Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen lényegbeli különbség van a klasszikus értelemben vett filozófia és aközött az intellektuális-verbális tevékenység között, amivé a filozófia manapság leegyszerűsödött.
Napjainkban kevesen vannak, akik filozófusnak merik nevezni magukat. A filozófiaoktatás a különböző gondolkodási rendszerek és megalkotóik történeti áttekintésére, illetve egyik-másik elmélet vagy szerző jelentősége fölötti vitára korlátozódik. Korunk filozófusa legfeljebb egy jó gyűjtő, aki az elfogadottnak számító történelmi keretek szerint rendezi el az eszméket, egy kritikus, előadó vagy író, aki közzéteszi ismereteit.
Kevesen tartják a filozófiát életmódnak, vagyis a cselekvést is magában foglaló filozófiának. Nagyon keveseknek van olyan tartásuk, hogy merjenek szabadon gondolkodni és nézeteiket bátran ki is fejezzék. Az a néhány kivétel még mindig a mindenre kiterjedő, klasszikus értelemben vett filozófiát vallja, amely segít átlátni az élet sokrétűségét, sőt, valódi megoldásokat találni az élet nehézségeire.
Az az intellektuális-verbális tevékenység, amire korábban utaltunk, csak saját korlátain belül állja meg a helyét. Az ember azonban sokkal több egy gondolkodó elménél és egy nyelvhasználónál, aki több-kevesebb pontossággal foglalja szavakba mindazt, ami benne mentálisan megszületett. Az ókori, hagyományos nézet szerint nem határozhatjuk meg csupán racionális lényként, akit mindössze az értelme különböztet meg az állatoktól, a növényektől és az ásványoktól. Ha elég lenne az értelem, nem lenne szükségünk érzelmekre, energiára és a hordozóul szolgáló fizikai testre. De az emberi természet sokfélesége a legkülönbözőbb formákban nyilvánul meg, mindegyiknek megvan a maga szerepe, amelyeket intelligensen kell összehangolnunk.
Ezért hangsúlyozzuk a mindenre kiterjedő filozófia fontosságát, mert figyelembe veszi, fejleszti és harmonizálja az ember valamennyi potenciális képességét, valamint lehetővé teszi, hogy jobban megismerjük önmagunkat, az életünket és a világegyetemet, amelynek részei vagyunk.
A filozófusnak cselekvési módszerekre is szüksége van, hogy megbirkózhasson minden helyzettel és tapasztalattal – ennek lehetőségét az életrevaló, teljes körű filozófia nyújtja. Ha pedig megoldás nem is kínálkozik minden nehézségre, legalább néven tudjuk nevezni őket, és képesek vagyunk felfedezni a rejtett okokat, elviselni a velük járó fájdalmakat, és megtanulhatunk mindezzel együtt élni.
Ennél többet aligha érdemes írni erről, hiszen a többi már gyakorlás kérdése. Lássunk hozzá a magunkban lakozó filozófus felébresztéséhez, tanítsuk meg őt a megfelelő ismeretekre, és mindenekelőtt alakítsuk az élet sokoldalú és csodás gyakorlóterepének művészévé és tudósává.
Cimkék