2004.02 február

2004.02 február admin

Kulturális Hírlevél 20. szám
2004. február


TARTALOM



A VARÁZSFUVOLA

Mozart életműve – és főként életének utolsó éve – minden korban vonzó témát jelentett a kutatók, a tudósok, vagy éppenséggel a zenebarátok számára. Ezért nem meglepő, hogy a Mozarttal és műveivel foglalkozó irodalom mára tekintélyes méretűvé duzzadt. Legismertebb operájáról, a Varázsfuvoláról is temérdek elemzést és véleményt találhatunk. Miért érdemes mégis újra meg újra foglalkoznunk ezzel a varázslatos alkotással? Milyen értékeket fedezhetünk fel még benne és általa? Mi lehet a kulcsa egy újabb vizsgálódásnak?

Következő nyilvános előadásunk izgalmas úton indul el a mű megismerése felé. Bár a Varázsfuvola nem szorul védelemre, mégis megpróbálunk utánajárni a művet szinte születése óta körülvevő – sokszor ellentétes – jellemzéseknek. Összefüggéstelen meséről vagy logikusan felépített mesterműről van szó? Megkíséreljük helyére tenni a látszólag logikátlan elemeket, hogy kutakodásunk végére kiderüljenek az összefüggések, és ráleljünk a tudatos szerkesztés mögött megbúvó tartalomra. Hiszen szimbolikus történetként tekintve a művet, az ember fejlődésének útját kereshetjük az események mögött.

Érdekes párhuzamok felállításával megtudhatjuk, hogy mit tárhat fel számunkra a szereplők sorsa. A női, illetve férfi főhősök próbáinak kiemelésével közelebb juthatunk a nemek tanulnivalójának megfogalmazásához. Mit kell megtanulnia a nőnek, és mit kell fejlesztenie a férfinak? Tamino és Papageno útjának különbségeit körüljárva pedig megpróbálhatjuk megfejteni, hogy mi lehet az ember célja ezen a világon? Hová juthat el a papagenói, egyszerű, örömteljes, de kissé kényelmes ember, és mit jelenthet egy nemes és bátor lélek számára a taminói tanítványság?

A zenei szemléltetéssel kiegészített előadás végére talán láthatjuk majd, hogy miért kiapadhatatlan forrás a Varázsfuvola. Miért lehet örök példa a világban helyét kereső embernek, akinek célja az, hogy megtalálja a szépség, a jóság és az igazságosság felé vezető utat. Az utat, melynek kezdete a feltett kérdésekben is benne rejlik, és amelyekre saját Lelkünk válaszait kell meghallanunk, mert így elmondhatjuk, hogy minket is „a bűvös flóta hangja véd, s mi bátran járjuk át az éjt”.

Szeretettel várjuk minden kedves Olvasónkat a február 6-i előadásunkon, ahol az előadó, Rusznák Laura a szereplők, a tartalom tanulmányozásával és néhány zenei jellemző megismertetésével mutatja be az operát az arra vágyóknak.

Oravecz Péter



 

FÉLÉVES PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

február 6. péntek, 19.00

A varázsfuvola

  • A férfi és a nő próbái
  • Összefüggéstelen mese vagy logikus építmény?
  • Sorsutak: Tamino és Papageno
  • Hogyan szólaltassuk meg saját varázsfuvolánkat?
Előadó: Rusznák Laura

február 17-től keddenként, 18.30

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

február 27. péntek, 19.00

Atlantisz

  • Legendák és tudományos elméletek
  • Elsüllyedhet-e egy kontinens? Mit mond a lemeztektonika?
  • Sebek a Föld testén – további katasztrófák nyomai
Előadó: Horváth Ferenc

március 5. péntek, 19.00

Leonardo gépei – a kreatív megismerés

  • Megvalósíthatóak-e Leonardo tervei?
  • Teremtő képzelet
  • A tudomány és a művészet egysége
  • Egyedülálló zseni vagy követendő példa?
Előadók: Bán Krisztián és Sztanek Péter

március 11-től csütörtökönként, 18.30

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

március 26. péntek, 19.00

Szimbólumok a Mátrixban

  • Képzelet és valóság: Platón barlanghasonlata
  • A karma törvénye: ok és okozat, sors és véletlen
  • Beszélő nevek – mitikus hősök: a jó és a rossz küzdelme
Előadó: Benits Péter

