garantáltan GMO-mentes szóját kapni.

    Az, hogy a módosított gének elterjedésének milyen hatása lehet, nehéz megjósolni. Lehetséges, hogy a természet „szelektálja” őket, és ez meggátolja a terjedésüket. Ám az is előfordulhat, hogy az agresszíven terjedő ún. özönnövényekhez (pl. a parlagfűhöz), vagy az Ausztráliába betelepített üregi nyúlhoz vagy dingóhoz hasonló ökológiai gondokat okozunk velük.

    A már említett kukoricamoly-rezisztens MON810-es kukorica ökológiai és egészségügyi kockázatát már több kutatócsoportok – köztük magyarok is vizsgálták. Egy magyar kutatás például kimutatta a MON810 káros hatását a méhekre, és egy másik a talajban lakó, annak minőségét javító ugróvillás állatkákra. Ám még mielőtt bizonyító erejű eredmények születhettek volna, a kutatást le kellett állítani – a gyártó ugyanis nem adott több vetőmagot a kísérletekhez.

    A legfrissebb hír

    Ugyanerről a kukoricafajtáról – mely az EU-ban is engedélyezett – időközben kimutatta a Bécsi Egyetem egyik kutatója, hogy az állatkísérletek tanúsága szerint szaporodóképességet csökkentő hatása van.