Szerző
Milyennek képzelünk ma egy filozófust? Elvont fogalmakat használó, bölcselkedő típusnak, aki gondolatait romkocsmáktól elegáns összejövetelekig sok helyütt ecseteli – anélkül, hogy tetteiben lángelméje akár csak egyetlen parányi szikráját is megcsillantaná? Hajdanán azonban a philo-szophosz, a bölcsesség szerelmese sokkal több volt ennél: eleink a filozófiát olyan életmódnak tartották, ahol tudás és cselekedet, elmélet és gyakorlat mélyen összeforrt. Azt tartották, hogy az ember nem elsősorban gondolataival méretik meg, hanem inkább azzal, amit tesz.

Abban segít az aktív filozófia – közelítsük meg akár a bölcsesség, a kultúra vagy az önkéntesség szeretete felől –, hogy felkutassuk, ki mit tehet a maga és közössége életében azért, hogy ennek az ideának a velünk született magját kicsíráztassa. Ehhez csak termékeny talaj kell, s ha megvan, sok-sok gondoskodás, hogy kihajtson, ami sarjadásnak indult bennünk.
Cimkék