április 16. péntek, 19.00

A szerelemről a költészettel

  • Költői szerelem – szerelmi költészet
  • A szerelem arcai
  • Hogyan ne legyünk szerelmesek?
  • Az égi és a földi szerelem
Előadó: Knuth Barbara

április 20-tól keddenként, 18.30

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

április 17. szombat

GEA-akció

május 7. péntek, 19.00

Az elme rövid története

  • Mitikus gyökerek
  • Klasszikus és modern elképzelések
  • A gondolkodás kialakulása és elemei
  • A fejlődés lehetőségei
Előadó: Grúsz Róbert

május 15. szombat

GEA-akció

május 21. péntek, 19.00

A reneszánsz menedzser

  • A középkor és az újkor határán – a városállamok
  • Machiavelli elmélete – a Mediciek gyakorlata
  • Firenze újjászületik
Előadók: Jamrik Andrea és Orbán István

május 22. szombat, 15.00

Az Új Akropolisz 10. Mese- és történetpályázatának eredményhirdetése

A díjakat átadja a zsűri elnöke, Csukás István író. A nyilvános eredményhirdetésre mindenkit szeretettel várunk.

június 4. péntek, 19.00

Az Íliász hősei – háború Trója falainál

  • A harc célja
  • Istenek, hősök, emberek
  • Az eposz főszereplőinek szimbolikája
Előadó: Rusznák György

június 12. szombat

GEA-akció

június 25. péntek, 19.00

Ré gyermekei

  • Egyiptomi és görög istenek
  • Egyiptomi világkép
  • Világkorszakok, csillagászat, naptár
Előadók: Kaposi István és Klatsmányi Péter

 

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

február 7. szombat,
15.30

Andersen: A rút kiskacsa

Andersen méltán világhírű meséje kedves és egyben szívszorító történet. Egy kacsának vélt madár átalakulását élhetjük át, amint ráébred arra, ki is ő valójában…
A bábjátékot sajátos fénytechnika kíséri.

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

 

Kézművesség: papírból hajtogatott madarakból készítünk szélcsengőt

február 28. szombat,
11.45

Fehérlófia

Helyszín: Fonó Budai Zeneház

március 7. vasárnap,
15.30

Lázár Ervin: Költőviadal

Ismét megelevenedik a Négyszögletű Kerek Erdő, és a népszerű hősök egy versfaragó verseny erejéig megcsillanthatják szunnyadó képességeiket. Dömdödöm gyönyörű versén azonban, amely minden szívet megérint, egyik eszesen kitalált rím sem tehet túl.

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

 

Kézművesség: képkészítés montázstechnikával, versfabrikálás

április 3. szombat,
15.30

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

A mesében egy pilóta meséli el találkozását egy távoli bolygó lakójával, a kis herceggel, aki megtanítja neki az igazi barátság értékét: a hűséget. Gyermekhez és felnőtthöz egyaránt szólnak ezek a szavak: „Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

 

Kézművesség: papírrózsa hajtogatása

május 15. szombat,
15.30

Csukás István: Mirr Murr kalandjai

Mirr Murr, a szeleburdi macska és a tiszta szívű kiscsacsi kedves és tanulságos történetei hosszú évek óta a gyerekek kedvencei közé tartoznak. A könnyed nyelven megírt, fordulatokban gazdag történeteket mesemondóink adják elő.

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

 

Kézművesség: textilből ujjbábot készítünk

június 5. szombat,
15.30

Mezőszárnyasi – magyar népmese

A sárkányok elrabolják a Napot, a Holdat, a csillagokat, és az öreg király három gyöngyömadta lányát…
Mezőszárnyasi színdarabbá alakított történetét először a Meseház tagjai adják elő, megmutatva az utat a leendő hősöknek, majd a gyerekek közül toborzott bátor vitézek a saját maguk készítette jelmezben vágnak neki a kalandoknak, hogy kiszabadítsák a közönség soraiból jelentkező hűséges királylányokat.

Előadásunkat 4–8 éveseknek ajánljuk.

 

Kézművesség: jelmezkészítés


GYŐR

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszínek:
Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, Győr, Munkácsy u. 1.
Széchenyi István Egyetem (VIP terem), 9026 Győr, Egyetem tér 1.
Hotel Rába – Belgian Beer Café,
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, 9021 Győr, Czuczor u. 17.

február 9-től hétfőnként, 18.00

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.
Helyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

február 19. csütörtök, 18.00

Mája játékai

Delia S. Guzman könyvének bemutatója
Mája a káprázat, a látszatvilág istennője, aki azért játszik, hogy felébressze bennünk a kérdező embert, aki nem elégszik meg a látszattal, és az okok után kutatva elmélkedik… időről, akaratról, művészetről és tudományról, életről és halálról…
Előadó: Kassai Zita
Helyszín: az Új Akropolisz központja

február 25-től szerdánként, 18.00

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.
Helyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ

március 4. csütörtök, 18.00

Mesés önismeret

  • Ébresszük fel Csipkerózsikát!
  • Sárkánytan – próbákon edződő hősök
  • A mesék léleképítő ereje
  • A legkisebb királyfi feladata napjainkban
Előadók: Solymos Éva és Apáti János
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

március 9-től keddenként, 17.00

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

március 25. csütörtök, 18.00

A HOLD – Fátyol a természet titkain

  • A ciklusok hatása az emberi életre
  • Az égi világ kapuja: a Hold a mítoszokban
  • A holdállás gyakorlati alkalmazásai az önismerettől a kertészkedésig
Előadó: Tóth Norbert
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

április 3. szombat

GEA-akció

április 15. csütörtök, 18.00

A varázsfuvola

  • A férfi és a nő próbái
  • Összefüggéstelen mese vagy logikus építmény?
  • Sorsutak: Tamino és Papageno
  • Hogyan szólaltassuk meg saját varázsfuvolánkat?
Előadó: Rusznák Laura
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

április 22. csütörtök, 18.00

Mithras titokzatos misztériumai

  • Miről árulkodnak a ránk maradt ábrázolások és feliratok?
  • Próbák és beavatási fokozatok a Mithras-vallásban
  • Kozmikus kulcs, állatszimbolika, iráni hatások
Előadó: Benits Péter
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

április 29. csütörtök, 18.00

Szeret? Nem szeret? – kávéházi est

A szeretet és a szerelem arcairól beszélgetünk, megidézve költőket, akiket homlokon csókolt a Múzsa.
Előadó: Új Akropolisz
Helyszín: Hotel Rába – Belgian Beer Café

május 13. csütörtök, 18.00

Egész-ségünkre!

  • A kínai akupunktúra, a kineziológia és a csontkovácsolás közötti összefüggések
  • A tünetek szimbolikája és szerepe a gyógyulásban
  • Sárkány ellen sárkányfű”
Előadó: dr. Németh István
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

május 22. szombat

GEA-akció



SZEGED

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszínek: az Új Akropolisz Központja, 6721 Berzsenyi u. 3.
Alsóvárosi Kultúrház, 6725 Rákóczi u. 1.

január 28. szerda, 20.00

Richard Bach: Jonathan Livingston, a sirály

Az Új Akropolisz szegedi színjátszó körének előadása
Az előadás helyszíne: Alsóvárosi Kultúrház

február 19. csütörtök, 19.00

Emberi kapcsolatok – még egy lépés a kínai bölcsességben

  • A Ji King mai szemmel
  • Természetes egyensúly külső és belső világunkban
  • Az életformálás titka
  • Min múlik kapcsolataink sikere?
Előadó: Mayer Márta

február 25-től szerdánként, 19.00

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

március 11. csütörtök, 19.00

A tibeti Halottaskönyv

  • A sors törvénye: élet és halál körforgása
  • Csapdák és lehetőségek a megszabadulás útján
  • Halotti szokások és szertartások Tibetben
Előadó: Doba Éva

március 25. csütörtök, 19.00

Atlantisz

  • Legendák és tudományos elméletek
  • Elsüllyedhet-e egy kontinens? Mit mond a lemeztektonika?
  • Sebek a Föld testén – további katasztrófák nyomai
Előadó: Horváth Ferenc

április 1. csütörtök, 19.00

„Aki levette a józanság szomorú terhét”

  • Don Quijote, egy világmegváltó őrült
  • Az erény és idealizmus, képzelet és józanság kérdései
  • A költő elfedi a valóságot, vagy felfedi az álmot?
Előadó: Mayer Márta

április 22. csütörtök, 19.00

Katasztrófák kora

  • A különféle katasztrófák okai
  • Az önkéntesség szerepe a katasztrófák elhárításában
  • Humán ökológia: az emberi természet védelme
Előadó: Papp Tibor

május 6. csütörtök, 19.00

Lélek és Szerelem

  • A szem és a szív szerepe a szerelemben
  • A szerelem mint átalakító erő
  • Göröngyök a halhatatlansághoz vezető úton
  • Próbák és próbaadók
Előadó: Hegyeshalmi Orsolya

május 20. csütörtök, 19.00

Egész-ségünkre!

  • A kínai akupunktúra, a kineziológia és a csontkovácsolás közötti összefüggések
  • A tünetek szimbolikája és szerepe a gyógyulásban
  • Sárkány ellen sárkányfű”
Előadó: dr. Németh István

május 22. szombat, 10.00–13.00

GEA-akció




A RÓMAI CSALÁD

„Tudd, hogy kisebb vagy, mint a nagy istenek /
– s nagy lész: mindennek kezdete, s vége ez.”
Horatius

Miért érdekes nekünk ma a római család, a római virtus? Hogyan lehetséges, hogy a család valóban tudott nevelni? Miért volt melegebb a családi tűzhely annak idején, mint manapság? Miért nem találjuk meg magunk körül az igazság és a szépség megszentelt helyeit? A római család című előadás január 9-én ezekre a kérdésekre adott mindenki számára továbbgondolható választ.

Nem véletlen, hogy Róma és birodalma csodálatot kelt bennünk ma is. Gondolhatnánk, valamilyen izgalmas titkot ismertek a városállamból óriási birodalmat építő, számos népet, kultúrát közös államban egyesítő rómaiak. Vagy hogy esetleg bizonyos történelmi tényezők összjátéka, a hadiszerencse vagy talán gazdasági okok tették naggyá Aeneas népét.

Cicero azonban (akiben mint nemes és neves rómaiban bizonyára megbízhatunk) meglepőnek tűnő „titkot” árul el. Szerinte a rómaiak páratlan sikereinek oka rendkívül mély vallásosságukban keresendő. Felismerték, hogy akkor él és virágzik a birodalom, ha nemcsak a területét gyarapítják, hanem benső odaadásával minden római polgár folyamatosan táplálja. Polübiosz is azt állapítja meg, hogy a nép lelkületében rejlik a magyarázat. Istenekről való felfogásuk átjárja köz- és magánéletük minden megnyilvánulását.

A rómaiak életében a vallásosság és a mindennapok nem különültek el. Ennek a „nemes gyakorlatiasságnak” a jegyében összefonódott az egyén, a család és az állam szent hármassága. Az élet középpontjában a család állt, amely felnőtt embert faragott a fiatalból: azaz erkölcsi nevelésben részesítette és felkészítette a családalapításra és az állam szolgálatára. A familia a tényleges családon kívül többet jelentett, sok tekintetben megtestesítette azt, amit a rómaiak államuk eszményének tartottak. A hétköznapi életről nem túl bőbeszédűen értekező római forrásokból azt tudhatjuk meg, hogy a családról alkotott felfogás gyakorlatilag nem különült el az államtól. A „város” jelentésű urbs nevet csak Róma városa viselhette, a birodalom más településére nem mondták. Nem véletlen, hogy közel járunk az orbis, vagyis „világ” szóhoz: olyan várost alapítottak, amely megtestesíti a világot – és ennek mintájára ugyanez érvényes a családra, és a még kisebb egységre, az egyes emberre is. A világhoz hasonlóan az ember is anyagi formában nyilvánul meg, de benne lakik a genius is, azaz a legjobb része, amely az istenek világából érkezett, és oda is tér vissza. A város és a család is olyan közösségek, amelyek tudnak ennek az el nem múló résznek a létezéséről, és olyan szent teret képeznek, ahol az erények és a vallásosság őrzése szolgálják az isteneket.

A familia fő erényei a pietas és a virtus voltak. A pietas ideája szerint az ember tartson tiszteletben minden élőt, és legyen társaival szemben megértő, kegyes és megbocsátó. A nehézségeken átsegítő virtus pedig olyan erőt jelent, amelyet csak jó célokra, lelkesült tettekre használnak. Az erények megtanulása és betartása felett az apa, a pater familias őrködött. Az anya, a matrona is olyan szerepet vitt a családban, amelynek minden pillanatát felügyelte és segítette valamelyik isten. Ha arra kérnénk egy „régi” római ismerősünket, hogy mutassa be házát, akkor a ház és a tér úrnője nemcsak a helyiségekbe vezetne be minket, hanem abba a tudásba is, hogy a házi tűzhelytől az ajtón át a kamráig minden egy-egy isten védelme alatt állt. A matrona Ceres istennőnek áldoz, amikor ételt tesz az asztalra, áldott állapotában Diana vigyáz rá, és a szent tüzet, az összetartás és összetartozás szellemi tüzét tápláló Vesta ügyel otthonában a házi tűzhelyre.

A szülők gyermekeiket (legalábbis a köztársaság korának végéig élő hagyományos családmodellben) nagy fegyelemben nevelték. A kisfiúk felnövekedéséhez a hős Hercules erejét kérték. A fiúgyermekek születésük után nem sokkal egy ún. „bullát” kaptak, amely egyfajta talizmánt jelentett, és kör alakjával azt a teljes világot jelképezte, amelyből a gyerekek földi valójukba érkeztek. Hétéves korukig anyjuk nevelte őket, majd apjuk kezdett foglalkozni velük. A szülő tanította meg az írást és olvasást, és többnyire csak a nagyon jó képességű és módosabb házból származó gyerekek jártak iskolába. (Arra, hogy a tanulást az antik világban eredetileg hogyan értették, rávilágíthat az „iskola” szó görög és latin megfelelője: a görög scholé jelentése „gyönyörködtető tevékenység”, a rómaiak ludusa pedig a „játék” szóból származik.) 17 éves korban történt a fiúk felnőtté avatása, amikor apjuk nyivánosan bejegyezte őket a Forumon a római polgárok névsorába. A leánygyermekek, akik Iuno istennő védelme alatt álltak, hasonlóképp otthon tanultak, és mindvégig anyjuk irányította a nevelésüket.

Látható tehát, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a családra tartozott. A szülők nem várták el az államtól, hogy az helyettük neveljen és oktasson, és a római gyerek nem azzal lépett át a felnőttkorba, hogy hosszú éveken át a lelkét hidegen hagyó ismereteket halmozott fel. A benső felelősségteljes nevelése, az erények tanulása, a példamutatás és az istenekben való hit sokkal fontosabb volt Róma számára. Lehet, hogy éppen ezt a „titkot” kellene megtanulni tőlük.

Takács Mária


 

RÓMAIAK A NEVELÉSRŐL

SENECA

„Szabályozd erkölcsi magatartását, alakítsd jellemét: a zsenge korban kapott tanítások mélyebben a lélekbe vésődnek. Szokja meg a te véleményeidet, igazodjék tanácsaid szerint: akkor is sokat adtál neki, ha semmi mást nem adsz, csak példát mutatsz. Ez a magasztos kötelességteljesítés hozza meg gyógyulásodat.”

„Azokkal érintkezz, akik téged jobbá akarnak tenni; azokat lásd szívesen, akiket te tudsz jobbá tenni. Kölcsönössé válik ez – az emberek tanulnak, miközben tanítanak.”

„Tanítsd meg, hogy az élet értéke nem kiterjedésében található, hanem felhasználásában, s hogy megeshet, sőt gyakran megesik, hogy aki sokáig élt, keveset élt.”

„Most még csak nem is keresünk orvost, pedig annak kevesebb dolga volna, ha a bűn kitörésekor hívnánk ki. A zsenge, még nyers lelkek követnék, mikor a helyes utat mutatná. Csak azt vezetik vissza nehezen a természethez, aki elpártolt tőle. Szégyelljük a helyes gondolkodást tanulni. De szavamra, ha erre tanítót keresni szégyen, fel kell adnunk a reményt, hogy ekkora jó véletlenül belénk áradhat.”

„Fáradságot kell hát kifejteni, de hogy az igazat megvalljam, még a fáradság sem nagy, ha – mint mondtam – a lelkünket akkor kezdjük formálni és rendbe hozni, mielőtt még belekeményedne a bűn. De ha már belekeményedett, sem adom fel a reményt. Nincs, amit ne vívna ki a makacs igyekezet, a megfeszített, lelkiismeretes gond. Kiegyenesítheted az akármennyire meghajlított tölgyfa lándzsát; kinyújtja a meleg a meggörbült gerendákat, s természetes növésüket szükség­letüknek megfelelően alakítjuk: mennyivel könnyebben ölt formát a hajlékony és minden folyadéknál képlékenyebb lélek.”

„Ilyennek akarom a lelkünket: sok ismeret, sok tanítás, a régi korok sok példája legyen benne, de eggyé szerkesztve. »Hogyan lehet ezt elérni?« – kérdezed. Szakadatlan erőfeszítéssel: ha semmit sem cselekszünk, csak amit az ész tanácsol. Ha hajlandó vagy rá hallgatni, így szól hozzád: mondj le már végre mindarról, ami felé annyi úton fut a világ. Mondj le a gazdag­ságról: vagy veszély az, vagy teher birtokosának. Mondj le a testi-lelki élvezetekről: elpu­hítanak és elszívják az erődet. Mondj le a nagyravágyásról: felfújt, üres, hiú dolog, nincs határa; egyformán izgatja, ha valakit maga előtt lát, s ha maga mögött; irigységben szenved, méghozzá kétszeres irigységben. Látod pedig, mennyire szerencsétlen állapot, ha az is irigykedik, akit irigyelnek.”

„Miért képzeljem, hogy nem válik bölcs abból, aki nem ismeri a betűket, ha a bölcsesség nem a betűkben rejlik? Tettekre tanít, nem szavakra, s nem tudom, nem biztosabb-e az emlékezet, ha önmagán kívül nincs semmiféle támasza? A bölcsesség nagy és terjedelmes valami, szabad térre van szüksége, földről és égről kell tanulnia, múltról és jövőről, mulandó és örök dolgokról…”

„Minél többet fogad be a lélek, annál jobban kitágul. Emlékszem, erre tanított Attalus, mikor iskolájában ültem, elsőnek érkeztem, és utolsónak távoztam; sétája közben is vitába vontuk, mert nemcsak készséges volt tanítványai iránt, hanem kívánságaikat is megelőzte: »Ugyanaz a cél lebegjen a tanító és a tanítvány előtt: az egyik az utat mutassa hozzá, a másik haladjon feléje.« Aki a filozófust látogatja, naponta elvisz onnan valami jót: vagy gyógyultabban tér haza, vagy gyógyíthatóbb állapotban. Márpedig így fog hazatérni: akkora ereje van a filozófiának, hogy nemcsak azt gyönyörködteti, aki belemélyed, hanem azt is, aki megfordul körében. Ha a napra mész, bár nem azért mentél, lesülsz, ha letelepszel az illatszeres boltban, s kissé hosszabban időzöl, magaddal viszed a hely illatát. És aki filozófushoz fut, valami fontosat hord el, s az még a közömbösnek is hasznára van.”


 

CICERO

„A fiatalember kötelessége, hogy tisztelje az idősebbeket. Ki kell választani közülük a legjobbakat, hogy tanácsukra és tekintélyükre támaszkodjék, mert az ifjú évek tapasztalatlanságát az öregek bölcsességének kell segítenie és irányítania. Az ifjúságot elsősorban a szenvedélyektől kell távol tartani, edzeni a lelki és testi tevékenységben és a munkabírásban, hogy egyaránt töretlen legyen ereje háborús és békés teendőiben… Semmi sem illik annyira az emberhez, mint ha minden tettében és szándékában állhatatos marad.”


 

MARCUS AURELIUS

„Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.”


 

Az idézetek forrásai:

Seneca: Vigasztalások – Polybius vigasztalása. Ford.: Révay József. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Seneca: Erkölcsi levelek. Ford.: Kurcz Ágnes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2001
Cicero: Filozófia – A kötelességekről ( I. könyv). Ford.: Havas László. In Cicero válogatott művei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.
Marcus Aurelius: Elmélkedések (VIII. könyv). Ford.: Huszti József. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974.


 

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„Nem az a legtisztább víz, amely mozdulatlanul áll egy pocsolyában, hanem az, amelyik dalolva ugrik kőről kőre. Ebből kell inni, a legtisztábból. Ez a víz az ütközések során tisztult meg, számtalanszor nekiment különböző köveknek. Ez a víz fájdalmában dalolt, és minden ütközéskor a remény fehér tajtékát és a szivárványt hozta létre.

Az embernek olyannak kell lennie, mint a víz, úgy kell folynia az életen keresztül, mint a víz, ugrándozva, énekelve, megőrizve az áramlást fenntartó belső derűt és erőt. A víz egyszerű bölcsességével kell rendelkeznie, mert a víz mindig tudja, merre megy és hol van a tenger.

Az emberek néha nem tudják, merre haladnak, de ha megtalálnák ezt a belső iránytűt, rájöhetnének. Minden fájdalmat, ütést és kényelmetlenséget csak próbának tekintenének. A természetben minden erre tanít.”

Jorge A. Livraga
Az Új Akropolisz alapítója




INFORMÁCIÓK

Rövid hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).


SZÉKHELYEINK:

  • Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.

  • Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.

  • Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.